A kőszegfalvi Abért-tó vegetációja és flórája (2012)

Keszei Balázs
9730 Kőszeg, Gyöp u. 10.,e-mail: keszeib@gmail.com

B. Keszei: Vegetation and flora of the Lake Abért, 2012
The article reports 161 observed plant species at the two artifical lakes were built in 2010.

Bevezetés
A Kőszeg-Lukácsháza térségében a Gyöngyös patakra tervezett árvízi vésztározó építése 2010. október 12-én fejeződött be. Az építkezés során kialakított töltésekhez szükséges földmennyiség kitermelésének helyén alakította ki a kivitelező az osztott vízfelületű kőszegfalvi Abért-tavat (KEF 8665.1). Az I. jelzésű északi rész ~9 ha, a II. (déli) vízfelület ~16 ha kiterjedésű.
Az újonnan létrehozott élőhelyeket gyorsan birtokba vette a természet, megjelentek a vízhez kötődő állat és növényfajok. Két védett növényfaj jelenlétét is sikerült bizonyítani (fehér tündérrózsa és vízi tündérfátyol).
Jelen dolgozatban a 2012-ben tapasztalható vegetációs viszonyokat és az év során rögzített fajlistát, mint alapvetésként, későbbi munkák kiinduló és/vagy összehasonlító pontjaként kívánjuk rögzíteni.

Anyag és módszer
2012-ben a vegetációs időszak kezdetétől havi rendszerességgel (nyáron gyakrabban) került sor területbejárásra október 14-ig. A megfigyelt terület határaként a tó külső töltésén végig futó földút középvonalát jelöltük ki. A szigetekre (3) nem terjedt ki a felmérés, szemelőtt tartva az itt költő és táplálkozó vízimadarak háborítatlanságát. A vegetációs egységek elkülönítésében az Á-NÉR 2007 (BÖLÖNI et al., 2007) kategorizálását tekintettük mérvadónak.

