Település,
helyszín
|
Befogás dátuma
|
Utolsó észlelés
dátuma
|
A követés
hossza
|
A madár ivara
|
Az egybefüggő
gyepterület kiterjedése/hasz-nált terület kiterjedése
|
Élőhely-típus
(ÁNÉR 2011)**
|
Felső-jánosfa
|
2013.
07.01.
|
2013.
07.05.
|
4 nap
|
hím
|
?*/3 ha
|
B5, D34, E1
|
Csörötnek, Felső-Huszász
|
2013.
07.02.
|
2013.
07.15.
|
13 nap
|
hím
|
kb. 50 ha/2,8
ha
|
OB
|
Csörötnek,
Felső-Huszász
|
2014.
06.05.
|
2014.
06.08.
|
3 nap
|
hím
|
kb. 50 ha/0,09
+ 0,68 ha
|
OB
|
Kondorfa,
Hegy-Völgy
|
2014.
06.12.
|
2014.
07.04.
|
23 nap
|
tojó
|
kb. 13 ha/3 ha
|
OB
|
Kisrákos
|
2014.
06.18.
|
2014.
06.25.
|
8 nap
|
hím
|
kb. 4,5 ha/1,18
ha
|
B4, T1
|
Szalafő,
Papszer
|
2014.
06.23.
|
2014.
07.01.
|
9 nap
|
tojó
|
kb. 5,5 ha/0,84
ha
|
E2, T11
|
Szalafő, Papszer
|
2014.
06.26.
|
2014.
07.05.
|
10 nap
|
hím
|
kb. 5,5 ha/2,17
ha
|
E2, T6, T11
|
Őriszent-péter,
Keserűszer
|
2014.
07.09.
|
2014.
07.17.
|
9 nap
|
hím
|
kb. 11 ha/1 ha
|
E2
|
* Mozaikossága miatt nehéz körbehatárolni a haris számára
alkalmasnak tűnő egybefüggő területet.
** B4: lápi zsombékosok, zsombék-semlyék komplexek, B5: nem
zsombékoló magassásrétek, D34: mocsárrétek, E1: franciaperjés rétek, E2: veres
csenkeszes rétek, OB: jellegtelen üde gyepek, T1: egyéves, intenzív szántóföldi
kultúrák, T6: extenzív szántók, T11: csemetekertek, faiskolák, kosárkötő fűz
ültetvények
A terület elhagyása
előtt a hímek 2013-ban 3, illetve 4 nappal, 2014-ben pedig a csörötneki
kivételével 1 nappal, vagy a távozás napján hagyták abba a harsogást. A hímek
többségének július 5-17. közé eső odébbállásának időpontja egybe eshet a
második fészekalj kiköltésének kezdetével. Ezt megerősíti, hogy az
Őriszentpéteren jelölt hím madarunk eltűnése előtti napon, egy frissen rakott,
teli fészekaljat találtunk. A fészek helyének pontos ismerete több egyéb
dologra is engedett következtetni. Megtudtuk például, hogy a tojó a fészket a
hím dürgőhelyének közvetlen közelébe is rakhatja. Ez a kaszálások során a hím
dürgőhelye alapján fennhagyandó terület elhelyezkedésének meghatározásához
biztosít lehetőséget. Kiderült az is, hogy a második párbaállás megtörténhet a
hím hangjelzéssel történő territóriumfoglalásától számított 1-2 napon belül is.
Miután az adott, viszonylag jól körbehatárolható területről eltűnt egy madár,
az általa bejárt, illetve nem látogatott részek vegetációjának szerkezetét (3.
táblázat), illetve 2013-ban a talajcsapdázás (4. táblázat), 2014-ben pedig a
talajcsapdázás és a fűhálózás (5. táblázat) módszerével az ízeltlábúak – mint
táplálékforrás – mennyiségét és a különböző taxonok szerinti összetételét is
megvizsgáltuk, összehasonlítottuk.
A harisos foltokban átlagban 42, míg a nem
harisosokban 44 növényfajt számoltunk. Szintén átlagot tekintve a harisos
részekben lévő növényzet legalsó szintjének magassága 53,5, a nem harisosoké
pedig 55,6 cm volt. Az alsó szint átlagborítását a haris által bejárt
mintaterületeken 65,2, a kontroll területeken viszont 63,4 %-osra becsültük. Az
eredmények megerősítik azt a feltevésünket, hogy az Őrségben sem kerülik el a
viszonylag egységesen kezelt, kaszálással hasznosított gyepeket, míg a
legelőket egyáltalán nem preferálják. A magas aranyvessző (Solidago gigantea) jelenléte bizonyos mértékig egyáltalán nem
hátráltatja a haris megtelepedését, de nem is előfeltétele az
élőhelyválasztásnak. Így a haris élőhelyigényei sem támasztják alá további
terjedését. A visszaszorítását előremozdító kezelés – évente kétszeri kaszálás
és legeltetés - hosszútávon növelheti a haris potenciális élőhelyét jelentő
gyepek kiterjedését.
