Karmazsinpirók (Carpodacus
erythrinus) fészkelése a kőszegfalvi Abért-tónál
Heincz Miklós1 – Illés
Péter2
1. 9476 Zsira, Locsmándi u. 46.,
e-mail: heincz.miklos@gmail.com
2. 9730 Kőszeg, Károlyi M. u. 1.,
e-mail: illes.peter.gabor@gmail.com
M. Heincz, P. Illés: Breeding of the Common Rosefinch (Carpodacus
erythrinus) at Lake Abért of Kőszegfalva
Two males and two females of
the Common Rosefinch were observed during breeding period of 2014 at Lake
Abért.
Előzmények
A karmazsinpirók (Carpodacus erythrinus) Ázsia és Európa keleti
felének fészkelő madárfaja. Az elmúlt évszázadban nyugati irányban
terjeszkedett. A környező országokban fészkelését már igazolták. Hazánkban 2004
óta minden évben megfigyelik, az utóbbi években egyre nagyobb rendszerességgel.
2013 május-júliusában az Abért-tónál (kőszegi-lukácsházi víztározó), illetve a
vele határos Alsó-réten öt alkalommal sikerült hím és tojó, valamint párban
mozgó madarakat megfigyelni (Illés,
2013.).
2014. évi
megfigyelések
(Zárójelben
a megfigyelők neve olvasható. A *-gal jelölt megfigyelők adatai a
www.birding.hu madártani honlap adatbázisából származnak, köszönjük nekik a
megfigyeléseket!)
június 8. A hangra felfigyelve először egy ad. hímet és egy barnás
színezetű példányt láttam rövid ideig, majd később egy imm. hímet figyeltem meg,
mely sokat énekelt, de akkor egyedül mozgott. (dr.
Heincz Miklós)
június 10. 2 ad. (hím és tojó) együtt. (Illés Péter)
június 11.1 ad. hím és 1 tojó. Együtt mozognak, a tojó fészekanyagot
hord. (dr. Heincz Miklós)
június 14. Legalább három példány!
1 ad. hím, és 2 tojó küllemű madár (feltehetőleg 1 tojó, 1 imm. hím),
valamint vizuális megfigyelésük közben egyértelműen másik irányból egy negyedik
pirók éneket hallottunk háromszor. (Tóth Kornél, Lakner Adrián, dr. Heincz Miklós)
június 16. Először 5.27-kor szólalt meg az ad. hím, többnyire
takarásból. A tojót egyszer láttam kiülni egy hím strófa után a hamisciprusa,
majd a patak felé elrepült. 6.30-kor a tápcsatorna nádfoltjából szólt. (Illés
Péter)
június 21. Kora hajnaltól kb. 11-ig ott voltunk és nem
láttuk egyiket sem. (Dr.
Hadarics Tibor*, Balaskó Zsolt, dr. Heincz
Miklós)
június 22. Egy tojó és egy imm. színezetű madarat láttunk.
Három órát kerestem mire meglettek. (Bori Zsófia, Gyarmati Gábor*)
június 23. min. 1 madár (2y hím) (3 helyen, de ugyanaz a madár is lehet)
(Riezing Norbert, Riezing Csongor*)
június 24. Ma fél 8-tól fél 10-ig figyeltem. Két revír
van, de a piros éneklő hímet most a patak jobb partján, fűzbokrosban figyeltem
meg. A szürke imm. hím a megfigyelések kezdetétől ugyanarról a helyről szól.
Mindkét hímnek van párja. Néha a tojó is előjött, egymás mellé röpültek, kicsit
kergetőztek. A hímek gyakran énekeltek, egy szűkebb helyen körbe járva (főleg a
szürke). A szürke a galagonyákon, fűzön
mozgott. A tojó egyszer a talajszintről került elő, s hasonló irányba tűnt el.
