Dankovics Róbert1 – Gruber Ágnes2
1. Savaria Múzeum, 9700 Szombathely, Kisfaludy
S.u.9.
e-mail: danrobert@freemail.hu
2. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság,
9941 Őriszentpéter, Siska szer 26/a
e-mail: gruber@onpi.kvvm.hu
R. Dankovics – Á. Grúber: Project in
the Defense of Amphibians
Nowadays we can observe
the growth in presence of amphibians in the reproduction period. A busy
road between their habitat and the forest endangers their population.
A diversion foil was used to protect the Amphibians. A new one is needed
now. The Chernel István Ornithological and Nature Protection Society have
carried off a successful project. The frog-saving operation will be organized
between March-April 2006. A survey was also carried out – proving the growth
of the Amphibian population.
Az Őrség területére
nem jellemzőek a nagyobb felületű tavak, vízállások, csak néhány mesterséges,
völgyzárógátas tó található. Ezeknél a 10-20 éves létesítményeknél napjainkban
figyelhető meg a kétéltűek egyre nagyobb tömegben történő megjelenése a
szaporodási időszakban. A Szentgotthárd-Máriaújfalu határában lévő Hársas-tónál
mintegy 9-10.000 kétéltű, elsősorban zöld- és barna varangy gyűlik össze
az első tavaszi esők után, amelyek közül kb. 3-4000 a tótól K-re húzódó
erdőben telel. A tavat és az erdőt elválasztó műút forgalmas, így védelem
nélkül a védett kétéltűek nagy része válna az autók áldozatává.
A szombathelyi Herman
Ottó Szakközépiskola gyakorlatos diákjainak közreműködésével terelőfólia
került kihelyezésre mintegy 1000 m hosszan, először 2003-ban. A bükk karókra
rajzszögekkel rögzített 1 m magas fólia biztosította, hogy a kétéltűek
ne jussanak fel az úttestre. A terelő egyik szakaszán vödröket ástak le
a vonulás nyomon követésére, melyeket naponta többször ellenőriztek. Az
itt összegyűjtött és a tóhoz leszállított kb. 500 béka (barna és zöld varangy)
már az első évben bizonyította, mekkora szükség volt a védelem kialakítására.
Ezt követően 2004-ben és 2005-ben is megépítésre került a terelő, amelynek
eredményeként 1035, illetve 3100 példány zöld és barna varangy került biztonságos
úton a szaporodóhelyre. A terelők mentén összegyűlő állatok a szentgotthárdi
III. Béla Szakképző Iskola diákjai és a körmendi Cserkészcsapat közreműködésével
lettek áthordva a veszélyes útszakaszon.
A békaterelők anyaga
azonban már elhasználódott, a bükk karók jó része eltört, elvetemedett,
a használatra alkalmatlanná vált. A Chernel István Madártani és Természetvédelmi
Egyesület az idei esztendőben beadta a Gyakorlati természetvédelmi feladatok
elvégzése című pályázatot a Természeti Örökségünk Alapítványhoz. A pályázat
egy hosszabb távra szóló, a legveszélyesebb útszakaszra elegendő, tartósabb,
az autók menetszelének, az időjárás viszontagságainak jobban ellenálló
terelő beszerzését és a felállításhoz szükséges karók elkészíttetését,
valamint a Hársas-tó mellett található sekély vízállás (amely korábban
kitűnő gőte élő- és szaporodóhely volt, de ez már annyira feltöltődött,
hogy eltűntek belőle ezek az állatok) rekonstrukcióját tartalmazta.
A pályázat sikerrel
járt, így már meg is kezdődött a megvalósítás. Míg a terelő „alkatrészeit”
a kisiparosok készítik, az élőhely-rekonstrukció ideje is elérkezett, hiszen
a kotrással ebben az időszakban lehet károsítás nélkül dolgozni a vízben.