* A
borítás, illetve eleinte még a vegetáció sűrűségének becslésére a
szakirodalomban leírt olyan módszert alkalmaztunk, melyet később alkalmatlannak
tartottunk, és az így nyert adatokat használhatatlannak minősítettük.
2013-ban a haris által bejárt foltokban
nagyobb mennyiségben fogtunk ízeltlábúakat, mint a nem harisosokban. 2014-ben
azonban mind a talajcsapdázás, mind pedig a fűhálózás fordított eredményt
hozott. Ráadásul igen jelentős különbséggel a nem harisos foltok – a kontroll
területek – javára. Átlagban a fűhálózással begyűjtött ízeltlábúak tömege
csaknem duplája volt ezekben. Nehéz magyarázatot találni az arányok megfordulására, bár
az hozzá tartozik, hogy nem volt olyan terület, melyet mind a két évben
felmértünk volna.
3. táblázat.
Haris által használt, illetve nem használt élőhelyfoltok vegetációjának
összehasonlítása az adott területen belül
Település, helyszín
|
A felmérés időszaka
|
A
|
B
|
C
|
D
|
E
|
F
|
G
|
H
|
Felsőjános-fa
|
2013. július
|
29
|
33
|
Sanguisorba officinalis
|
Sanguisorba officinalis
|
31,8 cm
|
41,3 cm
|
*
|
*
|
Csörötnek, Felső-Huszász
|
2013. július
|
30
|
27
|
Solidago gigantea
|
Solidago gigantea
|
37,4 cm
|
49,3 cm
|
57,5 %
|
63,7 %
|
Kondorfa, Hegy-Völgy
|
2014. július
|
64
|
57
|
Bromus inermis
|
Bromus inermis
|
47 cm
|
43,8
cm
|
83,5 %
|
75,5 %
|
Kisrákos
|
2014. július
|
38
|
44
|
Solidago gigantea
|
Solidago gigantea
|
80,2 cm
|
60,5 cm
|
21 %
|
4,2 %
|
Szalafő, Papszer
|
2014. július
|
41
|
39
|
Calamagros-tis epigeios
|
Solidago gigantea
|
55 cm
|
90,5 cm
|
79,3%
|
85,4 %
|
Szalafő, Papszer
|
2014. július
|
46
|
47
|
Solidago gigantea
|
Galium verum
|
57,3 cm
|
56,8 cm
|
72 %
|
76,5 %
|
Őriszent-
péter, Keserűszer
|
2014. július
|
45
|
61
|
Galium verum
|
Festuca pseudovina
|
66 cm
|
47,4 cm
|
78,3 %
|
75,1 %
|
A:
Növényfajok száma a mintaterületeken., B: Növényfajok száma a kontroll
területeken, C: A leggyakoribb növényfaj a mintaterületeken, D: A leggyakoribb
növényfaj a kontroll területeken, E: A vegetáció alsó szintjének átlagmagassága
a mintaterületeken, F: A vegetáció alsó szintjének átlagmagassága a kontroll
területeken, G: A vegetáció alsó szintjének átlagborítása a mintaterületeken,
H: A vegetáció alsó szintjének átlagborítása a kontroll területeken.
A kutatás eredményeit figyelembe véve megerősíthető, hogy a
haris által elfoglalt gyepeken az augusztus 15. utáni kaszálás az elfogadható,
illetve ha mégis előbb történik, a továbbiakban is szükséges minimum 1 ha
terjedelemben kaszálatlanul hagyni területeket a hímek dürgőhelyének közelében.
A legfontosabb, amit helyben tehetünk, az az élőhelyének megőrzése,
együttműködve a gazdálkodókkal. Eredményeink ugyanakkor nem adnak egyértelmű
választ arra a kérdésre, vajon milyen tényezők befolyásolják a harisok élőhelyválasztását.
4.
táblázat.
Haris által használt, illetve nem használt élőhelyfoltokban talajcsapdázással
mintavételezett ízeltlábúak mennyiségének összehasonlítása
az adott területen belül
Település, helyszín
|
A felmérés időszaka
|
A
|
B
|
C
|
D
|
E
|
F
|
Felsőjánosfa
|
2013. július
|
41
|
37
|
0,8
|
0,1
|
Hymenoptera
|
Hymenoptera
|
Csörötnek, Felső-Huszász
|
2013. július
|
216
|
101
|
6,5
|
2,5
|
Hymenoptera
|
Hymenoptera
|
Kondorfa, Hegy-Völgy
|
2014. július
|
550
|
1044
|
38
|
77
|
Ensifera
|
Ensifera
|
Kisrákos
|
2014. július
|
175
|
535
|
34,6
|
19,2
|
Coleoptera
|
Hymenoptera
|
Szalafő, Papszer *
|
2014. július
|
52
|
95
|
0,2
|
3
|
Isopoda
|
Hymenoptera
|
Szalafő, Papszer**
|
2014. július
|
320
|
496
|
23,7
|
30
|
Hymenoptera
|
Ensifera
|
Őriszent-
péter, Keserűszer
|
2014. július
|
222
|
431
|
22,8
|
47
|
Ensifera
|
Ensifera
|
A:
Begyűjtött összes ízeltlábú példányszáma a mintaterületeken, B: Begyűjtött
összes ízeltlábú példányszáma a kontroll területeken, C: Begyűjtött összes
ízeltlábú tömege (g) a mintaterületeken, D: Begyűjtött összes ízeltlábú tömege
(g) a kontroll területeken, E: A legnagyobb példányszámú taxon a
mintaterületeken, F: A legnagyobb példányszámú taxon a kontroll területeken.