Én egy pontról figyeltem őket, nem hangoztam. Fészket nem akartam keresni, nem
akartam zavarni. (Illés Péter)
június 28. Ma 9-és fél 12 között hallgatóztam,
nézelődtem. A szürke hím a jelzett helyeken rendszeresen, kb. 10-15 percenként
röviden szólt, többször láttam, a tojót nem. Találtam egy kisméretű fészket egy
galagonyán kb. 2 m-en, ami nagyon hasonlít a neten lévő fészkekhez. Semmi nem
volt benne. Szerintem egy megépített, de nem használt fészek (már amennyiben
piróké). A piros hímet egyszer vagy kétszer távolról hallottam. A nagy szél is
zavaró volt.
(Illés
Péter)
június 30. A szürke tollú hím este 5-6-szor szólt. (Illés Péter)
július 1. 1 ad. hím, 1 ad. tojó, 1 imm. hím. (Kiss Áron, Péntek István,
Ócsai Péter*)
július 2. Reggel 8-9.45. Csak a szürke tollú hím területéről jött hang. (Illés
Péter)
július 3. Reggel (9-10 óra) a szürke tollú hím területéről rendszeresen
jött hang. A piros hím irányából
egyszer.(Illés Péter)
július 5. Reggel 5.30-tól 9-ig kerestük Gaál Szabolccsal a pirókokat, de
csak kétszer szólt a szürke hím (nagy szél). Ugyanezen a napon Dr. Mátics
Róbert és Havasi Máté* két madarat látott, egy „nagyon piros” hímet
fényképezett az örökzöldeknél.
július 6. Ma Vörös Norberttel és Kuti Andrással a tó ÉK-i sarkán, a
Gyöngyös-patak túlpartján a kanyarban –hanglejátszásra– előbb egy tojó, majd
egy eddig nem hallott, szokatlan strófát adó hímet észleltünk (a hímet nem
láttam, csak hallottam). A tojó hosszasan tollászkodott.
július 9. Este a kanyarban a tojó többször előkerült. A furcsa hangú hím
takarásban néha szólt. (Illés Péter)
július 11. Ma a hamisciprusoknál egy „nagyon piros” hím és tojó együtt
lefotózva. (Heiszig Benedek, Heiszig Regő*)
július 12. A „nagyon piros” hím többnyire égeren, kőrisen énekel,
egyszer hamisciprusra is kiült. Egy szűk helyről röpültek ki és vissza. A tojó
rendszerint követte a hímet, kapcsolattartó hangot adott. Az imm. hím egyszer
megközelítette a piros territóriumát (amúgy légvonalban kb. 200 m-re van).
(dr.
Kóta András, Illés Péter)
július 13. A hamisciprusoknál Balaskó Zsolt* egy „imm.” hímet (piros!!!)
és egy tőle külön mozgó tojót figyelt meg.
július 17. Este 19.45-kor és 9.10-kor a piros hím kiült a hamisciprusra.
(Illés Péter)
július 20. Ma dr. Heincz Miklóssal 8.20-tól két órán át figyeltük őket.
Egyből feltűnt két tojó, egymástól néhány méterre („békességben”) a
hamisciprusokon, kis idő múlva a "nagyon piros" hím. Ezután már csak
az egyik tojó és a hím volt megfigyelhető, mindvégig ragaszkodtak az
örökzöldekből álló rész középső sávjában lévő sötétebb hamisciprusokhoz, annak
is a patakhoz közelebb eső felén. A hím néha énekelt, a tojó is szólogatott,
összetartottak. Ha el is repültek távolabb, hamar vissza is jöttek ugyanoda.
Etetésre utaló jelet nem tapasztaltunk. (Illés Péter) A hímet ma többen is
láttak, lefotóztak a hamisciprusoknál. (Langer Laura, Molnár Márton, Oláh
Zoltán, Takács Ádám (Kistaki) *)
július 21. Ma az volt a benyomásom, hogy a két egymás közelében mozgó,
"tojó küllemű" madár egyike inkább fiatal jelleget visel, szélesebb
és világosabb volt a szárnycsíkja. További megfigyeléseket igényel. Tatáról ma
Lippai Károly és fia is jött pirókot figyelni. (Illés Péter)
július 22. Ma reggel csak egy tojót és a hímet láttam. (Illés Péter)
július 23. Ma a hím és tojó együtt mutatkozott 8 körül a szokott helyen.
