Mindennapi Madaraink Monitoringja az Őrség különleges madárvédelmi területen
 
Faragó Ádám – Szentirmai István
Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság
9941 Őriszentpéter, Siskaszer 26/A, e-mail: faragoadi@gmail.com
 
Á. Faragó, I. Szentirmai: Common Bird Census in Őrség Special Protection Area
We carried out a survey of breeding birds in the Őrség Special Protection Area (SPA) in 2014, using the methodology of Hungarian Common Bird Census (MMM). For the survey 10 2.5 x 2.5 km UTM quadrants were chosen in a way that their habitat composition was similar to the habitat composition of the SPA. We found 76 species altogether, out of them the most common were the Chaffinch, the Blackcap and the Chiff-chaff.
 
     Az Őrség különleges madárvédelmi területen (KMT) ez idáig kisebb mintaterületekre illetve egy-egy madárfajra kiterjedő kutatások, valamint civil madarászok általi véletlenszerű terepbejárások történtek. Az egész területet átfogó, az összes madárfajt megcélzó módszeres felmérés azonban elmaradt. Ezért elhatároztuk, hogy 2014-ben a fő fészkelési időszakban időt szakítunk ennek kivitelezésére. Mivel fontosnak tartottuk, hogy adataink minél szélesebb körben használhatóak legyenek, ezért egy már létező módszer szerint dolgoztunk. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által koordinált Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) programhoz csatlakozott Igazgatóságunk hat munkatársa.
      Az országos lefedettségű program részletekbe menő ismertetését (INTERNET1) mellőzzük. Lényegében a felmérőnek egy 2,5x2,5 km-es UTM négyzetben kell feljegyeznie az UTM-en belül kijelölt 15 pontból, 5-5 perc alatt észlelt madárfajokat. Mindezt a költési szezonban két alkalommal is, természetesen mindig ugyanazokban a pontokban. A felmérendő négyzeteket véletlenszerűen sorsolják ki, így nem csak a legkedveltebb madarászhelyek, hanem a kevésbé frekventáltak is górcső alá kerülhetnek. Ettől a megközelítéstől egy kissé el kellett térnünk, hiszen mi elsősorban az Őrség KMT madárállományait szerettük volna jobban megismerni. A célterületet lefedő nagyjából 100 UTM négyzetből a felmérések elvégzésére mi magunk jelöltünk ki tíz darabot (1. ábra). A kijelöléskor két szempontot vettük figyelembe. Az egyik, hogy a 10 UTM négyzeten belül található főbb élőhelytípusok egymáshoz viszonyított aránya minél inkább megközelítse madárvédelmi terület teljes területén belül található élőhelytípusok arányát (1. táblázat). A másik, hogy lehetőség szerint ténylegesen az KMT határain belül legyenek, vagyis nem védett területeket ne tartalmazzanak. Ezt lehetetlenség volt 100%-osan kivitelezni, így esetenként nem védett, részben lakott vidékek is belekerültek a felmérésbe.


1.ábra. A felmért 10 UTM négyzet (vastag vonallal jelölve) az Őrség KMT területén belül.

1. táblázat. A felmért UTM négyzetekben és az Őrség KMT területén található főbb élőhelytípusok aránya,
az elterjedés nagyságának csökkenő sorrendjében.
Élőhelytípus ÁNÉR-kód (2011) 10 UTM négyzeten belüli aránya (%) ŐNPI területén belüli aránya (%)
erdei- és feketefenyvesek S4 29,99 26,73
gyertyános-kocsánytalan tölgyesek K2 11,3 11,22
bükkösök K5 10,84 10,99
jellegtelen üde gyepek és magaskórósok OB 7,91 4,93
egyéb tájidegen fenyvesek S5 6,42 5,45
keményfás jellegtelen vagy telepített egyéb erdők RC 3,46 2,03
őshonos fafajú fiatalosok P1 3,42 3,23
extenzív szántók T6 3,17 4,54
vágásterületek P8 1,81 1,93
puhafás pionír és jellegtelen erdők RB 1,74 3,16
égerligetek J5 1,26 1,31
veres csenkeszes hegyi rétek E2 1,08 1,06
 
      A terepi munkákra április 24. és június 14. között került sor. Négyzetenként 15 db, egyenként 100 méter sugarú körben végeztük a megfigyeléseket. A körök középpontjában való öt perces tartózkodás során látott és hallott madárfajokat és a hozzájuk tartozó példányszámokat jegyeztük fel. A kijelölt megfigyelési pontokból összesen 76 madárfajt észleltünk. Legnagyobb részük a pontok 100 méteres körzetén belül, néhány faj pedig csak a körökön kívül, illetve átrepülőként mutatkozott. A leggyakoribb madárfajnak az erdei pinty (Fringilla coelebs) bizonyult, 126 pontból összesen 236 példánya került elő. A barátposzátának (Sylvia atricapilla) 120 pontból 176, a csilpcsalpfüzikének (Phylloscopus collybita) pedig 123 pontból 161 példánya lett feljegyezve. Így ezek tekinthetőek a második és harmadik legelterjedtebb, egyben leggyakoribb madaraknak az Őrségben. Az alábbiakban (2. táblázat) fajonként összefoglaltuk, hogy az összesen 150 körből hány darab volt olyan, amelyből az adott fajt észleltük, továbbá az összes észlelt egyed számát is feltüntettük.
      A fehér gólya (Ciconia ciconia) hiánya szembetűnő, de ennek a fajnak az állományváltozását külön projekt keretében rendszeresen monitorozzuk az összes településen. Néhány faj, fajcsoport külön kiemelendő. A vadgerle (Streptopelia turtur) a megfigyelési pontok 33%-ában előfordult, ugyanakkor a balkáni gerle (Streptopelia decaocto) mindössze az 1%-ában.

