Juhász István
9747 Vasszilvágy, Ady E. u. 15., e-mail:
juhasz.isti@freemail.hu
I. Juhász: Data acquisition and processing
about the macroinvertebrate fauna of Ablánc-stream
I have researched the
macroinvertebrate fauna of Ablánc-stream in three sampling reach in 2006
and 2007. I have found 39 taxons of 14 invertebrate orders. I have researched
the connection the fauna and the bedmorfology, furthermore the MMCP (the
Hungarian BMPW) water quality class, and finally the features of the Fauna
Aquatica Austriaca. The results were been good in every respect; the natural
processes succeed in the stream ecosystem.
A 2007-ben íródott diplomadolgozatom
keretében két éven keresztül vizsgáltam az Ablánc-patakot, ami elsősorban
a patak medermorfológiájára és a makrogerinctelen faunájára terjedt ki.
Az alábbiakban a vizsgálat faunisztikai eredményeit mutatom be.
Célom az volt, hogy felmérjem a patak
ökoszisztémáját lehetőleg minél több oldalról, ezáltal megvizsgáljam természetességét
valamint, hogy feltárjam a veszélyeztető tényezőket és a szennyező forrásokat,
ezen a Natura 2000-es területen.
A vizsgálat a patak Tömörd
alatti folyására terjedt ki, itt jelöltünk ki 3 állandó mintavételi szakaszt.
Az első a Fenyves-patak az Ablánc-patakba torkollási szakasza, a második
a régi ablánci malom gátja alatti szakasz és a harmadik a Szombathely-Sopron
vasútvonal hídját követő fahíd alatti szakasz volt (1. ábra).
1. ábra. Mintavételi szakaszok az Ablánc-patakon
2006-ban havi gyakorisággal
vettem kvalitatív mintákat, míg 2007-ben egyszer kvantitatív mintát is
gyűjtöttem. A mintázást kézi hálóval végeztem, és 70 v/v% etanol oldatban
tartósítottam. A makrogerinctelenek előhatározását én, míg a pontosítását
konzulensem dr. Andrikovics Sándor végezte. A kvalitatív adatokat a három
szakaszra vonatkozóan az 1-es és 2-es táblázatok tartalmazzák, kiegészítve
az Ablánci-réti szakaszon vett egyszeri mintavételem eredményeivel. Ez
a patakszakasz réti környezetben található, szemben a többivel, ahol a
patak erdőben folyik.
A faunisztikai adatokat többféle
statisztikával és kiértékelési eljárással vizsgáltam meg, így cluster analízissel
a patak tavacska és zúgó szekvenciáinak (a szakaszok hasonló áramlási tulajdonságú
részei) és az ott előforduló makrogerinctelen faunák kapcsolatát.
A különböző szakaszok azonos szekvenciái
között a cluster analízis erős kapcsolatot mutatott ki 6 medermorfológiai
jellemző és a felszíni vízsebesség adatok alapján. A szekvenciák és az
ottani faunák között viszont nem sikerült olyan szoros kapcsolatot találnom,
mint a középhegységi patakok esetében kimutattak. Ezt a folyóvízi folytonosság
elvének a vártnál nagyobb érvényesülésével, a patak alacsony tengerszintfeletti
magassága, valamint a vizsgálatba bevont kvantitatív mintavétel alacsony
számával (szakaszonként kettő, szekvenciánként három) és az esetleges hibáival
tudom magyarázni. A szakaszokon megtalált taxonokat besoroltam a MMCP (Magyar
Makrogerinctelen Családok Pontrendszere) rendszerbe, és kiszámoltam az
általuk indikált vízminőségi osztályt, kétféle adatsorból. Egyrészt a 2007.
március 11.-én végzett mintavétel adatsorából, és a 2006-2007-es összes
mérés eredményéből, ezek eredményét mutatja a 3. táblázat.
