Az őrségi harisok (Crex crex) élőhely-használatának kutatása rádió-telemetriás nyomkövetés segítségével
 
Faragó Ádám – Szentirmai István
Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság
9941 Őriszentpéter, Siskaszer 26/A, e-mail: faragoadi@gmail.com
 
Á. Faragó, I. Szentirmai: Research on the habitat selection of the Corncrake (Crex crex) in Őrség, using radio-telemetry
Six male and two female Corncrakes were captured and attached with radio tags in Őrség National Park in 2013-2014. The aim of this project was to understand which parameters affect habitat selection of this species. We estimated that both males and females used approximately 2 ha during the breeding season. Home ranges of the two parents overlapped and nests were within close distance to the males calling location. We found no significant differences in density, height of vegetation and insect abundance between occupied and unoccupied sites within same meadows.
 
    A haris (Crex crex) lekerült az IUCN (Természetvédelmi Világszövetség) által jegyzett globálisan veszélyeztetett fajok listájáról. Ettől függetlenül azonban úgy gondoljuk, hogy továbbra is részét kell képeznie az őrségi kaszálórétek élővilágának, kiemelt védelmével pedig a rétek fajgazdagságának fenntartásához is hozzájárulunk. Az Őrség a haris jókora elterjedési területének peremén fekszik. Biztosnak látszik, hogy természetvédelmi beavatkozás nélkül komoly veszélybe kerülhet és eltűnése sok más növény- és állatfaj eltűnését is jelezné számunkra. Rejtőzködő életmódjának köszönhetően a terepi megfigyelése szinte lehetetlen. Jelenlétét általában csak akkor vesszük észre, amikor a hímek megszólalnak. Sokkal többet igazából nem tudunk megállapítani róla. Nem tudjuk, mennyien vannak pontosan, azt sem, hogy sikerült e párba állniuk, a láthatatlan és néma tojók kilétéről, életmódjáról pedig végképp nehéz bármit is kijelenteni. Védelméhez azonban elengedhetetlen, hogy átfogó képet kapjunk mindezekről, így elhatároztuk, hogy kutatási programot indítunk a titkok felderítésére.
     A kutatásra 2013-2014-ben került sor az Őrségi Nemzeti Park területén. Kérdéseink tisztázásához alapvető fontosságú, hogy lehetőleg minél több példányról a lehető legpontosabban megtudjuk mikor és hol tartózkodik. Ennek az információnak a birtokában következtethetünk a territóriumok nagyságára, a kedvelt élőhelyekre, a költési szezon során végbe menő elmozdulásokra, vagy éppen a különböző példányok egymáshoz képesti viszonyára. Fény derülhet egy-egy fészek helyére és az emberi zavarás, beavatkozás során történő reakciójukra is. A madarak nyomonkövetéséhez feltétlenül meg kell fognunk őket és jeladókat kell rögzítenünk rájuk. A jeladók helyzetének ismerete értelemszerűen az egyes példányok tartózkodási helyének ismeretét is jelenti. Lehetőségeink úgy adták, hogy a könnyebben elérhető rádió-telemetriás technikát tudtuk igénybe venni, a projekt teljes időtartamában összesen nyolc darab jeladó állt rendelkezésünkre. Ésszerű tervnek az látszott, hogy évente 2-2 hím, illetve tojó madár jeladózását célozzuk meg.
    Természetesen nem volt mindegy, hogy mikor és hol próbálkozunk a madarak befogásával. Arra törekedtünk, hogy lehetőleg már helyben maradó, tovább nem vonuló harisokat kövessünk, hiszen jeladóinkat csak pár száz méterről, legfeljebb 1-2 km-ről lehet megtalálni. Ezért június 5. előtt nem próbálkoztunk. A gyepek közül, melyeken még ekkor is hallottunk hímeket azokat választottuk célterületnek, melyek látszólag minél inkább különböznek egymástól. Elsőként a hangjuk alapján könnyen regisztrálható hímek megfogására tehettünk kísérletet, függönyháló és hang visszajátszásának segítségével. Később, a jeladóval felszerelt hímek közelében limikólavarsákat telepítettünk le tojó példányok kézre kerítésének reményében. A nagyjából 4 grammos jeladókat hátul, a faroktollak töve elé rögzítettük, melyek 2-3 hónapnyi élettartammal bírtak. Legkésőbb a nyár végi vedléskor pedig egyszerűen leesnek a madárról. A rádió-telemetriás vevőkészülékekkel azt tudtuk csak megállapítani, hogy a jeladó hozzánk képest milyen irányban található. Ezért egyszerre két különböző pontból kellett egy-egy embernek rögzíteni a jeladó hozzá viszonyított irányát. Tulajdonképpen a háromszögelés módszerét alkalmaztuk, melynek során a két egy időben felvett irányvonal metszéspontja rajzolta ki az aktuális tartózkodási pontot. Ezeket ArcGIS-ben digitalizáltuk. A programban légifotót és élőhelytérképet fektettünk rájuk. Az egyes pontokhoz az attribútum táblában a terepen felvett alábbi adatokat rendeltük hozzá.

