G. Aczél: Conservation of the Montagu’s Harrier (Circus pygargus) in the Marcal Basin
Between 2007 and 2009 max. 7 breeding pairs were noticed in a 3500-4000 hectares site of valley of the Marcal River. It was the denset breeding colony in Hungary in these years. The study area was an important nighting site for harriers during the post-breeding period.

    A hamvas rétihéják (Circus pygargus) a nedves rétek ritka fészkelő madarai. Magyarországon fokozottan védett faj, hazai állományát 200-220 fészkelő párra becsülik. Az elmúlt években stabil fészkelő állományukat sikerült megtalálnunk a Marcal egykori medre helyén visszamaradt lápréteken.
    2007-ben első ízben szerveztünk tábort a területre, hogy feltérképezzük a költő hamvas párok számát. Korábbról voltak már megfigyeléseink és 1-1 fészekről is tudtunk, de átfogó képet akkor még nem sikerült kialakítanunk a költő állomány nagyságáról. A 9 napig tartó tábor viszont nem várt sikert hozott. A medence egy kis szakaszán 5 fészkelő hamvast találtunk, amiből 4 fészek kolóniaszerűen helyezkedett el egy százméteres sugarú körön belül. A fészkelés ilyen csoportosulása olyannyira megnehezíttette a munkánkat, hogy gyakran hárman is kevésnek bizonyultunk, hogy pontosan nyomon kövessük a fészkek felett repkedő hím és tojó madarakat.
    A sikeren felbuzdulva 2008-ban ismét tábort szerveztük a rétihéják védelmében, de sajnos az időpont későinek tűnt, mivel június végére, a tábor idejére sok fészket már a kaszálások elpusztítottak. Akkor 17 hamvas rétihéját figyeltünk meg a területen, de ebből már csak három pár fészkelt.
    A szomorú tapasztalatokból okulva 2009-ben korábbra, május végére szerveztük a nomád jellegű táborunkat, mikor a kaszálások még a legtöbb helyen nem indultak el, de a hamvas revírek már kirajzolódtak. A felmérni szánt területet tovább bővítettük északi irányba, így a hallomásból már ismert hamvas fészkeket rejtő területek is bejárásra kerültek. Ezzel viszont komoly kihívással nézett szembe az 5 főből álló kis csapatunk, mivel a Marcal 25 km-es szakaszának 3500-4000 hektáros területét kellett átvizsgálnunk a rendelkezésünkre álló 5 nap alatt. Az erőfeszítéseink és a gondos időpontválasztásunk viszont meghozták gyümölcsüket, hiszen idén már 7 pár hamvas rétihéja fészkét sikerült felmérnünk a költés kezdeti szakaszában. A területeket, mint minden évben, idén is levédtük a kaszálások alól a Balaton-felvidéki Nemzeti Park segítségével. A felmért fészkek döntő többségét sűrű sásos vagy sás, perjés, esetleg aranyvesszős vegyes vegetációban találtuk.
    A szinkron felméréseink alatt a megfigyelési pontokat úgy jelöljük ki, hogy egy idő alatt lehetőleg minél nagyobb területet belássunk. Egymással nagy hatótávolságú walkie-talkie készülékekkel tartjuk a kapcsolatot, így folyamatosan tudjuk, hogy kinek a területén milyen mozgások figyelhetőek meg, és figyelmeztethetjük is egymást egy közeledő hamvas érkezésére. Ezzel a módszerrel nagy területeket tudunk megfigyelés alatt tartani, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy pontosan lássuk rejt-e a terület fészket, vagy használják-e a madarak táplálékszerzésre. Egy területen tapasztalataink alapján minimum három órát kell eltölteni ahhoz, hogy biztosan kijelenthessük, hogy van-e hamvas revír, vagy nincs. A fészkek helyét a tojók sokszori egy helyre való berepülésével és ott tartózkodásával határozzuk meg, de a fészkekre semmilyen körülmények között nem megyünk rá. Ez mindenképp elkerülendő egy olyan homogén növényzetben, amibe behatolva a nyomunkkal a ragadozókat a fészekhez vezetnénk.
    Sajnos a fészkelések eredményeiről már nem rendelkezünk adatokkal, mivel a kirepülést követően nincs alkalmunk visszatérni a területre. Egyetlen erre vonatkozó közvetett adat 2007 augusztusából származik, amikor szintén a területen tartott gyűrűző táborunk alatt este a rétek felett egy több mint 20 egyedből álló rétihéja csapat készülődött az éjszakázásra. A csapat döntő többsége fiatal hamvasokból állt.
    Összességében elmondhatjuk, hogy az eltelt három év alatt sikerült feltérképeznünk a költő hamvas rétihéják fő fészkelési területeit, és fészkelő párjait, valamint bizonyítottuk a Marcal-medence jelentős szerepét a faj fennmaradásában. Az ország más területeiről kapott információk alapján pedig elmondható, hogy hazánkban a hamvas rétihéják jelenleg a Marcal-medencében fészkelnek a legsűrűbben. Ennek felismerése tovább növeli a felelősségünket abban, hogy megőrizzük e ritka és fokozottan védett madaraink költő területeit a medencében.
    A kutató munkánkba lehetőség van másoknak is csatlakozni, mivel a hamvas rétihéja védelmi nomád sátortábort továbbra is minden év májusában megszervezzük, valamint gyűrűző tábort is tartunk medencében a vonuló madarak kutatására augusztusban. A hamvas tábort 2010-ben május 29-től június 1-ig tartó időpontra hirdetjük, míg a gyűrűző tábort augusztus 19-től 22-ig. Szeretettel várunk minden lelkes madarászt! Ezúton szeretném köszönetemet kifejezni mindazoknak, akik hozzájárultak a táborok létrejöttéhez és az eredmények eléréséhez! További információk a http://marcal.extra.hu honlapon olvashatók.