A gyurgyalag (Merops apiaster) és a partifecske (Riparia riparia) helyzete Vas megyében
2014-ben
Zalai Béla
Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság
9941 Őriszentpéter, Siskaszer 26/a,
e-mail: zalai.bela@gmail.com
B. Zalai: The
condition of nestling settlements of the Bee-eater and the Sand Martin in
County Vas in 2014
We examined 52 sandpits and pebble pits in 2014, among which
39 showed the nestling of either the Bee-eater or the Sand Martin. This year we
checked the nestling of altogether 152 pairs of Bee-eater and 79 pairs of sand
martin in County Vas. We compared the results of the surveys of the last 6
years.
Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság
munkatársai a korábbi évekhez hasonlóan 2014-ben is elvégezték a telepesen
fészkelő gyurgyalag (Merops apiaster)
és partifecske (Riparia riparia)
felmérését. Az elsődleges célunk az állományok évről-évre történő becslése és a
létszámukban bekövetkező változások, valamint a veszélyeztető tényezők nyomon
követése. Ezek az állományadatok nélkülözhetetlenek a természetvédelem számára,
a veszélyeztetett fajok- és élőhelyeik védelme érdekében.
Az idei évben a
korábbiaknál több, összesen 52 telepen történt felmérés, ahol 39 esetben
figyeltük meg gyurgyalag vagy partifecske költését. Ezek közül a legtöbb helyen
a korábbi években is történt felmérés, azonban számos új telepet is találtunk
elsősorban a Rába mentén. Gyurgyalagból 157 párt, partifecskéből pedig 79 párt
sikerült regisztrálnunk. Az 1. táblázatban látható, hogy az utóbbi hat évben
hogyan alakult a megye területén felmért gyurgyalagok és partifecskék száma. A
táblázatban feltüntettük a településeket, amelyek határán belül található az
adott madártelep, a fészkelőhelyek típusát, valamint az egyes években
tapasztalt gyurgyalag és partifecske párok számát. Szintén jeleztük, ahol az
adott évben nem történt felmérés (n.a.).
Az ismert telepek
többségénél elmondható, hogy a 2014-es évben nem csökkent, sőt, kis mértékben
nőtt a gyurgyalag párok száma. A partifecske helyzete a megyében kevésbé
rózsás, lényegesen kevesebb helyen (és kisebb egyedszámban) találkoztunk vele,
mint gyurgyalaggal. Bár idén több madarat sikerült regisztrálnunk, mint a
korábbi években, ez leginkább annak köszönhető, hogy a Rába menti szakadó
partfalakat is belevettük a felmérésbe. Annak ellenére, hogy a folyó
meglehetősen hosszú szakaszát (Szentgotthárd – Nick) jártuk végig, csupán 4
helyen összesen 27 pár madarat figyeltünk meg, ami kevésnek mondható. Nagyon
valószínű, hogy a felmérést megelőző tavaszi időszakban tapasztalt árvizek is
nagymértékben hozzájárultak az alacsony egyedszámok kialakulásához.
1. táblázat.
A felmért gyurgyalgok (gy) és partifecskék (pf) száma, 2009-2012
A telepek felmérése
során a különböző veszélyeztető tényezőket is feljegyeztük, amelyeket az adott
telep mellett a 2. táblázatban is feltüntettünk. Az alábbi potenciális
veszélyforrásokkal találkoztunk:
- bányászat: A telepek
jelentős része működő homok-, illetve kavicsbányában található. A bányászati
tevékenység során előfordulhat, hogy az anyagnyerési céllal lefejtik a
gyurgyalag üregeket tartalmazó falakat. Ez többnyire nem a gyurgyalag ellen
irányuló szándékos pusztítás miatt következik be, hanem hanyagságból,
nemtörődömségből. Maga az emberi jelenléttel járó folyamatok, munkagépek nem
különösebben okoznak problémát, a madarak viszonylag jól tűrik a zavarást, ha
az nem a telep közvetlen közelében történik. A telepek általában olyan félreeső
részein vannak a bányának, ahol a zavarás hatásai kevésbé érződnek.
