Tartalom

Egyesületi élet, visszatekintés 1997-re
Barbácsy Z.   A fehér gólyák (Ciconia ciconia) védelme és állománya Vas  megyében (1997)
Gyurácz J.-Gángó Cs.-Németh Cs.-Mesterházy A.-Fehér I.   A gyurgyalag (Merops  apiaster) és a gyöngybagoly (Tyto alba)
védelme Vas megyében (1997)
Mesterházy A.   Adatok a Haraszti erdő odúlakó madárfajairól
Fehér I.   Darázsölyv (Pernis apivorus) fészkelése a Vasszilvágyi erdőben
Bánhidi P.   Beszámoló a Tömördi "Nagy-tó"-nál végzett tevékenységről
Gyurácz J.   Az V. Csörnöc-völgyi Természetvédelmi Kutató Tábor
Keszei B.   Adatok a Répce vidék flórájának és vegetációjának ismeretéhez
Dankovics R.   Kétéltű, hüllő faunisztikai vizsgálatok Vas megyében (1997)
Pálmai A.   Az Őrség épületlakó denevérei (1997)
A Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület támogatói 1997-ben

Fotók

EGYESÜLETI ÉLET

Visszatekintés 1997-re

    1997 január 18-án tartottuk rendes évi közgyűlésünket a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban (MMIK). A közgyűlés elfogadta az egyesület 1998. évi munkatervét és költségvetését.
    Januárban a tömördi tó eutrofizálódásának lassítása céljából a befagyott tó jegén levágtuk és lehordtuk a nádat és az egyéb növényzetet. Készítettünk egy húsz madárfajt ábrázoló képeslap sorozatot Kárpáti László tagtársunk grafikáiból.
    Május elején rendeztük meg a Tömördi Természetvédelmi Táborunkat, ahol a Herman Ottó Szakközépiskola tanulóinak terepgyakorlatot is tartottunk.
    Májusban a Madarak és Fák Napjához kapcsolódóan Kőszegen egyhetes kiállítást és előadássorozatoőszakban folyamatosan végeztük a fehér gólya, gyurgyalag, kétéltű, hüllő és denevér állomány felméréseket, valamint a florisztikai adatgyűjtéseket. Szükség esetén megtettük a védelmi intézkedéseket, tárgyalásokat. Jelentős előrelépést tettünk a gyöngybagoly költőládák kihelyezése terén is.  Körmendi munkacsoportunk júliusban szervezte meg szokásos madárgyűrűző táborát a Rába árterében. Augusztusban rendeztük meg  Szarvaskend határában a Csörnöc-völgyi Természetvédelmi Kutató Táborunkat, október második feléőszakban folyamatosan végeztük a fehér gólya, gyurgyalag, kétéltű, hüllő és denevér állomány felméréseket, valamint a florisztikai adatgyűjtéseket. Szükség esetén megtettük a védelmi intézkedéseket, tárgyalásokat. Jelentős előrelépést tettünk a gyöngybagoly költőládák kihelyezése terén is.  Körmendi munkacsoportunk júliusban szervezte meg szokásos madárgyűrűző táborát a Rába árterében. Augusztusban rendeztük meg  Szarvaskend határában a Csörnöc-völgyi Természetvédelmi Kutató Táborunkat, október második felében pedig a Tömördi Madárgyűrűző Táborunkat. Ez év októberében felépült a Tömördi Madárvárta épülete, itt tartottuk az idei Madárkarácsonyt is.
    November 15-én A Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Állattani Tanszékével és a Fertő-Hanság Nemzeti Park Vas Megyei Irodájával közösen előadóülést rendeztünk "Gyakorlati madár- és természetvédelem Vas megyében" címmel. A kutatási és védelmi tevékenységünk anyagi hátterének biztosításához több pályázatot készítettünk 1997-ben is.  Ezek közül a Központi Környezetvédelmi Alaphoz és Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatához benyújtott pályázataink kapták a legtöbb támogatást. Ez évi tevékenységünkről is többször hírt adtunk különböző lapokban, tévékben.
    Tagtársainknak köszönjük áldozatkész segítségét és további eredményes munkát kívánunk!

 A Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület vezetősége
 

MADÁRVÉDELEM

A fehér gólyák (Ciconia ciconia) védelme és állománya Vas megyében (1997)
Barbácsy Zoltán 9941 Őriszentpéter, Siska szer 2.