2. táblázat. Az észlelt madárfajok gyakorisága a megfigyelési pontok száma alapján,
ahol a faj előkerült és a megfigyelt példányszám alapján.

Faj Megfigyelési pontok száma Összes példányszám
Tőkés réce (Anas platyrhynchos) 1 2
Darázsölyv (Pernis apivorus) 1 1
Egerészölyv (Buteo buteo) 23 23
Karvaly (Accipiter nisus) 3 4
Vörös vércse (Falco tinnunculus) 1 1
Fürj (Coturnix coturnix) 2 3
Haris (Crex crex) 6 6
Örvös galamb (Columba palumbus) 37 45
Kék galamb (Columba oenas) 26 29
Vadgerle (Streptopelia turtur) 50 54
Balkáni gerle (Streptopelia decaocto) 2 2
Kakukk (Cuculus canorus) 87 94
Sarlósfecske (Apus apus) 1 5
Fekete harkály (Dryocopus martius) 21 21
Zöld küllő (Picus viridis) 9 9
Hamvas küllő (Picus canus) 3 3
Nagy fakopáncs (Dendrocopos major) 49 53
Kis fakopáncs (Dendrocopos minor) 5 6
Nyaktekercs (Jynx torquilla) 9 9
Mezei pacsirta (Alauda arvensis) 27 48
Erdei pacsirta (Lullula arborea) 1 1
Füsti fecske (Hirundo rustica) 11 18
Molnárfecske (Delichon urbicum) 5 11
Erdei pityer (Anthus trivialis) 19 19
Barázdabillegető (Motacilla alba) 6 7
Sárga billegető (Motacilla flava) 1 1
Hegyi billegető (Motacilla cinerea) 2 2
Vörösbegy (Erithacus rubecula) 35 40
Ökörszem (Troglodytes troglodytes) 27 28
Kerti rozsdafarkú (Phoenicurus phoenicurus) 1 1
Házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros) 7 8
Fekete rigó (Turdus merula) 105 135
Énekes rigó (Turdus philomelos) 65 70
Léprigó (Turdus viscivorus) 25 30
Cigánycsuk (Saxicola rubicola) 2 2
Rozsdás csuk (Saxicola rubetra) 1 1
Barátposzáta (Sylvia atricapilla) 120 176
Kerti poszáta (Sylvia borin) 1 1
Karvalyposzáta (Sylvia nisoria) 1 1
Mezei poszáta (Sylvia communis) 23 25
Kis poszáta (Sylvia curruca) 8 8
Énekes nádiposzáta (Acrocephalus palustris) 3 3
Berki tücsökmadár (Locustella fluviatilis) 15 15
Réti tücsökmadár (Locustella naevia) 8 8
Csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita) 123 161
Fitiszfüzike (Phylloscopus trochilus) 11 16
Sisegő füzike (Phylloscopus sibilatrix) 11 11
Sárgafejű királyka (Regulus regulus) 11 11
Tüzesfejű királyka (Regulus ignicapillus) 12 12
Szürke légykapó (Muscicapa striata) 1 1
Örvös légykapó (Ficedula albicollis) 15 18
Kormos légykapó (Ficedula hypoleuca) 1 1
Őszapó (Aegithalos caudatus) 4 4
Barátcinege (Parus palustris) 22 30
Búbos cinege (Parus cristatus) 28 29
Fenyvescinege (Parus ater) 14 15
Kék cinege (Parus caeruleus) 28 32
Széncinege (Parus major) 80 104
Csuszka (Sitta europaea) 37 46
Hegyi fakusz (Certhia familiaris) 22 22
Tövisszúró gébics (Lanius collurio) 11 12
Sárgarigó (Oriolus oriolus) 60 63
Szajkó (Garrulus glandarius) 36 38
Holló (Corvus corax) 21 29
Dolmányos varjú (Corvus cornix) 11 19
Seregély (Sturnus vulgaris) 24 46
Házi veréb (Passer domesticus) 1 1
Mezei veréb (Passer montanus) 7 10
Erdei pinty (Fringilla coelebs) 126 236
Tengelic (Carduelis carduelis) 4 4
Zöldike (Carduelis chloris) 15 19
Csicsörke (Serinus serinus) 8 8
Meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes) 28 42
Citromsármány (Emberiza citrinella) 44 52
Sordély (Emberiza calandra) 6 6
 
