TERMÉSZETVÉDELM

14 év természetvédelmi tevékenységének eredménye a Marcal-medencében

Aczél Gergely
9532 Külsővat, Raffel M. u.1., e-mail: gergely.aczel@gmail.com

G. Aczél: Results of the nature conservation efforts of 14 years in the valley of Marcal
The author presents the results of six nature conservation projects,organized in the valley of Marcal: protection of Montagu’s Harrier, monitoring of White Stork breeding population, nest-box locating, bird ringing, birdwatching and the monitoring of the effects of the red sludge flood.

    2012-ben 50 oldalas tanulmányban gyűjtöttük mindazt össze, amit 14 év kutatómunka után megtudtunk a Marcal-medence (1. ábra) madarairól, és amit elértünk a természetvédelmi tevékenységeinkkel. Jelen cikkem is ennek a tanulmánynak egy rövid kivonatát tartalmazza. A kutatásokat végezték: Aczél Gergely, Benedek Veronika, Hencz Péter, Kovács Attila, Somogyi Csaba, Turny Zoltán. 2006-ot követően a felméréseinket a Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület nevében szerveztük.

Hamvas rétihéja (Circus pygargus) védelem
    A Marcal-medencében végzett munkák legnagyobb eredményét a hamvas rétihéják fészekfelméréseivel értük el.  2007-ben mikor a faj célirányos kutatását elkezdtük, a hamvas rétihéják jelenlétét vagy kérdésesnek, vagy teljesen eltűntnek gondolták a szakemberek.  Ennek ellenére már az első évben hat fészkelő párt regisztráltunk a medencében, majd minden évben négy és hét pár közt ingadozó állományt sikerült felmérnünk. 2007-ben és 2012-ben a kolóniában való fészkelésüket is megfigyelhettük, amikor egy alig 100 méteres körön belül 3-5 fészket rejtett a növényzet. A lejelentett területeket minden évben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság kivonta a gazdálkodás alól, így biztosítva a fiókák épségét a kirepülésig. Munkánk jelentősége talán idén mutatkozott meg leginkább, mikor az öt fészket rejtő területet pont a felmérésünket követő napokban kezdték el szárzúzózni és már csak az utolsó pillanatban értünk ki újra a területre a természetvédelmi őrökkel, akik azonnal leállították a munkát, de már egy fészket így is elveszítettünk. Felméréseink hiányában észrevétlenül tűnt volna el mind az öt fészekaljnyi hamvas rétihéja a Marcal-medencéből, így viszont négy sikeresen kirepíthette a fiókáikat. A hatodik éve tartó fajvédelmi tevékenységünknek köszönhetően már tudjuk, hogy a jelenlegi adatok szerint az egész országra nézve a Marcal-medencében fészkelnek a legsűrűbben a hamvas rétihéják, de a faj további fennmaradásához elengedhetetlen volna a potenciális fészkelő területek védelme, vagy legalább e területek külön gazdálkodási szabályozás alá vonása.

Fehér gólya (Ciconia ciconia) felmérés
    A 14 éve tartó fehér gólya felméréseink alapján pontos képet kaptunk a medencében fészkelő gólyák állománynagyságáról és egyedszám változásáról, ami összességében sajnos csökkenő tendenciát mutat. 2012-ben azonban először esett meg, hogy egy mélypontot követő harmadik évben is még növekvő egyedszámot mérhettünk. Reménykedjünk, hogy ez a tendencia jövőre is megmarad!

Madárgyűrűzés
    2007-től 2012-ig 44 napot töltöttünk madárgyűrűzéssel, ami alatt 58 faj 1502 egyedére került gyűrű. A gyűrűzések alatt idegen gyűrűs madarat nem fogtunk és az itt gyűrűzött madarakról sem kaptunk más területről származó visszafogási jelentést. A gyűrűzésre használt hálók száma évről évre nőtt, 2012-ben már 17 db többségében 12 méteres hálókat használtunk.  A gyűrűzéseknek köszönhetően korábbról nem ismert új átvonuló fajokat fedeztünk fel a medencében, mint például a kerti rozsdafarkút (Phoenicurus phoenicurus), vagy a nagy fülemülét (Luscinia luscinia).