1.     táblázat. Minta a terepi adatlapból
Dátum Idő-pont Jeladó azono-sítója Saját helyzetünk koordinátái Irány (fok) Ma-dár visel-ke-dése Egyéb harisok jelenléte Szél/
csa-
padék erős-sége
Zavaró tényezők
2014.
07.12.
00:30 44 E 447601
N 169 380
 
225 nem szólt 1 hím szólt 3/1 vadászat a közelben, lövés hangja
 
A kezdeti tervekhez képest 2013-ban 2 hím, 2014-ben pedig 4 hím és 2 tojó harist sikerült jeladóval ellátnunk. További 5 hím és 1 fiatal példányt gyűrűztünk meg, melyek későbbiekben történő visszafogása a területhűségükről nyújtana információt.

2.     táblázat. A jeladóval felszerelt madarakhoz tartozó főbb adatok
Település, helyszín Befogás dátuma Utolsó észlelés dátuma A követés hossza A madár ivara Az egybefüggő gyepterület kiterjedése/hasz-nált terület kiterjedése Élőhely-típus
(ÁNÉR 2011)**
Felső-jánosfa 2013.
07.01.
2013.
07.05.
4 nap hím ?*/3 ha B5, D34, E1
Csörötnek, Felső-Huszász 2013.
07.02.
2013.
07.15.
13 nap hím kb. 50 ha/2,8 ha OB
Csörötnek, Felső-Huszász 2014.
06.05.
2014.
06.08.
3 nap hím kb. 50 ha/0,09 + 0,68 ha OB
Kondorfa, Hegy-Völgy 2014.
06.12.
2014.
07.04.
23 nap tojó kb. 13 ha/3 ha OB
Kisrákos 2014.
06.18.
2014.
06.25.
8 nap hím kb. 4,5 ha/1,18 ha B4, T1
Szalafő, Papszer 2014.
06.23.
2014.
07.01.
9 nap tojó kb. 5,5 ha/0,84 ha E2, T11
Szalafő, Papszer 2014.
06.26.
2014.
07.05.
10 nap hím kb. 5,5 ha/2,17 ha E2, T6, T11
Őriszent-péter, Keserűszer 2014.
07.09.
2014.
07.17.
9 nap hím kb. 11 ha/1 ha E2
 
* Mozaikossága miatt nehéz körbehatárolni a haris számára alkalmasnak tűnő egybefüggő területet.
** B4: lápi zsombékosok, zsombék-semlyék komplexek, B5: nem zsombékoló magassásrétek, D34: mocsárrétek, E1: franciaperjés rétek, E2: veres csenkeszes rétek, OB: jellegtelen üde gyepek, T1: egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák, T6: extenzív szántók, T11: csemetekertek, faiskolák, kosárkötő fűz ültetvények
 
