Cs. Németh: Data for the population of the Red-breasted Flycatcher in the Kőszeg Mountains
In 2009 a survey was made in the mountain region of Kőszeg to show the situation of the red-breasted flycatcher population. The results of the survey proved that the local population of this species stable in the last thirteen years. 10 revirs and 1 nesting were registered in 2009.
 

    A kis légykapó (Ficedula parva) hazánk ritka énekesmadara. Élőhelyét nálunk a hűvös, hegyvidéki patakvölgyek képezik, ahol elsősorban középkorú vagy idős bükkösökben, kisebb részt elegyes lomberdőkben fészkel. Aktuális hazai állománynagyságáról rejtett életmódja miatt keveset tudunk, ugyanakkor jelenlét-hiány típusú vizsgálatok a Kárpát-medence belsejében élő populáció utóbbi 3-4 évben bekövetkezetett drasztikus csökkenéséről tanúskodnak. Eltűnt a Zempléni-hegységből, a Bükkből, ahol korábban a legnagyobb népessége fészkelt, de összeomlott a dél-dunántúli (Mecsek, Zselic) állománya is (Haraszthy L. és Deme T. szóbeli közlése).
    Kőszegi-hegységbeli fészkelési viszonyainak hosszú távú vizsgálatát 1996-ban kezdtem el, azóta 1-3 éves rendszerességgel felmérem fészkelő állományát. A fent vázolt negatív tendenciák egyre nagyobb jelentőséget adnak a vizsgálatnak, így azt 2009-ben is elvégeztem.
    A vizsgálat módszere megegyezett a korábbi évekével: az előző felmérések alapján ismerté vált fészkelőhelyeket kerestem fel és az éneklő hímek száma alapján becsültem az állománynagyságot. A felmérés így sem fedte le a Kőszegi-hegység potenciális kis légykapó élőhelyeit, mivel egyrészt nem sikerült minden korábbról ismert fészkelőhelyet végigjárni, másrészt pedig a vizsgálatok kezdete óta eltelt 13 év során a potenciális élőhelyek köre is változott (erdők korosbodása és kitermelése). A felmérést 2009. júniusának első felében végeztem.
    A felmérés során 10 helyen észleltem éneklő hím jelenlétét, ami az elmúlt 13 év során tapasztaltak alapján átlagosnak mondható a terület vonatkozásában. Egy esetben a madár fészkét is sikerült megtalálni: 2009. június 4-én a tojó 6 tojásos fészkén kotlott. A fészek egy általam korábban a kis légykapó számára kihelyezett speciális mesterséges fészekodúban volt található. Ez az első bizonyítéka annak, hogy a Mátrában kifejlesztett és sikeresen alkalmazott odút a kis légykapó a Kőszegi-hegységben is elfoglalja.
    A felmérés alapján elmondható, hogy a kis légykapó populációjának egyéb hazai fészkelőterületeken tapasztalt negatív változásaival szemben a Kőszeg-hegységbeli állomány stagnál. A jelenség magyarázata nyilvánvalóan összetett és bonyolultságának megfelelő szintű vizsgálatokat igényelne, melyek esetleges tervezésével kapcsolatban azonban megfontolandónak tartom az alábbiakat: Dendrológiai kutatások kimutatták, hogy a napjainkban zajló klímaváltozás következtében - függetlenül annak nehezen jósolható időbeliségétől- a bükk (Fagus sylvatica) fafaj számára szükséges környezeti feltételek a Kárpát-medence belsejében az elmúlt évszázadhoz képest csak jelentősen kisebb területen lesznek adottak. A bükk a vizsgálatok modelljeinek tanulsága szerint a Bakony és az Alpokalja területére fog visszahúzódni. Ugyanakkor a korábbról ismert kis légykapó élőhelyek döntő többsége hazánk mai területén a bükk klimatikus optimumával esett egybe. Lehetséges, hogy a rövidebb életciklusú, ezért a változásokra érzékenyebben reagáló kis légykapó összezsugorodott hazai állománya előre kijelölte a hosszabb életciklusú, lassabban reagáló bükk fafaj jövőbeli hazai areájának határait?