A nagy fakopáncs (Dendrocopus major) térbeli és időbeli eloszlása Tömördön

Gyurácz József1 – Bánhidi Péter2
1: Nyugat-magyarországi Egyetem, Biológia Intézet, Állattani Tanszék
9700 Szombathely, Károlyi G. tér 4., e-mail: gyjozsi@ttmk.nyme.hu
2: Meszlen, Béke u. 51., e-mail: dr.banhidip@freemail.hu
drbanhidi@freemail.hu

J. Gyurácz, P. Bánhidi: Spatial distribution and and dynamics of Great Spotted Woodpeckers in Tömörd
We ringed 144 Great Spotted Woodpeckers between 1998 and 2009. The ringed individuals' number showed a significant increasing tendency from 1999 to 2009. The sex ratio was 1:1. The mean body mass and wing-length of juveniles and adults did not differ significantly. The mean body mass of males was significantly bigger than mean body mass of femals. Their mean wing-lengths did not differ singnifinatly from each other. More than half of birds captured in the bushy.

     Tömördön 1998 és 2009 között gyűrűzött harkály fajok közül a nagy fakopáncs (Dendrocopus major) volt a leggyakoribb. A tavaszi és őszi Actio Hungarica (AH) és a CES programokban összesen 144 példányt gyűrűztünk. A jelen tanulmányban az 1998-2008 őszi (július végétől november elejéig) AH és két (1999 és 2004) tavaszi (március vége, április eleje) AH programban gyűrűzött madarak adatai alapján mutatjuk be a nagy fakopáncs éves és napi fogásainak eloszlását, napi aktivitását (óránkénti fogások eloszlása), a fogott madarak ivar és koreloszlását,  a fogott madarak élőhely szerinti eloszlását, továbbá ismertetjük a madarak átlagos szárnyhossz és testtömeg értékeit.
    A vizsgált időszakban 102 madarat gyűrűztünk, 32 példányt fogtunk vissza a gyűrűzés évében és mindössze 3 fakopáncsot fogtunk vissza a gyűrűzést követő első évben. Egyet sem fogtunk vissza a gyűrűzést követő második, harmadik, stb. évben és egy sem került meg más hazai vagy külföld területen. 2009-ben fogtuk a legtöbb nagy fakopáncsot (27 pld, 1. ábra). A gyűrűzött egyedek száma lényeges növekvő tendenciát mutatott 1999-től 2009-ig, r=0,71; p=0,01 (2. ábra). Mindegyik vizsgálati időszakban naponta csak egy-két madarat fogtunk és a napi fogások eloszlása az egyes vizsgálati időszakokban egyenletes (3. ábra). A fogások óránkénti eloszlása alapján a nagy fakopáncs nappali aktivitása kiegyenlítettnek mondható, egy kicsit aktívabb délelőtt és a kora délutáni órákban, mint a nap más időszakaiban (4. ábra). A fiatal madarak 48 %-át, az öregek 58 %-át a bokrosban (töviskés) fogtuk be (5. ábra).


1. ábra. Az évente fogott madarak száma
 


2. ábra. 1999-től 2009-ig évente fogott madarak számának (log N) lineáris regressziós elemzése
 


3.ábra. 2000-től 2009-ig naponta fogott madarak száma
 


4. ábra. A fogások eloszlása óránként
 


5.ábra. A befogott fiatal és öreg madarak élőhely szerinti eloszlása

    A gyűrűzött madarak kor (fiatal = 1. évében lévő, öreg = 1 évesnél idősebb madár) és ivar szerinti eloszlását az 1. táblázat tartalmazza, az ivararány 1 (35 hím) : 1 (37 tojó) volt. A fiatal  és öreg madarak átlagos testtömege (fiatal: 73,74 ± 4,87 g, öreg: 75,67 ± 4,59 g, t=1,51, p>0,05) valamint átlagos szárnyhossza (fiatal: 132,02 ± 4,51 mm, öreg: 133,28 ± 3,30 mm, t=1,19, p>0,05) szignifikánsan nem különbözött egymástól A hímek átlagos testtömege (75,67 ± 4,62 g) szignifikánsan nagyobb volt, mint a tojóké (73,48 ± 3,47 g, t=2,09, p=0,04), szárnyhosszuk (133,00 ± 3,19 mm) lényegesen nem különbözött a tojókétól (132,84 ± 3,06 mm, t=0,17, p>0,05).

 
Fiatal Öreg Fejlett
ismeretlen hím tojó hím tojó hím tojó
28 17 18 15 11 3 8
    Az eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy a nagy fakopáncs helyi állománya stabil, illetve a vizsgált időszakban növekvő tendenciát mutatott. A vizsgált időszakban a fészkelési lehetőségek (öreg, odva fák) nem változtak lényegesen a vizsgálati területen, ezért úgy gondoljuk, hogy az utóbbi évek enyhe, hó nélküli telei jobb táplálkozási feltételeket biztosítva növelhették a nagy fakopáncs téli túlélési esélyeit és állománynagyságát. Feltételezzük, hogy a többi hazai költőállomány is növekedett és ez is oka lehet annak, hogy a harkályok által épületekben okozott kárról egyre többet hallunk az utóbbi években. A jobb téli túlélési esélyek ellenére az 1 éves és egy éven túli alacsony megkerülési arány alapján arra következtetünk, hogy a nagy fakopáncs fiatal kori halálozási aránya magas lehet.
    A nagy fakopáncs erősen kötődik fészkelési és táplálkozási területéhez költési időszakon kívül is, ez oka lehet annak, hogy naponta csak egy-két madarat fogtunk. Ha el is hagyják territóriumukat, valószínűleg fészkelési időn kívül sem repülnek több kilométeres távolságokra, mert eddig nem voltak Tömördön kívüli megkerülések és a napi fogásokban nem figyelhetők meg nagyobb hullámzások.
    Az ivararány megfelel a nagy fakopáncs monogám párzási rendszerének. A hímek nagyobb átlagos testtömege valószínűleg a nagyobb testtömegű madarak sikeresebb fészkelési, táplálkozási territórium foglalásának, illetve ennek eredményeként a sikeresebb párválasztásuknak és szaporodásuknak lehet következménye. Napi aktivitásuk, táplálkozásuk fő időszaka a délelőtt, de egész nap járnak táplálék után. A fakopáncsok nagyobb része a költési időben végzett helyi pontszámlálások alapján az erdőben (cseres-tölgyes, gyertyános-tölgyes, akácos) költ, de táplálkozási területük a bokros is, ahol a fiatal és öreg madaraknak körülbelül felét fogtuk be. A nagy fakopáncs helyi állományának védelme érdekében az erdőt és a bokrost egyaránt fenn kell tartani.


Nagy fakopáncs (Dendrocopus major)