14 év természetvédelmi tevékenységének eredménye a Marcal-medencében
Aczél Gergely
9532 Külsővat, Raffel M. u.1., e-mail:
gergely.aczel@gmail.com
G. Aczél: Results of the nature conservation
efforts of 14 years in the valley of Marcal
The author presents the
results of six nature conservation projects,organized in the valley of
Marcal: protection of Montagu’s Harrier, monitoring of White Stork breeding
population, nest-box locating, bird ringing, birdwatching and the monitoring
of the effects of the red sludge flood.
2012-ben 50 oldalas tanulmányban gyűjtöttük mindazt össze, amit 14 év kutatómunka után megtudtunk a Marcal-medence (1. ábra) madarairól, és amit elértünk a természetvédelmi tevékenységeinkkel. Jelen cikkem is ennek a tanulmánynak egy rövid kivonatát tartalmazza. A kutatásokat végezték: Aczél Gergely, Benedek Veronika, Hencz Péter, Kovács Attila, Somogyi Csaba, Turny Zoltán. 2006-ot követően a felméréseinket a Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület nevében szerveztük.
Hamvas rétihéja (Circus pygargus) védelem
A Marcal-medencében
végzett munkák legnagyobb eredményét a hamvas rétihéják fészekfelméréseivel
értük el. 2007-ben mikor a faj célirányos kutatását elkezdtük, a
hamvas rétihéják jelenlétét vagy kérdésesnek, vagy teljesen eltűntnek gondolták
a szakemberek. Ennek ellenére már az első évben hat fészkelő párt
regisztráltunk a medencében, majd minden évben négy és hét pár közt ingadozó
állományt sikerült felmérnünk. 2007-ben és 2012-ben a kolóniában való fészkelésüket
is megfigyelhettük, amikor egy alig 100 méteres körön belül 3-5 fészket
rejtett a növényzet. A lejelentett területeket minden évben a Balaton-felvidéki
Nemzeti Park Igazgatóság kivonta a gazdálkodás alól, így biztosítva a fiókák
épségét a kirepülésig. Munkánk jelentősége talán idén mutatkozott meg leginkább,
mikor az öt fészket rejtő területet pont a felmérésünket követő napokban
kezdték el szárzúzózni és már csak az utolsó pillanatban értünk ki újra
a területre a természetvédelmi őrökkel, akik azonnal leállították a munkát,
de már egy fészket így is elveszítettünk. Felméréseink hiányában észrevétlenül
tűnt volna el mind az öt fészekaljnyi hamvas rétihéja a Marcal-medencéből,
így viszont négy sikeresen kirepíthette a fiókáikat. A hatodik éve tartó
fajvédelmi tevékenységünknek köszönhetően már tudjuk, hogy a jelenlegi
adatok szerint az egész országra nézve a Marcal-medencében fészkelnek a
legsűrűbben a hamvas rétihéják, de a faj további fennmaradásához elengedhetetlen
volna a potenciális fészkelő területek védelme, vagy legalább e területek
külön gazdálkodási szabályozás alá vonása.
Fehér gólya (Ciconia ciconia) felmérés
A 14 éve tartó fehér
gólya felméréseink alapján pontos képet kaptunk a medencében fészkelő gólyák
állománynagyságáról és egyedszám változásáról, ami összességében sajnos
csökkenő tendenciát mutat. 2012-ben azonban először esett meg, hogy egy
mélypontot követő harmadik évben is még növekvő egyedszámot mérhettünk.
Reménykedjünk, hogy ez a tendencia jövőre is megmarad!
Madárgyűrűzés
2007-től 2012-ig 44
napot töltöttünk madárgyűrűzéssel, ami alatt 58 faj 1502 egyedére került
gyűrű. A gyűrűzések alatt idegen gyűrűs madarat nem fogtunk és az itt gyűrűzött
madarakról sem kaptunk más területről származó visszafogási jelentést.