    A terület elhagyása előtt a hímek 2013-ban 3, illetve 4 nappal, 2014-ben pedig a csörötneki kivételével 1 nappal, vagy a távozás napján hagyták abba a harsogást. A hímek többségének július 5-17. közé eső odébbállásának időpontja egybe eshet a második fészekalj kiköltésének kezdetével. Ezt megerősíti, hogy az Őriszentpéteren jelölt hím madarunk eltűnése előtti napon, egy frissen rakott, teli fészekaljat találtunk. A fészek helyének pontos ismerete több egyéb dologra is engedett következtetni. Megtudtuk például, hogy a tojó a fészket a hím dürgőhelyének közvetlen közelébe is rakhatja. Ez a kaszálások során a hím dürgőhelye alapján fennhagyandó terület elhelyezkedésének meghatározásához biztosít lehetőséget. Kiderült az is, hogy a második párbaállás megtörténhet a hím hangjelzéssel történő territóriumfoglalásától számított 1-2 napon belül is. Miután az adott, viszonylag jól körbehatárolható területről eltűnt egy madár, az általa bejárt, illetve nem látogatott részek vegetációjának szerkezetét (3. táblázat), illetve 2013-ban a talajcsapdázás (4. táblázat), 2014-ben pedig a talajcsapdázás és a fűhálózás (5. táblázat) módszerével az ízeltlábúak – mint táplálékforrás – mennyiségét és a különböző taxonok szerinti összetételét is megvizsgáltuk, összehasonlítottuk.
     A harisos foltokban átlagban 42, míg a nem harisosokban 44 növényfajt számoltunk. Szintén átlagot tekintve a harisos részekben lévő növényzet legalsó szintjének magassága 53,5, a nem harisosoké pedig 55,6 cm volt. Az alsó szint átlagborítását a haris által bejárt mintaterületeken 65,2, a kontroll területeken viszont 63,4 %-osra becsültük. Az eredmények megerősítik azt a feltevésünket, hogy az Őrségben sem kerülik el a viszonylag egységesen kezelt, kaszálással hasznosított gyepeket, míg a legelőket egyáltalán nem preferálják. A magas aranyvessző (Solidago gigantea) jelenléte bizonyos mértékig egyáltalán nem hátráltatja a haris megtelepedését, de nem is előfeltétele az élőhelyválasztásnak. Így a haris élőhelyigényei sem támasztják alá további terjedését. A visszaszorítását előremozdító kezelés – évente kétszeri kaszálás és legeltetés - hosszútávon növelheti a haris potenciális élőhelyét jelentő gyepek kiterjedését.
* A borítás, illetve eleinte még a vegetáció sűrűségének becslésére a szakirodalomban leírt olyan módszert alkalmaztunk, melyet később alkalmatlannak tartottunk, és az így nyert adatokat használhatatlannak minősítettük.
     2013-ban a haris által bejárt foltokban nagyobb mennyiségben fogtunk ízeltlábúakat, mint a nem harisosokban. 2014-ben azonban mind a talajcsapdázás, mind pedig a fűhálózás fordított eredményt hozott. Ráadásul igen jelentős különbséggel a nem harisos foltok – a kontroll területek – javára. Átlagban a fűhálózással begyűjtött ízeltlábúak tömege csaknem duplája volt ezekben.           Nehéz magyarázatot találni az arányok megfordulására, bár az hozzá tartozik, hogy nem volt olyan terület, melyet mind a két évben felmértünk volna.

