Magyar Madárvonulási Atlasz

Gyurácz József
Nyugat-magyarországi Egyetem, Biológia Intézet, Állattani Tanszék
9700 Szombathely, Károlyi G. tér 4., e-mail: gyjozsi@ttmk.nyme.hu

J. Gyurácz: Bird Migration Atlas of Hungary
More than 4 million bird ringing and recovery data gathered by Hungarian Bird Ringing Center between 1908 and 2006 were processed in the Bird Migration Atlas of Hungary.

    A madárgyűrűzések eredményeit, a madarak fogása és visszafogása alapján megállapított állományváltozásokat, a feltárt vonulási útvonalakat és telelőterületek legtöbbször tudományos folyóiratokban teszik közzé, melyek elsősorban a kutatóknak szólnak. Egy-egy ország 20. század végétől megjelenő madárvonulási atlasza viszont olyan kiadvány, amely sokkal szélesebb olvasói réteghez szól, és átfogó képet nyújt a madárvonulásról általában, illetve a madárvonulás adott régióra jellemző sajátosságairól. 1984-től eddig Hollandiában, Belgiumban, Svédországban, Nagy-Britanniában, Norvégiában, Dániában, Csehországban és Szlovákiában, valamint Olaszországban jelentek meg összefoglaló atlaszok.
    A Kossuth Kiadó (Budapest) gondozásában, a Kossuth Természettár sorozat részeként jelent meg 2009 novemberében a Magyar madárvonulási atlasz. Sorozatszerkesztő Ujhelyi Péter, a kötet szerkesztői Csörgő Tibor, Karcza Zsolt, Halmos Gergő, Magyar Gábor, Gyurácz József, Szép Tibor, Bankovics Attila, Schmidt András és Schmidt Egon. Az atlasz előkészületi munkálatait az NymE Savaria Egyetemi Központ Tudományos Bizottsága 50 ezer forinttal támogatta. A kötet szerkezetének megtervezése és az egyes fejezetek szerzőinek felkérése 2005-ben történt meg. A kötetben a Magyar Madártani Egyesület Madárgyűrűzési Központjában 1908-tól 2006-ig összegyűlt több mint 4 millió hazai madárgyűrűzési és megkerülési (a gyűrűs madár újbóli megtalálása) adat került feldolgozásra. Az atlasz készítéséhez csak az ellenőrzött megkerüléseket használtuk fel, amelyek legkésőbb 2008. június 30-ig beérkeztek a Madárgyűrűzési Központba, és amelyek megkerülési dátumai 1908. január 1. és 2006. december 31. közé estek. A hazánkban gyűrűzött madarak közül 168 faj 6982 példánya került meg külföldön 2006-ig.
   A Kárpát-medence kiemelkedő jelentőséggel bír sok madárfaj vonulása szempontjából. Európai viszonylatban a Magyarországon előforduló közel 400 madárfaj soknak számít. Madárgyűrűzési tevékenység során 11, a hazai madárfaunára nézve új faj került meg, melyek között vannak szibériai és mediterrán eredetűek is. Sok faj számára a hazánkban található élőhelyek hagyományos pihenő és táplálkozó területek. Más fajok vonuló egyedei az Alpok és a Kárpátok magas hegyvonulatai miatt elkerülik Magyarországot.
    Az atlasz két fő részből áll, az első rész fejezeteiből megismerheti az olvasó a madárvonulás kialakulását, a madárvonulási útvonalak rendszerét, a madárvonulási típusokat, a vonuló madarak tájékozódását, a madárvonulás és az időjárás kapcsolatát, a madárvonulás szerepét a betegségek terjesztésében, a vonuló madarakat veszélyeztető tényezőket, a vonuló madarak védelmének lehetőségeit, a különböző madárvonulást kutató módszereket, a madárgyűrűzés történetét és fejlődési irányait. A második rész fejezetei a Magyarországon gyűrűzött madárfajokat mutatják be különböző részletességgel. Az atlaszban összefoglalt, tematikus térképekkel, grafikonokkal, táblázatokkal, látványos madárfotókkal illusztrált új eredmények nem csak a természetben bekövetkező változások megértését teszik könnyebbé, de a természetvédelem, a vadgazdálkodás, a mező- és erdőgazdálkodás, az ökoturizmus vagy az oktatás területén dolgozók munkáját is szolgálják.
    Valószínű a következő atlaszra nem kell még 100 évet várni, hisz a további gyűrűzések mellett a vonuláskutatás új módszeri (műholdas nyomkövetés, radiótelemetria, geolokátor) rövidtávon új eredmények sokaságát szolgáltatják.