P. Illés: Domestic Crabs in Danger
The article presents the negative impact of the signal crayfish population in Gyöngyös stream. This species is dangerous for the whole domestic crab population. It spreads the crab plague and the disease kills the native species. During the survey reciprocal studies were made in order to prove the presence of this infection. The results showed that the crab population is infected. The most important step would be a survey of the whole domestic crab population.

    Az eddig rendelkezésre álló adatok szerint Vas megyében három tízlábú rákfaj fordul elő: az őshonos folyami vagy nemes rák (Astacus astacus), a szintén őshonos és védett kövi rák (Austropotamobius torrentium), és az adventív jelzőrák (Pacifastacus leniusculus). A Cinege 7. (2002.) számában megjelent írásban már utaltam arra, hogy a jelzőrák hazai megjelenésével faunánk ugyan újabb fajjal lett gazdagabb, de a faj megjelenése sokkal inkább „üröm” mint „öröm”.  A jelzőrák ugyanis az egész hazai rákállományra veszélyt jelent.  A fő veszélyforrás nem a nagyobb szaporodó-képessége, a gyorsabb terjeszkedése, hanem az, hogy a jelzőrák terjesztője (vektora) a rákpestis nevű betegségnek, ami az őshonos rákokat elpusztítja.
    A rákpestis (Aphanomyces astaci) egy moszatgomba, rokona a szőlő-peronoszpórának és a burgonyavésznek.  A fertőzést mikroszkopikus, ostorral rendelkező ún. zoospórák okozzák. A betegség a 19. század közepétől nagy járványokat idézett elő Európa-szerte. A kórokozót az észak-amerikai rákfajok (így a jelzőrák is) terjesztik. A jelzőrák nem teljesen ellenálló (rezisztens) a rákpestisre, hanem más betegség vagy stressz esetén, mint másodlagos kórokozó tömeges elhullást eredményezhet ennél a fajnál is. Sajnos, minden őshonos hazai rákfaj fogékony e betegségre. Tüneteit nehéz közvetlenül igazolni: a beteg egyedeken többnyire megváltozott viselkedés, nappali aktivitás, összehajtott potroh, végtagvesztés, pusztulás jelentkezik. A külföldi tapasztalatok szerint azon patakokban, ahol a jelzőrák megjelenik az őshonos folyami rák teljes kipusztulása várható.
    A Gyöngyös-patakban élő jelzőrák fertőzöttségének kimutatására Dr. Kiszely Pállal ún. reciprok vizsgálatot végeztünk: 2002. októberében Dr. Kiszely Pál néhány jelzőrákot helyezett akváriumban tartott folyami rákok közé. Két héten belül valamennyi folyami rák elpusztult. A megfordított vizsgálatot Kőszegen végeztük. 2003. szeptember 26-án 9 pld. folyami rákot helyeztünk el varsában a Gyöngyös-patak Malomág nevű szakaszán, ahol gyakori a vízben a jelzőrák. Táplálékként halszeletet és pisztrángtápot kaptak. Tizenhét nap múlva nem volt élő folyami rák a ketrecben. Ez azt feltételezte, hogy a Gyöngyösben élő jelzőrák-állomány fertőzött a rákpestis kórokozójával (Erről a MME helyi csoportjának közgyűlésén is beszámoltam 2005. február 12-én).
    A kórokozó közvetlen kimutatása érdekében 2004-ben 25 pld. jelzőrákot elküldtünk Münchenbe az Állatorvostudományi Egyetemre. Dr. Birgit Oidtmann és csoportja PCR-módszerrel (a genetikai ujjlenyomat polimeráz lácreakciója alapján) megvizsgálta azokat, és a 25 példány közül négy egyedben mutatta ki a kórokozót. Ezzel beigazolódott a feltevés: a Gyöngyös-patakban élő jelzőrák-állomány fertőzött a rákpestissel! És ez előre vetíti a szomorú jövőt: a kórokozó a Gyöngyösön keresztül a Rábát elérve az egész hazai rákállományra fokozott veszélyt jelent! Mert ugyan a rákpestis „öl”, de a jelzőrák a potenciális „gyilkos”.
Mit tehetünk?
    Első és legfontosabb lépés a hazai rákállomány teljes felmérése, ami a védelmi intézkedések érdekében igen fontos lenne. Ezért ismét azzal a szíves kéréssel fordulok a kedves tagtársakhoz, ha a lakóhelyük közelében lévő vízfolyásban tudomásuk van rák előfordulásáról, szíveskedjenek azt a fenti címen jelezni.
    Áprilistól, ahogyan a  vizek kezdenek felmelegedni a rákok is aktívabbá válnak, s ilyenkor könnyebben felfedezhetjük őket.
    Sajnos a korábbi felhívásokra csak nagyon kevés adat érkezett, ezért továbbra is számítok segítségükre!