Vegetáció
A vizsgált területen változatos természetességű vízi és alacsony természetességű szárazföldi élőhelyek alakultak ki 2012. évi vegetációs időszak végéig.
A1 - Állóvízi sulymos, békalencsés, rucaörömös, tócsagazos hínár
A Lemnetum minoris – apró békalencse-hínár társulás egyfajú állományi az I. tó északi kevésbé szélfodrozta parti zónáiban, kifejezetten a nyári időszakban váltak jellemzővé.
A23 - Tündérrózsás, vízitökös, rencés, kolokános (láptavi) hínár
A Nymphaeetum albo-luteae – tündérrózsa–vízitök hínár fehér tündérrózsás szubasszociációja (nymphaeetosum albae) mindkét tórészletben előfordul. Kiterjedése csak néhány négyzetméter. Természetessége és eredete szempontjából kételyek merültek fel, mivel virágzó tündérrózsa példányok mindegyike enyhén halvány rózsaszín virágokat nevelt. A közeli lakott területek kerti tavaiban is előfordulhatnak rózsaszín virágú hibridek. Vas megyében a Rába egyes holtágaiban ismertek természetes előfordulások, de a Kőszegi-hegység előterére nézve mindenképen új faj a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba). Védett növény, eszmei értéke 5000 Ft.
A3a - Áramlóvízi, (nagylevelű) békaszőlős, tündérfátylas hínár
A Potamogetum natantis – úszó békaszőlő-hínár és a Myriophyllo-Potamogetum – süllőhinaras békaszőlő-hínár mind két tórészlet legjellemzőbb két nyíltvízi társulásává vált 2012 nyarán. A sekély vizű, jelentősen felmelegedő (25-27 oC) tavak, a tápláló Gyöngyös alacsony vízállása miatt kedvező lehetőséget nyújtottak e társulások terjeszkedéséhez.  Az úszó békaszőlős kisebb foltokban jelent meg és a monodomináns faja (Potamogeton natans) mozaikolt a süllőhinarassal, amelynek uralkodó fajai az óriási tömegben virágzó füzéres süllőhínár (Myriophyllum spicatum) valamint az egyes békaszőlőfajok (Potamogeton crispus, Potamogeton gramineus). A asszociációk elviselik a hínáraratást, de nehezen tűrik a vízszintváltozásokat.A hínarasodás egyes helyeken oly mértékűvé vált, hogy a fiatal récefiókák nem tudtak úszni, hanem szinte szaladtak a vízfelszínen. Főleg esztétikai okokra hivatkozva illetékes (vízügyi, környezetvédelmi, természetvédelmi, halászati) szakemberek egyeztetése alapján 2013-ban a vegetációs időszak kezdete előtt amurt telepítenek a tavakba…(NÉMETHY,  2012).
Nymphoidetum peltatae – Tündérfátyol-hínár: Lassú áramlási körülmények között alakult ki az I. tórész vizét biztosító tápcsatornában. A nyár folyamán maximális kiterjedése két állományban összességében elérte 15-20 m2 kiterjedést. A tündérfátyol (Nymphoides peltata) eddig Vas megye területén nem került elő – ismereteink szerint – itt új faj. Védett, eszmei értéke 5 000 Ft.
B1a – Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások
A Phragmitetum communis – nádas és a Typhetum latifoliae – széleslevelű gyékényes is valójában csak a partszegélyen és töredékesen jelenik meg. Összes kiterjedése sem több néhányszor tíz négyzetméternél, terjedése azonban várható.
B2 - Harmatkásás, békabuzogányos mocsári-vízparti növényzet
Veronico-Glycerietum notatae: A fodros harmatkásás alacsony növésű, laza állományokat alkot a tápcsatornában. Jellemző fajai a deréce veronika (Veronica beccabunga), a fodros harmatkása (Glyceria notata), a pántlikafű (Phalaris arundinacea). 2012-ben a társulás még özönnövényektől mentes volt, bár a tápcsatornában megjelent az indiai nenyúljhozzám (Impatiens glandulifera).
B3 - Vízparti virágkákás, csetkákás, vízi hídőrös, mételykórós mocsarak
Alismato-Eleocharitetum: A hídőrös mocsári csetkákás kis kiterjedésben a I. víztér nyugati partján fordul elő. Kevés fajú, vízi hidőr (Alisma plantago-aquatica), mocsári csetkákka (Eleocharis palustris), alacsony füzény (Lythrum hyssopifolia) a gyakoribb fajai.
BA - Csatornák, szabályozott patakok, mesterséges tavak parti zónájában és közvetlen partközeli víztestében kialakult fragmentális mocsarak és kisebb hínarasok
Az Abért-tó és az érintett csatornák minden olyan szegély élőhelye ide sorolható, amelyek kevésbé természetesek, nincsenek karakterfajaik, a szukcesszió kezdeti szakaszával jellemezhetőek. A vidrakeserűfű (Polygonum amphibium) nyíltvizi formája mindkét víztesten jellemző növény. További fajai közül kiemelhető a kis csoportokban megjelenő zsióka (Bolboschoenus maritimus) mellett a vízi mételykóró (Oenanthe aquatica) és a dárdás csukóka (Scutellaria hastifolia).
OB – Jellegtelen üde gyepek és magaskórósok
Ide tartoznak azok az üde fátlan élőhelyek, amelyek természetközeli élőhelyi kategóriákba nem sorolhatók be. A jellegtelenség oka igen sokféle lehet. Itt említjük a jellegtelen üde réteket (Alopecurus, Dactylis, Agrostis, Agropyron fajok uralta jellegtelen gyepek), továbbá az elgyomosodott, pl. fodros lórom (Rumex crispus) dominálta magaskórósok is.
OC – Jellegtelen száraz- vagy félszáraz gyepek és magaskórósok
A töltések, gátak növényzete tartozik ide. Jellemzően kevert fajkészletű, gyakrabban teljesen generalista fajok (pl. Festuca rupicola, Elymus repens, Lolium perenne) uralta, gyakran gyomos, zavart vagy másodlagos szárazgyepek.
OD – Lágyszárú özönfajok állományai
Magas aranyvessző (Solidago gigantea) által uralt terület. Sokfele jelen van a vízpart és töltésoldal között. A nyári kétszeri kaszálás jelentős mértékben visszaszorította állományait.

Flóra
A terület flóráját az alábbi 161 faj listájával szeretném jellemezni:
 

Irodalom
BÖLÖNI J. – MOLNÁR ZS. – KUN A. – BIRÓ M. (2007): Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR 2007). Kézirat, MTA ÖBKI, Vácrátót, 184 pp.
NÉMETHY M. (2012): Hínár ellen amur az Abért-tóba – Vas Népe 2012.07.24.