A fenyvescinege (Parus ater) őszi vonulása Tömördön

Lukács Zoltán1 – Gyurácz József2

1. 7624 Pécs, Jurisics M. u. 38., e-mail: lukcsika@freemail.hu
2. Nyugat-magyarországi Egyetem, Biológia Intézet, Állattani Intézeti Tanszék
9700 Szombathely, Károlyi G. tér 4., e-mail: gyjozsi@ttk.nyme.hu

Z. Lukács, J. Gyurácz: Autumn migration of Coal Tit inTömörd
In total, 821 Coal Tits were ringed between 2001 and 2012. The most (379) Coal Tits were captured in 2012, there were no captures in 2003 and 2011. The peak migration periods were in the last (2005), second (2010) and first (2012) week of September. The dispergation index of captures revealed clumped distribution both in diurnal capture and spatial distribution of birds.

    A Tömördi Madárvártán 2001. és 2012. között, az őszi vonulási időszakban, augusztus 5. és november 4. között befogott 821 fenyvescinege (Parus ater) adatai alapján vizsgáltuk a faj vonulásának dinamikáját, a vonuló madarak biometriai jellemzőit és élőhely-választását. A madarak befogásához 28 db 12 méter hosszú, négy élőhely-típusban (erdő, tövskés, cserjés-gyep, mocsár) felállított függönyhálót használtunk. A befogott madarakat az Actio Hungarica módszeri szerint gyűrűztük és mértük. Jelen beszámolónkban a vizsgálat néhány fontosabb eredményét ismertetjük.
    A vizsgált időszakban a Tömördön befogott és meggyűrűzött fenyvescinegék egyedszáma évente jelentősen változott. A befogott egyedek túlnyomó többsége immatur egyed volt. Az egyes évek napi fogás átlagai közül a kiugróan magas 2010. és 2012. év átlagai szignifikánsan különböztek a többi év átlagaitól (egytényezős-variancianalízis, F=12,27; p<0,01). Egyes években egyáltalán nem fogtunk be fenyvescinegét (2003, 2011) vagy csupán néhány példányt, más években néhány tucat példány került a hálókba (1. ábra). Az éves fogások átlagos éves fogástól való eltérésének mértékét jelző fluktuációs index (FI) viszonylag nagy értéke (4414) a faj őszi vonulásának erősen irrupciós (inváziós) jellegére utal.
    A főkomponens analízis alapján a 2010. és 2012. években a napi fogások eloszlása lényegesen különbözött a többi évekétől és egymástól is, a többi év napi fogásainak időbeli eloszlása hasonlóan alakult. A három legnagyobb fogású évben a napi fogás csúcsidőszaka 2005-ben szeptember utolsó hetében (egy második csúccsal október első hetében), 2010-ben szeptember második hetében, 2012-ben szeptember első hetében alakult ki (2. ábra). 2005-ben szeptember 12-ig a madarak 23,3%-át, 2010-ben 71%-át, 2012-ben 51%-át fogtuk be (Kruskal-Wallis-teszt, H=8,08; p<0,01).
    A Tömördön jelölt fenyvescinegékről nincs helyi visszafogási adatunk, ez azt jelzi, hogy a faj egyedei (csapatai) igen nagy valószínűséggel még a gyűrűzés napján elhagyták a területet. A visszafogások hiánya arra is utal, hogy a madarak folyamatos mozgás közben táplálkozva, nappal vonultak el.
    Egy kisebb (2005) és egy nagy fogásszámú évben (2012) is a madarak napi (diurnális) eloszlása csoportos, aggregált eloszlást mutatott, a madarak 78, illetve 88,4 százalékát 7 és 12 óra között fogtuk be 2005-ben és 2012-ben (3. ábra). Egy kisebb (2005) és egy nagy fogásszámú évben (2012) is a madarak térbeli, hálónkénti eloszlása csoportos, aggregált eloszlást mutatott. A madarak 88,4, illetve 82,5 %-át a 2, 3, 3A, 3B, 4, 4A hálókkal fogtuk be 2005-ben és 2012-ben (3. ábra), ezen belül az összefüggő 4-4A hálóállásban rendre 55,8 és 57 %-át. A diszpergáltsági mutatók alalpján 2012-ben mind az időbeli (?2=41,63; p<0,01), mind a térbeli (?2=35,36; p<0,01) csoportosulás lényegesen nagyobb mértékű volt, mint 2005-ben. A befogott madarak térbeli megoszlásából láthatjuk, hogy a madarak döntő többségét a cserjés-gyep élőhelytípusban feállított hálókkal fogtuk be.
    Egyetlen tömördi vonatkozású megkerülési adattal rendelkezünk, egy Nyugat-Szlovéniában, 2005. júniusában, fiókaként jelölt madarat fogtunk be 113 nap múlva a gyűrűzés helyétől 233 km-re 2005. október elején. A madarak legvalószínűbb származási helye az Alpok keleti része, ahol a faj nagy állományai élnek.
    Az 1. táblázat a 2012-ben befogott madarak kondíció (zsír) értékeit tartalmazza. A szeptemberben és október-novemberben befogott madarak kondíció átlaga szignifikánsan nagyobb volt, mint az augusztusban befogottaké, de a szeptemberei és október-novemberi madarak kondíció átlaga nem különbözött lényegesen egymástól (egytényezős-variancianalaízis, F=32,62; p<0,001). Az idő előrehaladtával nővekvő átlagos zsírtartalék mennyisége valószínűleg a madarak egyre kedvezőtlenebb időjárási feltételekhez (például alacsonyabb átlaghőmérséklet, éjszakai fagyok) való alkalmazkodásával magyarázható.
    További kutatások fényt deríthetnek arra, hogy a Tömördön feltárt összefüggések az ország más területein is érvényesek-e. A korábbi évtizedekben a tűlevelű erdők területének növekedése szerepet játszott a faj terjeszkedésében, a napjainkban tapasztalható fenyőállomány romlás hatásainak vizsgálata a faj védelmi helyzetének értékeléséhez elengedhetetlennek tűnik. A Magyarországon kívüli költőterületeken bekövetkező változásoknak a hazánkban tapasztalható irrupciók kialakulására gyakorolt hatását mindenképpen érdemes vizsgálni.

1. ábra. A fenyvescinegék éves fogásai
 

2. ábra. A fenyvescinegék napi fogásai 2012-ben
 

3. ábra. A fenyvescinegék óránként fogásai 2012-ben
 

4. ábra. A fenyvescinegék hálónkénti fogásai 2012-ben

1. táblázat. A fenyvescinegék kondíció (zsír index) átlagai,  fékövér betűvel írva a Tukey-teszt p<0.01 értékei