    A felmérés során csak kis mértékben érintettünk lakott részeket, de utóbbi faj ettől eltekintve sem mondható gyakorinak az Őrségben. A kakukk különböző élőhelyekhez való igen jó alkalmazkodóképességét mi is meg tudjuk erősíteni, hiszen a pontok 58 %-ában észleltük. Meglepő a közép fakopáncs (Dendrocopos medius) teljes hiánya, legfőképpen azért mert a módszeres felmérésen kívül egy rendszeresen látható, egyáltalán nem ritka fakopáncsnak tekinthető a területen. A harkályok célirányosabb monitoringja szerepel a távolabbi terveink között, így a fajcsoporttal kapcsolatban valószínűleg lesznek kiegészítő adataink. Az összesen megfigyelt 29 fecske semmiképpen sem örvendetes, de tény, hogy a felmérés során elsősorban nem a légtérben mozgó madarakra koncentráltunk. Országos szinten is figyelemre méltó lehetne a fitiszfüzike (Phylloscopus trochilus) 11 pontban 16 éneklő példánya, de ennek a fajnak még igen késői vonuló példányai is akadhatnak. A 11 pontból júniusban már csak kettőben voltak revírtartó madarak. Sisegő füzikének (Phylloscopus sibilatrix) júniusból már egyáltalán nem volt megfigyelése. A királykafajok mennyisége, illetve aránya viszont mindenképpen a helyi állományt prezentálhatja. A tüzesfejű királyka (Regulus ignicapillus) 12 pontban észlelt 12 példánya mind a két tekintetben eggyel megelőzi a sárgafejűt (Regulus regulus). A szürke- (Muscicapa striata) és a kormos légykapó (Ficedula hypoleuca) fej-fej melletti jelenlétét nem mertük volna előrevetíteni. Mind a két faj 1-1 egyede bukkant fel, ami a szürke esetében a vártnál döbbenetesen kevesebb, míg a kormost nézve már maga a jelenlét is kellemes meglepetés volt. Utóbbi egy éneklő hím volt, de még a vonulási szezonban, április 26-án került szem elé. A megfigyelési pontok számát, vagyis az elterjedési nagyságot nézve a cinegéknél a következő sorrend alakult ki: fenyvescinege (Parus ater) < barátcinege (P. palustris) < búbos cinege (P. cristatus) = kék cinege (P. caeruleus) < széncinege (P. major). A rövidkarmú fakusz (Certhia brachydactyla) és a vetési varjú (Corvus frugilegus) hiánya ettől a felméréstől függetlenül is nyilvánvaló volt számunkra.
      Ha az Őrségi Nemzeti Park területét lefedő kb. 100 UTM négyzetre, a felmért 10-ben talált mennyiségeket 10-szeres szorzóval kivetítjük, akkor néhány faj esetében minden bizonnyal igen közel állnánk a valós mennyiséghez. Főleg ha figyelembe vesszük az élőhelyarányok alapján történt kijelölést. Érdekességként ez például a viszonylag jól meghatározható élőhelyeken fészkelő berki tücsökmadár (Locustella fluviatilis) és az örvös légykapó esetében kb. 150-150, a tüzesfejű királykánál pedig nagyjából 120 fészkelő párt jelentene. A vörösbegy (Erithacus rubecula) 350 vagy a mezei veréb (Passer montanus) 70 párja viszont nehezen fogadható el reálisnak.
      Az MMM módszerével történt felmérés során valamelyest képet kaphattunk a területen fészkelő fajok számáról, valamint azok egymáshoz viszonyított nagyságáról is. Néhány faj (pl. ragadozók, harkályok, éjszaka aktív madarak, speciális élőhely-igényűek, stb.) esetében célirányos monitorozásra van szükség, ami részben meg is történt az idei évben (Szentirmai és mtsai.,2014). Adataink országos viszonylatban is hasznos információval bírnak, továbbá az elkövetkező években esetlegesen megismételt felmérések után lehetőségünk van a legtöbb őrségi madárfaj állományában megmutatkozó változások nyomonkövetésére.
      Köszönet illeti, egyrészt a felmérésben rajtunk kívül részt vevő kollégákat, így Havas Mártát, Szekeres Zsófiát, Szépligeti Mátyást és Zalai Bélát, másrészt az adatok feldolgozásában nyújtott segítségükért Nagy Károlyt (az MME Monitoring Központ csoportvezetőjét), valamint Tóth Ádám kollégánkat.

Irodalom
SZENTIRMAI I. – MAGAI F. – FARAGÓ Á. (2014): Közösségi jelentőségű madárfajok állományának felmérése az Őrség különleges madárvédelmi területen.  Cinege 19: 43-48.
INTERNET1: http://madarszamlalok.mme.hu/hu/content/mmm (2014.11.25.)