Mintavételi helyek | Szapáry erdő | Malom-gát | Vasúti-híd | Ablánci-rét | |
Taxák (tudományos név) | Taxák (magyar név) | Összesítés | |||
S: Plathyhelmintes | Laposférgek | ||||
R: Turbellaria | Örvényférgek | ||||
Cs: Dendrocoelidae | Hármasbelűek | ||||
Dendrocoelum lacteum | Tejfehér planária | + | + | ||
S: Annelida | Gyűrűsférgek | ||||
R: Oligochaeta | Kevéssertéjüek | + | + | + | + |
Cs: Lumbricidae | Földigiliszta-félék | ||||
Allolobophora dubiosa | Mocsári giliszta | + | |||
R: Hirudinea | Piócák | + | |||
S: Mollusca | Puhatestűek | ||||
R: Bivalvia | Kagylók | ||||
Cs: Pisidium | Borsó kagylók | + | |||
CS: Unio | Folyami kagylók | ||||
Unio crassus | Tompa folyami kagyló | + | + | ||
S: Arthropoda | Ízeltlábúak | ||||
O: Crustacea | Rákok | ||||
R: Amphipoda | Felemáslábú rákok | ||||
Cs: Gammaridae | Bolharákok | ||||
Gammarus fossarum | Közönséges bolharák | + | + | + | + |
Gammarus roeselii | Tüskés bolharák | + | + | + | + |
R: Decapoda | Tízlábúrákok | ||||
Cs: Astacidae | Édesvízi rákok | ||||
Astacus astacus | Folyami rák | + | + | ||
R: Isopoda | Ászkarákok | ||||
Cs: Asellidae | Víziászkák | ||||
Asellus aquaticus | Közönséges víziászka | + | + | ||
O: Insecta | Rovarok | ||||
R: Ephemeroptera | Kérészek | ||||
Cs: Heptageniidae | Erezett kérészek | ||||
Electrogena quadrilineata | + | ||||
Electrogena ujhelyi | + | ||||
R: Plecoptera | Álkérészek | ||||
Cs: Nemouridae | Keresztesszárnyú álk. | ||||
Nemoura cinerea | Közönséges álkérész | + | + | ||
R: Coleoptera | Bogarak | ||||
Cs: Dytisciadea | Csíkbogarak | ||||
Platambus maculatus | Tarka csíkbogár | + | + | + | |
Cs: Gyrinidae | Keringőbogarak | ||||
Gyrinus paykulli | + | ||||
R: Megaloptera | Vízi recésszárnyúak | ||||
Cs: Sialidae | Vízifátyolkák | ||||
Sialis fuliginosa | Barna recésfátyolka | + |
1. táblázat. A mintavételi szakaszokon talált taxonok I.
Mintavételi helyek
|
Szapáry erdő
|
Malom-gát
|
Vasúti-híd
|
Ablánci-rét
|
|
Taxák (magyar név)
|
Taxák (magyar név)
|
Összesítés
|
|||
R: Tichoptera
|
Tegzesek
|
|
|
|
|
Cs: Hydropsychidae
|
Szövőtegzesek
|
|
|
|
|
Hydropsyche contubernalis
|
|
|
+
|
|
|
Hydropsyche angustipennis
|
|
+
|
+
|
|
|
Cs: Leptoceridae
|
Hosszúcsápú tegzesek
|
|
|
|
|
Oecetis ochracea
|
|
|
|
+
|
|
Cs: Limnephilidae
|
Mocsári tegzesek
|
|
+
|
|
|
Anabolia sp.
|
|
+
|
|
|
|
Anabolia furcata
|
|
+
|
+
|
+
|
+
|
Halesus digitatus
|
|
+
|
|
|
|
Halesus radiatus
|
|
+
|
+
|
|
|
Limnephilus sp.
|
|
+
|
|
+
|
|
Limnephilus flavicornis
|
|
+
|
|
|
+
|
Potamophylax sp.
|
|
+
|
+
|
+
|
|
Potamophylax nigricornis
|
|
+
|
+
|
+
|
|
Sternophilax sp.
|
|
+
|
|
+
|
|
Stenophilax permixtus
|
|
+
|
+
|
|
|
R: Heteroptera
|
Poloskák
|
|
|
|
|
Cs: Gerridae
|
Molnárpoloskák
|
|
|
|
|
Gerris sp.
|
|
+
|
+
|
|
|
Cs: Hydrometridae
|
Vízmérő poloskák
|
|
|
|
|
Hydrometra stagnorum
|
Közönséges vízmérő
p.
|
|
|
+
|
|
Cs: Nepidae
|
Víziskorpiók
|
|
|
|
|
Nepa cinerea
|
Közönséges víziskorpió
|
+
|
+
|
+
|
|
Cs: Notonectidae
|
Hanyattúszó poloskák
|
|
|
|
|
Notonecta glauca
|
Közönséges hanyattúszó
p.
|
+
|
+
|
|
|
Cs: Veliidae
|
Vízicsuszkák
|
|
|
|
|
Velia sp.
|
|
+
|
|
+
|
|
R: Diptera
|
Kétszárnyúak
|
|
|
|
|
Cs: Chironomidae
|
Árvaszúnyogok
|
|
|
|
|
Orthocladiinae sp.
|
|
+
|
|
|
|
Cs: Simuliidae
|
Púpos szúnyogok
|
+
|
|
|
|
Cs: Tabanidae
|
Bögölyök
|
+
|
+
|
|
|
Cs: Empididae
|
Táncoslegyek
|
+
|
|
|
|
2. táblázat. A mintavételi szakaszokon talált taxonok II.
Idő
|
Összes szakasz
|
Szapáry-erdőben
|
Malomgát alatt
|
Vasúti híd alatt
|
||||
2007.03.11.
|
Taxonszám
|
16
|
Taxonszám
|
11
|
Taxonszám
|
7
|
Taxonszám
|
6
|
Összpontszám
|
64
|
Összpontszám
|
43
|
Összpontszám
|
25
|
Összpontszám
|
25
|
|
TÁP
|
4,00
|
TÁP
|
3,91
|
TÁP
|
3,57
|
TÁP
|
4,17
|
|
VMI osztály
|
II. B
|
VMI osztály
|
III. A
|
VMI osztály
|
III. A
|
VMI osztály
|
II. B
|
|
2006-2007
|
Taxonszám
|
25
|
Taxonszám
|
17
|
Taxonszám
|
15
|
Taxonszám
|
10
|
Összpontszám
|
103
|
Összpontszám
|
70
|
Összpontszám
|
62
|
Összpontszám
|
42
|
|
TÁP
|
4,12
|
TÁP
|
4,12
|
TÁP
|
4,13
|
TÁP
|
4,2
|
|
VMI osztály
|
I.
B-C
|
VMI osztály
|
II. A
|
VMI osztály
|
II. A
|
VMI osztály
|
II. B
|
A táblázatból kiderül, hogy
egyszeri mintavétel csak ritkán pótolhat egy rendszeres minta sorozatot,
valamint, hogy az egyes mintavételi szakaszok fajszegénysége vagy fajgazdagsága
nem mindig tükrözi a teljes patak, vagy egy nagyobb szakaszának tényleges
fajkészletét. Ha a konkrét eredményeket nézzük, kiderül, hogy a patak összesített
vízminősége jónak mondható, ahogy az egyes szakaszoké is, kivéve a 3. szakaszt,
ami kissé rosszabb. A 3. szakaszt több szennyező forrás is szennyezheti,
valamint morfológiailag és mederanyag tekintetében is kevéssé változatos,
mint a másik két szakasz.
A faunisztikai adatok utolsó
kiértékelésének alapja az osztrák Fauna Aquatica Austriaca összefoglaló
tanulmány volt. Ebben a makrogerincteleneket három szempont alapján értékelik:
funkcionális táplálkozási csoportok, szaprobitási (vízi ökoszisztéma lebontó
képessége) jellemzők és longitudinális (a vízfolyás hossz-szelvénye szerinti)
eloszlásuk szerint. A szempontok alapján pontokat rendelnek a fajokhoz
és a fajok mintázata megadja a vizsgált jellemzők eloszlását a mintavételi
szakaszokon és a vízfolyás egészén. Mivel nem álltak rendelkezésemre megfelelő
abundancia (a fajok egyedszámának eloszlása) értékek, ezért nem a jellemzők
mennyiségi arányát számítottam, hanem a fajok jellemzőinek arányát. Ezekre
grafikusan megjelenítettem összesítve és külön az egyes mintavételi szakaszokra.
Most az összesített grafikonokat mutatom be, utalva a másik grafikonokról
leolvasható fontos folyamatokra.
A funkcionális táplálkozási
csoportok (2. ábra) közül sok volt a ragadozó (PRE), az aprító (SHR) és
a detritusz (DET) fogyasztó, mellettük a borotválók (GRA) és az aktív szűrők
(AFIL) találhatók még meg kisebb számban. Elvétve találtam passzív szűrőt
(PFIL), parazitát (PAR) és be nem sorolható táplálkozásút (OTH), teljesen
hiányoznak a minerálók (MIN) és a fatörmelék fogyasztók (XYL). A táplálkozási
csoportok ilyen arányú megoszlása a fajok arányában megfelel az ilyen rendűséget
mutató vízfolyásokra jellemző viszonyoknak.
2. ábra. Funkcionális csoportok
3. ábra. Szaprobitási jellemzők
A szaprobitási jellemzők (3. ábra) eloszlása a ?-mezoszaprob jelleg uralmát mutatja mind a három szakaszon, de míg az elsőn az oligoszaprob jelleg felé, addig az utolsó két szakaszon a ?-mezoszaprob jelleg felé tolódik el szaprobitás jelleg grafikonja. Ez is megfelel a várakozásoknak, hiszen egyre több szervesanyag lebontásával kell számolni a vízfolyások torkolatához közeledve.
4. ábra. Longitudinális jellemzők
A longitudinális jellemzők
(4. ábra) közül a forrás tájékra jellemző fajok (EUC, HYC) inkább az első
szakaszokon, míg a torkolatokra (EP, MP) és a tavakra (LIT) jellemző fajok
inkább a második és a harmadik szakaszon jellemzőek, de mindenhol megtalálhatók.
Mindhárom szakaszon megtalálhatók a tavakra jellemző fajok a torkolat felé
növekvő mértékben, ezt a patak alacsony tengerszint feletti magasságával,
valamint a tavacska-zúgó szekvenciák meglétével lehet magyarázni. Ez, valamint
az előbb tárgyalt két jellemző is arra utal, hogy a patakon a természetes
folyamatok uralkodnak és az antropogén folyamatokkal és zavarással szemben.
Az eredmények alapján elmondható,
hogy a patakban található makrogerinctelen taxonok, ha nem is a legérdekesebbek,
de mindenképp egy különleges és helyileg egyedülálló ökoszisztéma tagjai.