3. táblázat. Haris által használt, illetve nem használt élőhelyfoltok vegetációjának összehasonlítása az adott területen belül
Település, helyszín A felmérés időszaka A B C D E F G H
Felsőjános-fa 2013. július 29
 
33
 
Sanguisorba officinalis Sanguisorba officinalis 31,8 cm 41,3 cm * *
Csörötnek, Felső-Huszász 2013. július 30
 
27
 
Solidago gigantea Solidago gigantea 37,4 cm 49,3 cm 57,5 % 63,7 %
Kondorfa, Hegy-Völgy 2014. július 64
 
57
 
Bromus inermis Bromus inermis 47 cm 43,8
cm
83,5 % 75,5 %
Kisrákos 2014. július 38 44 Solidago gigantea Solidago gigantea 80,2 cm 60,5 cm 21 % 4,2 %
Szalafő, Papszer 2014. július 41 39 Calamagros-tis epigeios Solidago gigantea 55 cm 90,5 cm 79,3% 85,4 %
Szalafő, Papszer 2014. július 46 47 Solidago gigantea Galium verum 57,3 cm 56,8 cm 72 % 76,5 %
Őriszent-
péter, Keserűszer
2014. július 45 61 Galium verum Festuca pseudovina 66 cm 47,4 cm 78,3 % 75,1 %
 
A: Növényfajok száma a mintaterületeken., B: Növényfajok száma a kontroll területeken, C: A leggyakoribb növényfaj a mintaterületeken, D: A leggyakoribb növényfaj a kontroll területeken, E: A vegetáció alsó szintjének átlagmagassága a mintaterületeken, F: A vegetáció alsó szintjének átlagmagassága a kontroll területeken, G: A vegetáció alsó szintjének átlagborítása a mintaterületeken, H: A vegetáció alsó szintjének átlagborítása a kontroll területeken.
 
    A kutatás eredményeit figyelembe véve megerősíthető, hogy a haris által elfoglalt gyepeken az augusztus 15. utáni kaszálás az elfogadható, illetve ha mégis előbb történik, a továbbiakban is szükséges minimum 1 ha terjedelemben kaszálatlanul hagyni területeket a hímek dürgőhelyének közelében. A legfontosabb, amit helyben tehetünk, az az élőhelyének megőrzése, együttműködve a gazdálkodókkal. Eredményeink ugyanakkor nem adnak egyértelmű választ arra a kérdésre, vajon milyen tényezők befolyásolják a harisok élőhelyválasztását.

4.     táblázat. Haris által használt, illetve nem használt élőhelyfoltokban talajcsapdázással
mintavételezett ízeltlábúak mennyiségének összehasonlítása az adott területen belül

Település, helyszín A felmérés időszaka A B C D E F
Felsőjánosfa 2013. július 41 37 0,8 0,1 Hymenoptera Hymenoptera
Csörötnek, Felső-Huszász 2013. július 216 101 6,5 2,5 Hymenoptera Hymenoptera
Kondorfa, Hegy-Völgy 2014. július 550 1044 38 77 Ensifera Ensifera
Kisrákos 2014. július 175 535 34,6 19,2 Coleoptera Hymenoptera
Szalafő, Papszer * 2014. július 52 95 0,2 3 Isopoda Hymenoptera
Szalafő, Papszer** 2014. július 320 496 23,7 30 Hymenoptera Ensifera
Őriszent-
péter, Keserűszer
2014. július 222 431 22,8 47 Ensifera Ensifera
 
A: Begyűjtött összes ízeltlábú példányszáma a mintaterületeken, B: Begyűjtött összes ízeltlábú példányszáma a kontroll területeken, C: Begyűjtött összes ízeltlábú tömege (g) a mintaterületeken, D: Begyűjtött összes ízeltlábú tömege (g) a kontroll területeken, E: A legnagyobb példányszámú taxon a mintaterületeken, F: A legnagyobb példányszámú taxon a kontroll területeken.
*tojó példány, **hím példány
 
5.     táblázat. Haris által használt illetve nem használt élőhelyfoltokban fűhálózással mintavételezett
 ízeltlábúak mennyiségének összehasonlítása az adott területen belül
Település,
helyszín
A felmérés időszaka A B C D E F
Kondorfa, Hegy-Völgy 2014. július 413 508 7,9 14 Heteroptera Heteroptera
Kisrákos 2014. július 256 881 8,5 30,5 Heteroptera Heteroptera
Szalafő, Papszer * 2014. július 44 85 2,5 4 Heteroptera Coleoptera
Szalafő, Papszer** 2014. július 255 481 13,5 19 Heteroptera Heteroptera
Őriszent-
péter, Keserűszer
2014. július 519 632 6 7 Arachnida Arachnida
 
