R. Dankovics: Occurrence of the brown frogs in Vas County
The study presents some occurrences of the Rana dalmataina, Rana arvalis and Rana temporaria species in Vas County.

    A valódi békafélék (Ranidae) családjának hazai fajai két csoportba sorolhatók. A gyakran zöldes színezetű, vagy a hátán sötétebb foltokkal tarkított, esetleg gyűrűsfoltos mintázatú, egyes szerzők szerint önálló Pelophylax nem fajai – a tavi béka (Rana (Pelophylax) ridibundus), a kis tavibéka (Rana (Pelophylax) lessonae) – és azok egymás közötti hibridje, a kecskebéka (Rana (Pelophylax) kl. esculenta), az un. zöldbékák csoportját képezi. A túlnyomóan barnás hát színezetű, szemük mögött, a fülön áthúzódó bajuszszerű barna folttal díszített fajok a Rana nem barnabéka csoportját alkotják. Az alaktani jellegzetességeken túl jelentős viselkedési eltérés a két csoport között, hogy a barnabékák ivarérett egyedei jellemzően csak a párzás és peterakás idejére keresik fel a számukra alkalmas víztereket, amíg az ugyanilyen korú zöldbékák folyamatosan a vízben és a vizek közelében tartózkodnak, attól nagyobb távolságra csak a telelés nyugalmi időszakára távolodnak el. A két társulat ilyen megnevezése a békákkal foglalkozó szakemberek körében, a hazai fajokra vonatkozóan egyértelműen ismert és alkalmazott. A barnabékák mindhárom hazai faja képviselteti magát Vas megye herpetofaunájában. Az egyes fajok adott területen ugyan együtt is jelen lehetnek, de előfordulásuk és egymáshoz viszonyított gyakoriságuk tájegységenként és élőhelyenként eltérő. Jelenlegi ismereteink szerint a három faj együtt is előfordul a Körmend, Szentgotthárd, Pankasz és Hegyhátszentjakab települések közötti területen.
    Az erdei béka (Rana dalmatina) elnevezését meghazudtolva Vas megye szinte minden vizsgált területén, a szántóföldi művelésbe vont területek kivételével, megtalálható volt. Két közeli rokona, a gyepi béka (Rana temporaria) és a mocsári béka (Rana arvalis) élőhely igényét tekintve kényesebb, ennek megfelelően elterjedési területük is szűkebb.
    A gyepi béka szaporodó állományai csak a hűvösebb, párás mikroklímájú élőhelyeken figyelhetők meg a Kőszegi-hegységben, a Vas-hegy lábánál a Pinka-szurdokban és az Őrség-Vendvidéken. Ezen tájegységeken áthaladó folyóvizek mentén távolabb is találkozhatunk elsodródott, kóborló egyedeivel, akik alkalmas élő- és szaporodóhelyeken tartósan meg is telepedhetnek. Ilyen egyedeket figyeltek már meg Szombathelyen a Kámoni Arborétumban, Tömördön az Ablánc-patak völgyében, vagy Körmenden a Várkert tavában és a Rába árterében egészen Vasvárig.
    A mocsári béka szaporodó állományai a Rába, a Répce és a Marcal völgyében fordulnak elő. Hasonlóan az előző fajhoz, a folyóvizeket szegélyező természetközeli élőhelyeket ökológiai folyosóként használva, a nagyobb folyókba torkolló patakok mentén, a folyóvölgyektől távol is elkóborol. Így, a fent említett helyeken kívül, szórványos előfordulásai bizonyítottak az Őrség területén a Szőcei-patak völgyéből, a Hegyhátszentjakab mellett a Vadása-tó befolyó szakaszán, a Pankasz határában lévő hajdani agyagbányából és a Szentgotthárd-Máriaújfalu melletti Hársas-tóból. A mocsári béka elterjedési területének és szaporodó-helyeinek pontosabb megismerése érdekében, különösen Vas megye keleti felében, további kutatások szükségesek, amelyekben tagtársaink és minden érdeklődő részvételére számítunk.