Keszei Balázs
9730 Kőszeg, Hunyadi u. 10.
e-mail: keszei@server.jurisich-koszeg.sulinet.hu
B. Keszei: Data about Invasive Plants
of the Swamps along the Répce River
The spread of the invasive
plants has become an important problem which needs a solution. The article
reports information about the invasive plants living along the Répce River.
A Répce menti mocsárrétek
a Fertő-Hanság Nemzeti Park részét képezik. Az elmúlt évekig rendszeres
elvégzett kaszálással jó természetességi állapotban megtartott láp- és
mocsárréteket, fajgazdag magassásosokat ismerünk a területről. Az állattartási
szokások azonban – más magyarországi tájak községeihez hasonlóan, – a terület
érintett falvaiban is gyökeresen átalakultak, ennek következtében a kaszálások
egyre nagyobb réteken maradtak el, a gyepek kezelése gyakorlatilag megszűnt.
A szükségszerűen bekövetkező egyéb természetvédelmi károsodások mellett
– a korábban „kordában tartott” – inváziós fajok, más néven özönnövények
terjedése is megoldandó, aktuális feladattá vált.
Az inváziós növények
„olyan nem őshonos fajok, amelyek elterjedési területe és populációmérete
a számukra megfelelő élőhelyeken, adott területen, adott tér- és időskálán
monoton módon növekszik.” (MIHÁLY B. és DR. BOTTA-DUKÁT Z. (szerk.): Biológiai
inváziók Magyarországon, Özönnövények, TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó
Budapest, 2004. 408 old.).
Más országrészekben
nem új keletű a probléma, a botanikusok is régóta ismerik a felvetődő természetességi
gondokat, de átütő eredményt az eddigi módszerekkel nem sikerült elérni
az özönnövényekkel szemben folytatott összecsapásokban. Mindhiába a jogszabályi
kötelezettség az - egyes – inváziós fajok irtására, hiába a pollenallergia
miatti egészségügyi, gazdasági figyelemfelhívás ezen növények országos
visszaszorítása egyenlőre illúzió. Az inváziós tulajdonságú növényfajok
elözönlik és átalakítják az egyes élőhelyeket, sok esetben eltüntetik az
őshonos vegetációt, „bioradírként” viselkednek.
Az alábbi adatok a Répce mente védett
területein illetve környező élőhelyeken előforduló inváziós fajokról adnak
információkat.
Fajok jellemzése
Acer negundo L. – Zöld juhar (Aceraceae)
Észak-amerikai eredetű
dísz- és haszonfa. Homoki, sziki és ártéri erdősítésekbe ültetik, gyakran
elvadul és meghonosodik. A Csáfordjánosfához tartozó, jánosfai malom közvetlen
környezetében egyetlen példány él. A várható állománydinamika: stagnáló.
Ailanthus altissima (Mill.) Swingle
– Bálványfa (Simaroubaceae)
Kínai eredetű, könnyen
elvaduló, agresszíven terjedő fafaj. 6-10 nagyobb példány él a jánosfai
malom mellett álló régi gazdatiszti ház udvarán. Közülük két példány termésérlelő.
Állománya, más helyeken való megjelenése valószínűleg enyhén növekedni
fog. A Répce menti mocsárrétek nemzeti park határán kívül több helyütt
is előfordul (Vámoscsalád-Csáfordjánosfa földút mellett nagyobb (kb. 100
m2-es) foltokban).
Ambrosia artemisifolia L. – Ürömlevelű
parlagfű (Compositae)
Észak-amerikai eredetű
gyomfaj. Gyomtársulásokban helyenként tömeges, veszélyes allergén növény.
Jól ismert biológiájú faj. A bolygatott területek határán fordul elő, egyelőre
szálanként. Amennyiben nem jelennek meg új zavaró tényezők, úgy a réteken
nem valószínű a terjedése.
Aster lanceolatus Willd. – Kisvirágú
őszirózsa (Compositae)
Folyóink árterein –
néhol tömegesen (pl. Szigetköz) – meghonosodott, amerikai eredetű növény.
A Répce menti területeken csak egyetlen helyen, a vámoscsaládi Pomper erdőben
fordul elő (ined. BALOGH L. 2000). 2000-ben egy kb. 4 m2-es területen 90
%-os borítást képviselt. Az állomány mai kiterjedése 8-12 m2.
Várható állománydinamika: valószínűleg
– megfelelő csapadékviszonyok mellett – több helyen is megjelenik.
Echinocystis lobata Torr. et Gray –
Sűntök (Cucurbitaceae)
Vékony, felkapaszkodó,
majdnem kopasz szárú növény. Észak-amerikai eredetű, napjainkban is terjedő
„fátyolnövény”. A Répce vonalát kísérő galériaerdőben szinte mindenütt
előfordul, igaz kicsi borítással (AD: +-1).
