Tízlábú rák (Decapoda) állományok változása Vas megyében

Illés Péter1 – Kiszely Pál2
1: 9730 Kőszeg, Károlyi M. u. 1., e-mail: selliretep@freemail.hu
2: 8230 Balatonfüred, Bartók Béla utca 3.

P. Illés, P. Kiszely: The changes of the populations of the crab (Decapoda) in Vas County
In 2006 only the population of the Astacus astacus in brooks (Kerka, Kerca) that are in the catchment area of the River Zala and the population of the Austropotamobius torrentium in the Hills of Kőszeg remained invariable. The Pacifastacus leniusculus became widespread in Gyöngyös, and in the River Rába it did not only appear but it also was able to push out the Astacus astacus in hardly more than five years.
 

    A Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2005. februári közgyűlésén tartott előadásomon utalás történt arra, hogy a jelzőrák (Pacifastacus leniusculus) meg fogja hódítani a Rába vízrendszerét. A sejtés sajnos, beigazolódott!
    Kovács Tibor, Juhász Péter és Ambrus András 1998 és 2001 közötti adatai alapján készített elterjedési térképen Vas megye vízrendszerében meghatározó a folyami rák (Astacus astacus). A Kerka és a Kerca patakokban élnek népes populációi, de a szakonyfalui Grajka-patakban, a veleméri Szentgyörgyvölgyi-patakban, Felsőjánosfánál a Szentjakabi-patakban, Szentgotthárdnál a Lapincsban, a Rába folyóban Szentgotthárdnál és Csörötneknél figyeltek meg folyami rákot a jelzett időszakban a szerzők. Felhívom a figyelmet arra is, hogy már 1998-ban jelezték egy helyen Kőszegnél, a Gyöngyös-patakban a jelzőrák jelenlétét! A kövi rák (Austropotamobius torrentium) egy előfordulása a Kőszegi-hegységben Illés (2004) adata.
    Az idei esztendőben a következő vízfolyásokat vizsgáltuk át rákok előfordulása szempontjából: Boláta (Pecöl), Gyöngyös-patak (Kőszeg, Gencsapáti, Pecöl), Hársas-patak (Máriaújfalu), Kerca (Kercaszomor), Kerka (Bajánsenye), Lahn-patak (Szentgotthárd), Lapincs (Szentgotthárd), Perint (Gencsapáti, Szombathely), Pinka (Körmend), Rába (Alsószölnök, Sorok (Zsennye), Szentgotthárd, Körmend), Szentjakabi-patak (Hegyhátszentjakab), Szakonyfalui-patak (Szakonyfalu), Zala (Pankasz).
   A rákokat finn típusú varsákkal fogtuk, csaliként halszelet, pisztrángtáp és erjedt kukorica keveréke szolgált. Többször egész éjszakára hagytuk lenn a csapdákat, de legalább két órán keresztül. A fogott egyedeket lemértük, megállapítottuk a nemüket, majd szabadon engedtük őket. Az eszközöket (ha olyan vízben használtuk, ahol a jelzőrák előfordul,) fogás után fertőtlenítettük. Az előfordulási adatokat térképen tüntettük fel.
    Ha összehasonlítjuk a 2006. évi adatokat a korábbi adatokkal, akkor azt látjuk, hogy a folyami rák állománya a Zala vízgyűjtőjéhez tartozó patakokban (Kerka, Kerca), ill. a kövi rák Kőszegi-hegységben élő állománya maradt csak változatlan. A jelzőrák a Gyöngyösben „előrenyomult”, a Rába folyóban pedig nemcsak megjelent, hanem az eltelt – alig több mint – öt (!) év alatt teljesen kiszorította a folyami rákot.
    Minek köszönhető ez?
A jelzőrák Európa vizeibe Észak-Amerikából betelepített rákfaj. Beigazolódott, hogy terjeszti a rákpestis (Aphanomyces) nevű kórokozót, ami az őshonos folyami rákot elpusztítja. Gyorsabban szaporodik, több petét rak, mint az őshonos fajok. Terjeszkedési stratégiája így igazán egyedülálló: ahol megjelenik, ott a vízfolyásba „előre küldi” a teljes pusztítást végző rajzospórás kórokozó „csapatát”. Miközben elpusztulnak az érzékeny fajok, a jelzőrák fokozatosan benépesíti az üresen maradt élőhelyeket, és „egyeduralkodóvá” válik ott. Ezzel magyarázható az igen rövid idő alatt végbement térhódítása. A gyors terjedése, és gyakran tömeges felszaporodása miatt – Balogh Lajos botanikus javaslatára – bátran nevezhetjük „özönállatnak”.
    Mit lehet tenni?
Egy faj természetes térhódítását igen nehéz megfékezni, de néhány dolgot mindenképpen meg kell tenni. Tovább kell folytatni az őshonos fajok feltérképezését. Meg kell akadályozni az eddig még érintetlen vizekben (Zala vízrendszere) a rákpestis behurcolását (pl. horgász eszközökkel, haltelepítésekkel). Az őshonos fajok védelme érdekében itt is közzé tesszük erre vonatkozó felhívásunkat (lásd „Felhívás minden horgász és természetkedvelő részére!” c. cikket!). Elszigetelt vizekben (akár mesterséges tóban) folyami rák tenyészeteket kell létrehozni (erre vonatkozó gyakorlatot már folytat Dr. Kiszely P.), ahonnan később a megüresedett vizek újra benépesíthetők lesznek.
    Örvendetes módon több megfigyelő küldött adatokat rákokról. Ezeket köszönjük! Továbbra is számítunk segítségükre!

Tízlábú rákok előfordulása Vas megye vizeiben
(Illés 2004, Kovács et al. 2005)

Tízlábú rákok előfordulása Vas megye vizeiben
(Jelen munka kutatási adatai, 2006.)