- közvetlen emberi zavarás:
Több esetben a telepek közvetlen a települések határában vagy utak mentén
találhatók, aminek következménye a fokozott emberi jelenlét. A túl gyakori
zavarás negatívan hathat a madarak költési sikerére.
- partfal gyomosodása: Az
előzőnél gyakoribb és jelentősebb probléma. A kitermelés alól kivont, valamint
a bezárt bányákban található kevésbé meredek partfalakat néhány év alatt benövi
a növényzet, illetve a partfal előtt felnőnek a cserjék, melyek akadályozzák a
madarak szabad mozgását. Az ilyen növényzettel sűrűn benőtt partfalakban a
ragadozók (pl. róka) is könnyen megtelepednek.
- partfal leszakadása:
Szintén súlyos veszélyeztető tényező. Több esetben tapasztaltuk, ahol korábbi
években gyurgyalag üregeket tartalmazó partfalak voltak, jórészt az esőzések
okozta földcsuszamlások következtében leomlottak. A leomlott falak rézsűvé
alakultak, ahol a gazosodás is beindult, lehetetlenné téve a madarak megtelepedését.
- üregek kiásása ragadozó által:
Néhány telepnél tapasztaltuk, hogy az alsóbb és a könnyebben megközelíthető
üregeket ragadozók (pl. kutya, róka, borz) teljesen kiásták. Különösen a
Mersevát határában található bánya területén volt sok kiásott üreg, ahol egy
rókavárat is találtunk.
- üregek eltömítése: A
méheket előszeretettel zsákmányoló gyurgyalagok és a méhészek között régóta
folyik (a többnyire egyoldalú) harc. Az elhagyott bányák területét gyakran
felveri az akác, ami csábító méhlegelő a méhészek számára, a gyurgyalagoknak
pedig ideális élőhely, ahol a fészkelőhely és a táplálékforrás egyaránt adott.
A méheiket féltő méhészek gyakran eltömítik a madarak járatait, amiben a fiókák
illetve sok esetben a szülőmadarak is elpusztulnak. Bár több olyan bezárt
bányát is ismerünk, ahol folyik méhészkedés, szerencsére csak egy esetben,
Oszkóban tapasztaltunk költőüregek eltömítését. Szintén szerencse, hogy a
betömött nyílások csak félig kész üregek voltak, így nem történt
madárpusztulás.
További potenciális veszélyeztető
tényezőnek számít a madarak lelövése, autóval történő gázolás, mezőgazdasági
eredetű mérgezés (növényvédő szerek által), amelyekkel szerencsére a felmérés
során (elsősorban a jellegükből adódóan) nem találkoztunk.
A gyurgyalagok és
partifecskék védelme érdekében számos intézkedésre, együttműködésre van
szükség. Biztosítani kell, hogy a nagyobb telepek hosszú távon fennmaradjanak.
Ennek érdekében azok tulajdonosaival, kezelőivel jó kapcsolatot kell
kialakítani, és tájékoztatni kell őket a védelem céljáról és lehetséges
módjairól. Ahol mód van rá, kezdeményezni kell a telep önkormányzat által
történő védetté nyilvánítását. Kiemelt jelentőségű feladat a partfalak
folyamatos karbantartása, esetlegesen a fal elé nőtt bokrok és egyéb növényzet
visszavágása vagy eltávolítása, a leomlott partfalak helyett újak kialakítása.
A gyurgyalagok védelme érdekében szélesebb körű tájékoztatásra, propagandára
van szükség, elsősorban a méhészeti ellenérdekek miatt. A méhészek részére
speciális információs anyagot kell kiadni. Az állami és civil természetvédelmi
szakemberek között kölcsönös együttműködésre, információcserére van szükség.
Örömmel fogadjuk olyan
érdeklődők, önkéntesek jelentkezését, akik résztvennének, segítenének a
madárvédelmi munkában. Szívesen veszünk minden információt, akár ismert vagy
ismeretlen költőtelepekről legyen szó, vagy bármilyen velük kapcsolatos
problémáról, illetve az ott tapasztalt veszélyforrásokról.
2. táblázat.
A költőtelepeket és a madarakat veszélyezető tényezők
Gyurgyalag (Merops
apiaster)