Fallopia x bohemica (Chrtek & Chrtková)
J. P. Bailey – Hibrid japánkeserűfű (Polygonaceae)
Az óriás japánkeserűfű
és az ártéri japánkeserűfű hibridje. A fenti két faj kereszteződéséből
jött létre Európában. Először 1983-ban írták le Csehországban. Jelen van
kertekben, bányákban, folyóvizek és utak mentén. A jánosfai malom melletti
gazdatiszti épülettel szemben 8-10 m2 felszínt borít. Terjedése a réteken
nem valószínű.
Az 1. táblázat az fenti termőhelyen készített
cönológiai tabellát mutatja be. A felvételezés BALOGH LAJOS által kidolgozott
módszertan szerint készült (eredeti vegetáció „A”, fertőzött állomány „C”,
átmenet „B”, B2: újulat).
2000.08.19 | Aster „c” | átmenet „B” | ligeterdő „A” |
2m x 2m | 5m x 5m | 20m x 20m | |
|
60 | 70 | 70 |
Fraxinus excelsior | 50 | 20 | 20 |
Alnus glutinosa | 10 | 45 | 45 |
Populus x canescens | - | 5 | 5 |
|
10 | 20 | 20 |
Crataegus monogyna | 10 | 5 | 5 |
Cornus mas | - | 10 | 10 |
Sambucus nigra | - | 5 | 5 |
|
90 | 60 | 50 |
Aster lanceolatus | 89 | 5 | - |
Geum urbanum | + | + | + |
Rubus sp.(B2) | + | 35 | 40 |
Veronica officinalis | - | 5 | + |
Quercus robur (B2) | + | + | + |
Urtica dioica | - | + | + |
Fraxinus excelsior (B2) | + | + | + |
Torilis japonica | + | + | + |
Hedera helix | 5 | 5 | |
Glechoma hederacea | + | + | + |
Galeobdolon luteum | - | 5 | 5 |
Acer campestre (B2) | + | + | + |
Sambucus nigra (B2) | + | 2 | 2 |
Cornus mas (B2) | + | + | + |
Circaea lutetiana | - | - | + |
Lamium purpurea | - | - | + |
Impatiens glandulifera Royle – Bíbor
nenyúljhozzám (Balsaminaceae)
A Nyugat-Himalájából
és Kelet-Indiából származó kerti növény. Ártéri magaskórósokban, ligetekben
elvadulva meghonosodik. Folyóvizek mentén szinte az egész országban előfordul.
A Répce vonalában, kisebb csoportokban fordul elő, de szinte mindenütt.
Állománynagyságának prognosztizálása: növekedés.
Impatiens parviflora DC. – Kisvirágú nenyúljhozzám
(Balsaminaceae)
Közép-ázsiai eredetű növény. Nálunk ártéri
vagy nyirkos erdőkben fordul elő.
A Répce menti galériaerdőben illetve fasorok,
facsoportok aljnövényzetében szálanként előfordul. Jelentős állománynövekedése
nem várható.
Rudbeckia laciniata L.- Magas kúpvirág
(Compositae)
Észak-amerikai
eredetű dísznövény. A jánosfai malom közelében néhány négyzetméteres terülten
fordul elő. Állománynagysága az elmúlt öt évben nem, vagy csak csekély
mértékben változott.
Solidago gigantea Ait. – Magas aranyvessző
(Compositae)
Amerikai eredetű dísznövény.
A szár kopasz, a nyelves virágok túlnyúlnak a csöveseken. A nagygeresdi
Petes és a Karcsai rét vegetációja 1995 óta jelentősen átalakult. Akkor
szépen karbantartott ártéri mocsárrét és magassásos állományok váltakoztak.
A kaszálás elmaradása illetve a nyugati oldalon történt szántás, majd felhagyás
után a területen a magas aranyvessző átlagosan 3-4 AD értékkel van jelen.
2005-ben a vámoscsaládi Pomper réten is előre tört (foltokban AD: 4). További
előfordulásai: Bognár rét (AD: 2), és a Répce vonalában kisebb csoportokban,
vagy szálanként. Várható állománydinamikája: gyors terjedés, erősen veszélyezteti
az eredeti vegetációt.
A védett terület határán kívül
Amorpha fruticosa L. – Gyalogakác (Fabaceae)
Észak-Amerika keleti-,
délkeleti vidékeiről származik. Először 1724-ben dísznövényként került
Angliába. Magyarországi elő adata 1909-ből származik.
A vámoscsaládi Bértagi út mentén több
helyen ültetett, jelentős állománnyal rendelkezik. Állománya évek
óta nem változik.
Őszirózsa (Aster sp.)