Később messzebbről 2 tojó kinézetűt figyeltem többször is. Végül 10 körül
bementem a hátsó hamisciprusokhoz. Ott tanyáztak a madarak. Egy (valószínű a
tojó) állandóan adta a hangot, izgatott volt, s másik két tojó küllemű madár
szállt még fel a szomszéd bokorra. Nem menekültek hanyatt-homlok, hanem jó
ideig a hamisciprus tetején időztek. Egyre egyértelműbb, hogy fiatalok.
Spektíven keresztül sikerült lefotózni a felrepülő madarakat. (Illés Péter)
július 24.Ma reggel 7.20-kor előbb a tojót pillantottam meg a középső
örökzöld sávban, majd kis idő után elrepült. A „nagyon piros” hím is kiült
kicsit. 7.45 körül a fiatal madár ült ki. Biztosak vagyunk benne, hogy ez
fiatal madár: feltűnő világosabb kettős szárnyszalag, frissebb tollazat, kicsit
zöldesebb kinézet miatt. Hangot nem adott, a bal pofáján folt van, kullancs
vagy bodzafolt lehet. 10 óra után Heincz Miklós fotózta a hamisciprusok
tetejére kiülő, hosszasan hangot adó öreg tojót (kopottas, szürkés toll, nem
határozott, inkább egy, halványabb szárnycsík).
(Dr.
Heincz Miklós, Illés Péter)
július 25. Borult, szemerkélő eső. Csak az ad. tojót láttam kétszer. (Illés
Péter)
Összegzés
Június 8-tól kezdve folyamatosan észleltünk pirókot a tó környékén.
Legalább két hímet1 (egy
második nyári, szürke tollruhás imm. és legalább egy piros tollruhás ad.) és
két tojót2. A szürke tollú, imm. hím territóriumot
tartott június 14. és július 3. között, mindig ezen belül énekelt, tojót is
láttunk vele. Július 3. után ezt a párt már nem észleltük. (Megjegyzés: 1 Lehetett akár négy hím is, mert a
fentieken kívül egy „furcsa hangú”, röviden szóló hímet, és egy kevéssé piros
tollú hímet is észleltünk.
2
A tojókat egy napon (június 24.) külön-külön láttuk a hímekkel mozogni.)
Egy piros tollú ad. hím és egy tojó végig jelen volt a területen. A tó
ÉNy-i sarkán lévő örökzöldek környékén stabilan megfigyelhető volt. A
fészkelésre utaló jel: június 11-én 1 ad. hím és 1 tojó együtt mozgott, a tojó
fészekanyagot hordott (Dr. Heincz Miklós fotót is készített). Ez a megfigyelés
a MAP (Madáratlasz Program) fészkelés valószínűsége kódok közül „B6”, azaz
„valószínű fészkelés” legmagasabb kategóriája.
Július második felében a piros hím mellett előforduló, „tojó kinézetű” két-három
példányról a terepi megfigyelések és a készített fotók alapján bizonyossá vált,
hogy egy ad. tojó és vele együtt mozgó legalább egy fiatal (idei, friss
tollazatú) madarat látunk. Az öreg tojó tollazata kopottas (a faroktollakon jól
látszik), tollruhája szürkésebb, a szárnycsíkja nem határozott, inkább egy
halvány csík látszik. Gyakran ad hangot. A fiatal madár világosabb kettős
szárnyszalaggal rendelkezik, frissebb a tollazata és kicsit zöldesebb kinézetű.
Ez a megfigyelés a fészkelés valószínűsége kódok közül „C3”, azaz „biztos
fészkelés”
Irodalom
Illés P. 2013. Karmazsinpirók (Carpodacus erythrinus)
előfordulása költési időben a kőszegi Alsó-réten. Cinege 18: 47-48. http://chernelmte.extra.hu/cinege18-16.html