2005. november 7-én felvonult a csapat és Dankovics Róbert irányításával
a markológép közreműködésével rengeteg iszap, rothadó avar, faág (sőt méterfa)
került elő a vízből, amelynek mélysége így a 70cm és a 150cm közötti nagyságot
érte el, teret adva a jövő évben ide érkező békáknak, gőtéknek.
A terelő anyaga zöld (mi
más is lehetne?) PVC ponyva, amelynek feszítést méterenként elhelyezett
betonvasból hajlított tartórudakkal tervezzük megoldani. Ennek első 10
m hosszú „prototípusa” is elkészült már. A békamentés megszervezése 2006.
március-április hónapokra várható, pontos időintervallum nem adható meg,
mert a kétéltűek mozgását az időjárás befolyásolja. A hó elolvadása, a
talaj fagyottságának megszűnése után a terelőfólia felállítása mintegy
két napos munka, amely a karók lehelyezését, a fólia kifeszítését, aljának
betemetését és a vödrök leásását jelenti. Ezt a munkát az egyesület tagjai
a szombathelyi Herman Ottó Szakközépiskola diákjaival végzik az Őrségi
Nemzeti Park Igazgatóság területileg illetékes természetvédelmi őrének
felügyeletével. Miután a kétéltű-vonulás megkezdődik a terelő mentén naponta
két-háromszori ellenőrzés szükséges, amelyet a helybeli (Szentgotthárd)
III. Béla Szakképző Iskola diákjai végeznek szintén a természetvédelmi
őr felügyeletével. A vonulás után a terelőt azonnal le kell szedni, mert
a kétéltűek elindulnak vissza az erdőbe, s az megakadályozná az úttestről
való lejutásukat.
A terelővel elzárt
útszakaszon a védelmi tevékenységet megelőző időszakban százas nagyságrendű
kétéltű pusztult el az autóforgalom következtében. Az azóta elmúlt évek
során ezen útszakaszon jelentősen megnövekedett a gépjárműforgalom. Ezzel
párhuzamosan, a mentéssel egyidőben zajló felmérések – Nemzeti Biodiverzitás-monitorzó
Rendszer kétéltű és hüllő monitoring programja, és a mentett egyedek száma
– alapján bizonyítottan nagyságrendi növekedés volt tapasztalható a Hársas-tóban
szaporodó kétéltűek egyedszámában. A terelő, és a mentési tevékenység hiányában,
a két tendencia együttes hatásaként ezres nagyságrendű egyed is elpusztulhat
a tavaszi szaporodóhelyre vándorlás, majd a táplálkozó és telelőhelyre
visszavonulás időszakában.
A mentési tevékenység
eredményeként NATURA 2000 területen, a Magyar Köztársaság és az Európai
Unió törvényei által védett, a NATURA 2000 programban kijelölt fajok –
alpesi tarajosgőte (Triturus carnifex), sárgahasú unka (Bombina variegata),
zöld varangy (Bufo viridis), leveli béka (Hyla arborea), kecskebéka (Rana
kl. Esculenta), erdei béka (Rana dalmatina), gyepi béka (Rana temporaria)
– állományai számára biztosíthatnánk a sikeres szaporodás lehetőségét.
Ez a mentési tevékenység egyben egyedszámlálásra és az állomány változásának
nyomon követésére is alkalmas módszer, így a közösségi jelentőségű fajokról
a nemzetközi adatszolgáltatáshoz fontos információk nyerhetők.
A mentési munkálatokba
több éve bevont iskolák tanulói a természetvédelmi őrök, tanáraik és egyesületünk
tagjainak segítségével aktív részesei lehetnek a természetvédelmi programnak.
A terelő működtetése, és az állatok mentése során a tanulók fajismerete
bővül, a mentett kétéltű taxonokhoz kötődő, hagyományosan negatív érzelmi
beállítódásuk csökken, figyelmük tartósan a természeti értékek megőrzésére
irányítható. A pályázat segítségével ez a munka könnyebb, s hosszabb távon
is biztosított, eredményesebb lehet.
A tervezett békaterelő vázlatos rajza: