A. Kóródi, J. Gyurácz, P. Bánhidi: Autumn migration of the Blue Tits in Tömörd
The Blue Tit is one of our most frequent songbirds, both in the nesting and migration period, yet, we know relatively little about its partial migration. The autumn migration of the Blue Tit was studied using data from birds captured from 01 August to 10 November of 1998-2008. The yearly number of captured individuals changes showed significant differences from year to year. The peak migration periods was in the mid-October.

   A kék cinege (Parus caeruleus) a domináns madárfajok közé tartozik Tömördön az őszi vonulási időszakban. 1998 és 2008 között 4438 kék cinegét gyűrűztünk. Több mint ezer példányt fogtunk 2004-ben és 2008-ban is, a legkevesebbet 1998-ban gyűrűztük. Az egyes évek átlagos napi fogása szignifikánsan különbözött, Kruskal-Wallis test, H=78,84, p<0,0001 (1. ábra). A gyűrűzött példányok több mint 80 %-a fiatal példány volt 2004-2006-ban (2. ábra). A fiatalok előbb vonultak, mint az öreg madarak.
   Az őszi vonulás átlagosan augusztus 25-én kezdődött, a legkorábbi kezdés dátuma augusztus 9., a legkésőbbié szeptember 1. volt. Az utolsó madár befogásának dátuma november 11. A vonulás csúcsidőszaka szeptember vége és október első fele. A legtöbb madarat októberben fogtuk (3. ábra).  A befogott madarak átlagos havi szárnyhossza lényegesen nem különbözött egymástól (1. táblázat). A szeptemberben és októberben gyűrűzött madarak testtömege, vonulási zsírtartaléka és mellizma lényegesen nagyobb volt, mint az augusztusban befogottaké mind a négy élőhely-típusban (2. és 3 táblázat). A töviskésben és az erdőben befogott madarak vonulási zsírtartaléka és testtömege szeptemberben és októberben szignifikánsan nagyobb volt, mint a bokros gyepben és a mocsárban befogott példányoké (4. és 5. táblázat). A különböző élőhely-típusokban befogott madarak átlagos mellizom fejlettsége nem különbözött lényegesen egymástól egyik hónapban sem.
    A visszafogott madarak aránya 5 és 15 % között változott (2004-2006). A visszafogott cinegék 62 %-a hím volt. A július-augusztusban gyűrűzött, valószínűleg a helyi fészkelőkhöz tartozó kék cinegék közül egy-két példányt november elején fogtunk vissza. Az októberi csúcsidőszakban befogott madarak közül kevés visszafogott példány volt,  melyek röved ideig tartózkodtak Tömördön.

   Eredményeink alapján a kék cinege részleges (parciális) vonuló, a madaraknak egy része állandó a költőterületén, egy része minden évben vonul (obligát részleges vonulás), egy része pedig csak akkor vonul, ha táplálékhiány van (fakultatív részleges vonulás). Ilyenkor sok madár, nagy csapatokban vonulhat (irrupció).
 

   Az irrupció során nagyszámú madár kényszerülhet vonulásra. Tömördön 2004-ben és 2008-ban volt irrupciós vonulás, ami az északabbi (Lengyelo. Baltikum) területeken, valamint az Alpokban és Kárpátokban tapasztalható kevesebb bükkterméssel lehet összefüggésben. A helyi populáció egy része, elsősorban a hímek állandóak, a fiatalok és a tojók többsége vonuló
    Az őszi vonulás augusztus második felében kezdődik, időbeli eltolódása a tíz év alatt nem volt tapasztalható. A fiatalok előbb vonulnak irrupciós években és más években is. Az északi irrupciós vonulók szeptember végén és október első felében vonulnak át nagy számban a vizsgált területen. Az irrupciós években a hosszabb időre megpihenő madarak aránya kisebb, mint más években, rövid pihenő után tovább vonulnak. Az erdő és a töviskes élőhely-típusok táplálkozás és zsírfelhalmozás szempontjából jobb élőhelyek, mint a bokros gyep és a mocsár. Az átvonulók telelőhelye egy Horvátországban és egy Szerbiában megkerült tömördi gyűrűs cinege alapján az Adria partvidéke lehet.