A: Begyűjtött összes ízeltlábú példányszáma a mintaterületeken, B: Begyűjtött összes ízeltlábú példányszáma a kontroll területeken, C: Begyűjtött összes ízeltlábú tömege (g) a mintaterületeken, D: Begyűjtött összes ízeltlábú tömege (g) a kontroll területeken, E: A legnagyobb példányszámú taxon a mintaterületeken, F: A legnagyobb példányszámú taxon a kontroll területeken.
* tojó példány, ** hím példány

    Bár kevés egyedről tudtunk adatok gyűjteni és azt is viszonylag rövid időszakból, de ezek alapján nincs összefüggés sem a területek növényzetének szerkezete, sem a táplálékállatok mennyisége és a harisok jelenléte vagy hiánya között. Tisztázásra szorul tehát a harisok által egyáltalán nem használt, de a használtakhoz látszólag hasonló kaszálók minősége, beleértve a rendelkezésre álló táplálékforrást is. Főleg azoké, melyeken évekkel ezelőtt rendszeresen jelen voltak, napjainkra pedig teljesen eltűntek. Valószínűleg további tényezők bevonása is szükséges, melyek szignifikánsabb különbséget mutatnak a harisos és a nem harisos területek között (pl. mikrodomborzati tényezők, egyéb állat-és növényfajok jelenléte, stb.). Eddigi tapasztalataink alapján annyit szűrhetünk le, hogy a harisok jelenléte inkább a kezeletlen, vagy rendszertelenül kezelt gyepeken valószínűbb. Azonban, hogy ezt a területek növényzetében, vagy táplálékkal való ellátottságában való különbség, esetleg a madarak korábbi rossz tapasztalata okozza-e, arra továbbra is keresnünk kell a választ. Mikroklimatikus viszonyok valószínűleg kevésbé játszhatnak szerepet az élőhelyválasztásban, hiszen egy-egy jeladós példány által használt területen belül is jelentős különbségek mutatkoznak. Jó lenne tudni, hogy a haris „körbekaszálása”  hogyan hat valójában a madarakra, tényleg elegendő e a fennhagyott területek, búvósávok kiterjedése. Sajnos ezt eddig nem tudtuk megvizsgálni. 2013-ban a projekt késői kezdésének, 2014-ben pedig a sok csapadék miatt jelentősen eltolódott kaszálásoknak köszönhetően.
    A rádió-telemetriás módszer terepi alkalmazása eddigi tapasztalataink szerint, az őrségi, viszonylag kis terjedelmű gyepek esetében járhat akkora zavarással, hogy befolyásolják a harisok olyan jellegű mozgását, mint amire mi valójában kíváncsiak lennénk. A felvett irányok pontosságával, vagyis a helymeghatározás precizitásával is akadhatnak gondok. Hosszú távú terveink között elsősorban a műholdas nyomkövetésre való áttérés szerepel, mely lehetőséget adhat a vedlőhelyek és a vonulási útvonalak felderítésére is a madarak zavarása nélkül. A harist tekintve prioritásnak, az adott gyepet feltétlenül kaszálással kell hasznosítani. Olyan gyepeket célszerű a faj számára fenntartani, amelyeken az évenkénti kétszeri kaszálást igénylő, természetvédelmileg fontos növény- és állatfajoknak nincs kiemelkedő vagy feltétlenül megőrzendő állományuk.     Az agrár-környezetgazdálkodási támogatásokon belül indokoltnak látszik egy kifejezetten a haris igényeihez alkalmazkodó kezelési előírásokat tartalmazó célprogram újbóli bevezetése.