A gyűrűzésre használt hálók száma évről évre nőtt, 2012-ben már 17 db többségében
12 méteres hálókat használtunk. A gyűrűzéseknek köszönhetően korábbról
nem ismert új átvonuló fajokat fedeztünk fel a medencében, mint például
a kerti rozsdafarkút (Phoenicurus phoenicurus), vagy a nagy fülemülét (Luscinia
luscinia).
Terepi bejárások eredménye
A rendszeres terepbejárásaink
alatt folyamatosan dokumentáljuk az adott élőhelyek pillanatnyi állapotát
és feljegyezzük a látott és hallott madarak listáját. Az ebből nyert tapasztalatainkat
folyamatosan megosztjuk az illetékes nemzeti park igazgatósággal és felhívjuk
a figyelmét a medencében is tapasztalható egyre nagyobb mértékű természeti
értékek pusztulására. Terepbejárásaink egyik fontos eredménye, hogy sikerült
felfedezni a medencében még stabil állománnyal rendelkező fészkelő kékbegyeket
(Luscinia svecica), de további célirányos kutatásra lenne szükség, hogy
a teljes medencét feltérképezhessük. Ez a munka azért is volna egyre sürgetőbb,
mert ezeknek az érzékeny fajoknak az élőhelyei rohamos léptékben tűnnek
el a hozzájuk kötődő madarakkal együtt.
Odútelepítés
2002-ben történtek
az első vércseládák telepítése a Marcal-medencében, majd ezt követően több
alkalommal is kerültek kihelyezésre vércséknek, gyöngybaglyoknak, ill.
kisebb odúlakó madaraknak költőládák. Jelenleg 15 vércseláda, 5 gyöngybagoly
költőláda, egy kuvikláda és több szalakóta odú várja minden évben az új
lakókat. A ládákat rendszeresen ellenőrizzük és karbantartjuk. A ládatelepítéseinknek
köszönhetően a korábban ritkábbnak számító vörös vércsék (Falco tinnunculus)
általánossá váltak a területen és több bezárt templomtornyot is újra lakhatóvá
tudtunk tenni a gyöngybaglyok (Tyto alba) számára, akik ezt követően minden
évben sikeresen költenek.
Vörösiszap katasztrófa hatásainak felmérése
A 2010-ben bekövetkezett
ipari katasztrófa a Marcal-medencét is érintette ezért a katasztrófát követően
azonnal elkezdtük a szennyezett területek felmérését. A szennyezés mértékét
a vizek kémhatásának mérésével állapítottuk meg. Az érintett területek
élővilágát továbbra is fokozott figyelemmel követjük nyomon. Az ilyen jellegű
munkánk során sikerült rátalálnunk az elmúlt években a Marcalon megjelent
hódcsalád (Castor fiber) várára, amit az iszapömlést követően is tovább
laktak, és amit a vörös iszappal tapasztgattak be. A hódvár a mederkotrás
során elpusztult, de a hódok idén újra megjelentek a Marcal külsővati szakaszán.
2012-re az iszap nyomai már szinte teljesen eltűntek és az élővilág nagy
iramba hódítja vissza a korábban teljesen sterilizált élőhelyeket.
A Marcal határfolyó
mivoltából adódóan szinte egy olyan hivatalos szervezet, vagy közigazgatási
egység sincs, aminek a hatásköre ne a Marcal mentén érne véget. Ennél fogva
legyen szó települési, megyei, régiói, vagy akár nemzeti parki problémáról
egyik sem tudja maradéktalanul a medence teljes egészét képviselni, vagy
a felmerülő feladatokat magáénak érezni. Ennek ismeretében az egész medencét
magába foglaló koncepciótervre nem is lehet számítani, hanem csak elszigetelt
területeket érintő védelmi tevékenységekre. A Pápa és Környéke Természetvédelmi
Egyesület ezeket a hiányosságokat próbálja enyhíteni munkájával és segíteni
a Marcal-medence természeti értékeinek minél részletesebb felmérését és
sikeresebb megóvását a jövő nemzedékeinek számára.
Hamvas rétihéja (Circus pygargus)
1. ábra. Marcal-medence lecsapolás előtti
vízrajza
(Rekonstrukció – Aczél Gergely)