Terepi bejárások eredménye
    A rendszeres terepbejárásaink alatt folyamatosan dokumentáljuk az adott élőhelyek pillanatnyi állapotát és feljegyezzük a látott és hallott madarak listáját. Az ebből nyert tapasztalatainkat folyamatosan megosztjuk az illetékes nemzeti park igazgatósággal és felhívjuk a figyelmét a medencében is tapasztalható egyre nagyobb mértékű természeti értékek pusztulására. Terepbejárásaink egyik fontos eredménye, hogy sikerült felfedezni a medencében még stabil állománnyal rendelkező fészkelő kékbegyeket (Luscinia svecica), de további célirányos kutatásra lenne szükség, hogy a teljes medencét feltérképezhessük. Ez a munka azért is volna egyre sürgetőbb, mert ezeknek az érzékeny fajoknak az élőhelyei rohamos léptékben tűnnek el a hozzájuk kötődő madarakkal együtt.

Odútelepítés
    2002-ben történtek az első vércseládák telepítése a Marcal-medencében, majd ezt követően több alkalommal is kerültek kihelyezésre vércséknek, gyöngybaglyoknak, ill. kisebb odúlakó madaraknak költőládák. Jelenleg 15 vércseláda, 5 gyöngybagoly költőláda, egy kuvikláda és több szalakóta odú várja minden évben az új lakókat. A ládákat rendszeresen ellenőrizzük és karbantartjuk. A ládatelepítéseinknek köszönhetően a korábban ritkábbnak számító vörös vércsék (Falco tinnunculus) általánossá váltak a területen és több bezárt templomtornyot is újra lakhatóvá tudtunk tenni a gyöngybaglyok (Tyto alba) számára, akik ezt követően minden évben sikeresen költenek.

Vörösiszap katasztrófa hatásainak felmérése
    A 2010-ben bekövetkezett ipari katasztrófa a Marcal-medencét is érintette ezért a katasztrófát követően azonnal elkezdtük a szennyezett területek felmérését. A szennyezés mértékét a vizek kémhatásának mérésével állapítottuk meg. Az érintett területek élővilágát továbbra is fokozott figyelemmel követjük nyomon. Az ilyen jellegű munkánk során sikerült rátalálnunk az elmúlt években a Marcalon megjelent hódcsalád (Castor fiber) várára, amit az iszapömlést követően is tovább laktak, és amit a vörös iszappal tapasztgattak be. A hódvár a mederkotrás során elpusztult, de a hódok idén újra megjelentek a Marcal külsővati szakaszán. 2012-re az iszap nyomai már szinte teljesen eltűntek és az élővilág nagy iramba hódítja vissza a korábban teljesen sterilizált élőhelyeket.
    A Marcal határfolyó mivoltából adódóan szinte egy olyan hivatalos szervezet, vagy közigazgatási egység sincs, aminek a hatásköre ne a Marcal mentén érne véget. Ennél fogva legyen szó települési, megyei, régiói, vagy akár nemzeti parki problémáról egyik sem tudja maradéktalanul a medence teljes egészét képviselni, vagy a felmerülő feladatokat magáénak érezni. Ennek ismeretében az egész medencét magába foglaló koncepciótervre nem is lehet számítani, hanem csak elszigetelt területeket érintő védelmi tevékenységekre. A Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület ezeket a hiányosságokat próbálja enyhíteni munkájával és segíteni a Marcal-medence természeti értékeinek minél részletesebb felmérését és sikeresebb megóvását a jövő nemzedékeinek számára.

Hamvas rétihéja (Circus pygargus)
 
 

1. ábra. Marcal-medence lecsapolás előtti vízrajza
(Rekonstrukció – Aczél Gergely)