*tojó példány, **hím
példány
5.
táblázat.
Haris által használt illetve nem használt élőhelyfoltokban fűhálózással
mintavételezett
ízeltlábúak mennyiségének összehasonlítása az adott területen
belül
Település,
helyszín
|
A felmérés időszaka
|
A
|
B
|
C
|
D
|
E
|
F
|
Kondorfa, Hegy-Völgy
|
2014. július
|
413
|
508
|
7,9
|
14
|
Heteroptera
|
Heteroptera
|
Kisrákos
|
2014. július
|
256
|
881
|
8,5
|
30,5
|
Heteroptera
|
Heteroptera
|
Szalafő, Papszer *
|
2014. július
|
44
|
85
|
2,5
|
4
|
Heteroptera
|
Coleoptera
|
Szalafő, Papszer**
|
2014. július
|
255
|
481
|
13,5
|
19
|
Heteroptera
|
Heteroptera
|
Őriszent-
péter, Keserűszer
|
2014. július
|
519
|
632
|
6
|
7
|
Arachnida
|
Arachnida
|
A:
Begyűjtött összes ízeltlábú példányszáma a mintaterületeken, B: Begyűjtött
összes ízeltlábú példányszáma a kontroll területeken, C: Begyűjtött összes
ízeltlábú tömege (g) a mintaterületeken, D: Begyűjtött összes ízeltlábú tömege
(g) a kontroll területeken, E: A legnagyobb példányszámú taxon a
mintaterületeken, F: A legnagyobb példányszámú taxon a kontroll területeken.
* tojó példány, ** hím
példány
Bár kevés egyedről tudtunk adatok
gyűjteni és azt is viszonylag rövid időszakból, de ezek alapján nincs
összefüggés sem a területek növényzetének szerkezete, sem a táplálékállatok
mennyisége és a harisok jelenléte vagy hiánya között. Tisztázásra szorul tehát
a harisok által egyáltalán nem használt, de a használtakhoz látszólag hasonló
kaszálók minősége, beleértve a rendelkezésre álló táplálékforrást is. Főleg
azoké, melyeken évekkel ezelőtt rendszeresen jelen voltak, napjainkra pedig
teljesen eltűntek. Valószínűleg további tényezők bevonása is szükséges, melyek
szignifikánsabb különbséget mutatnak a harisos és a nem harisos területek
között (pl. mikrodomborzati tényezők, egyéb állat-és növényfajok jelenléte,
stb.). Eddigi tapasztalataink alapján annyit szűrhetünk le, hogy a harisok
jelenléte inkább a kezeletlen, vagy rendszertelenül kezelt gyepeken
valószínűbb. Azonban, hogy ezt a területek növényzetében, vagy táplálékkal való
ellátottságában való különbség, esetleg a madarak korábbi rossz tapasztalata
okozza-e, arra továbbra is keresnünk kell a választ. Mikroklimatikus viszonyok
valószínűleg kevésbé játszhatnak szerepet az élőhelyválasztásban, hiszen
egy-egy jeladós példány által használt területen belül is jelentős különbségek
mutatkoznak. Jó lenne tudni, hogy a haris „körbekaszálása” hogyan hat valójában a madarakra, tényleg
elegendő e a fennhagyott területek, búvósávok kiterjedése. Sajnos ezt eddig nem
tudtuk megvizsgálni. 2013-ban a projekt késői kezdésének, 2014-ben pedig a sok
csapadék miatt jelentősen eltolódott kaszálásoknak köszönhetően.
A rádió-telemetriás
módszer terepi alkalmazása eddigi tapasztalataink szerint, az őrségi,
viszonylag kis terjedelmű gyepek esetében járhat akkora zavarással, hogy
befolyásolják a harisok olyan jellegű mozgását, mint amire mi valójában
kíváncsiak lennénk. A felvett irányok pontosságával, vagyis a helymeghatározás
precizitásával is akadhatnak gondok. Hosszú távú terveink között elsősorban a
műholdas nyomkövetésre való áttérés szerepel, mely lehetőséget adhat a
vedlőhelyek és a vonulási útvonalak felderítésére is a madarak zavarása nélkül.
A harist tekintve prioritásnak, az adott gyepet feltétlenül kaszálással kell
hasznosítani. Olyan gyepeket célszerű a faj számára fenntartani, amelyeken az
évenkénti kétszeri kaszálást igénylő, természetvédelmileg fontos növény- és
állatfajoknak nincs kiemelkedő vagy feltétlenül megőrzendő állományuk. Az
agrár-környezetgazdálkodási támogatásokon belül indokoltnak látszik egy
kifejezetten a haris igényeihez alkalmazkodó kezelési előírásokat tartalmazó
célprogram újbóli bevezetése.