    Mint a magyar nép kedves madarát, a gólyát régóta védték, megtelepedésüket kéményre, fára felhelyezett szekérkerékkel, kosárral segítették a természet iránt érzékeny emberek. Az eseti védelmen túl megyénkben a 70-es évek közepén - a Magyar Madártani Egyesület szárnybontásával egyidőben - indult meg a szervezett gólyavédelem. Körmenden a gólyák városában, ahol jelenleg is 32 fészek található, Schantl László és barátai folytattak úttörő munkát. Lebontott régi házak helyén épült lapos tetős szalagházakra az önkormányzat segítségével helyeztek ki vasállványon lévő fészkeket, melyek zömét a gólyák el is foglalták. Kéményre épült - füstjáratot eltakaró - fészkek vasállványra emelésével és régi gólyafészkes házak felújítása utáni új fészkelőhelyek kialakításával segítették madarunk megtelepedését.
    A 70-es években a villanyoszlopokon épült fészkek számának jelentős növekedése kapcsán, a Madártani Intézet, az OKTH, az MME és a Magyar Villamos Művek Tröszt megállapodása és támogatása nyomán a 80-as évek elején megyeszerte 25-30 villamoshálozaton lévő fészek lett biztonságos tartószerkezetre emelve. Ez a munka napjainkban is folyik, melynek eredményeként a 189 villanyoszlopon épült fészek 40- %-a van megemelve. A villanyoszlopon lévő fészkeknél az elektromos problémákon túl, a forgalmas járdák, valamint a házak közelsége miatt egyéb gond is adódik. Indokolt, végső esetben ilyenkor külön oszlopra, végleges helyre való fészekáthelyezés is történik. Gólyafészkes ház bontása esetén közeli alkalmas helyre, vagy külön oszlopra rakjuk át a fészket, biztosítva a költés folyamatosságát. Eddig 35 fészek került így végleges helyére. Fészeképítéssel próbálkozó, ügyetlen fiatal gólya párok megtelepedését tartószerkezetre épített műfészekkel segítjük.
    A gólyafészkek fele valamilyen formában emberi segítséggel jött létre. Egyesületünk fennállása óta a megyében 180 fészeknél végzett különféle konkrét védelmi beavatkozást. Egyesületünk a fenti munkákat a Központi Környezetvédelmi Alap, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság szakmai és anyagi támogatásával, valamint az ÉDÁSZ Rt. hathatós segítségével végezte.
    A gólyavédelem másik elemét a táplálkozóhelyek megóvása jelenti, mely a védetté nyilvánításban való közreműködésünkben testesül meg. Így a körmendi és a Répce-menti  gólyák táplálkozó területének védelmét a Rába és Répce árterében, a leendő Csörnöc-menti, illetve a Répce-menti mocsárrétek Tájvédelmi Körzetek biztosíthatják. A gólyavédelmi munka megalapozásaként 1986 óta az egész megyére kiterjedő évenkénti számlálást, fészekellenőrzést végzünk.
    Az 1997. év egyesületünk nemes törekvése ellenére is fekete éve lett a gólyáknak. Afrikában és a tavaszi vonulás közben a gólyákat ért kedvezőtlen hatások (pl. viharos, hideg időjárás) miatt, katasztrofális költési eredmények születtek. A fészkelő párok száma (HPa) 51 %-a nem nevelt fiókát. Ez átlagosan 15-20 % szokott lenni. Számos madár pusztult el a visszaúton, így az idén lényegesen nagyobb volt az üresen maradt, illetve egygólyás fészkek aránya. A tavalyi 27-el szemben, idén csak 9 új fészek épült, melynek jó része csak áttelepülés volt. A sikeresen költő gólyák 2,46 fióka/pár-os átlagos szaporulata gyenge közepes, viszont a sok sikertelen pár miatt az összes párra vonatkozó átlagos fiókaszám példátlanul alacsony (1,21 fóka/pár). Szokatlanul magas volt a kétfiókás fészkek aránya is (42 %). Az idei példátlanul rossz gólyás év újabb erőfeszítésre ösztönzi a madarászokat, természetvédőket. Tehát gondoljunk és cselekedjünk átvitt értelemben is  a gólyáról szóló, régi, népi mondóka utolsó sorainak szellemében "...magyar gyerek gyógyítja".
 

A gyurgyalag (Merops apiaster) és a gyöngybagoly (Tyto alba) védelme Vas megyében (1997)
Gyurácz József  (9737 Bük, József A. u. 1/d.) - Gángó Csaba - Németh Csaba  - Mesterházy Attila  - Fehér István

    A BDTF Állattani Tanszék, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közös madármonitoring programjainak egyik célja a Vas megyében költő gyurgyalag és gyöngybagoly (fokozottan védett fajok) populáció nagyságának, elterjedésének és ezek időbeli alakulásának vizsgálata, a költést befolyásoló ökológiai tényezőknek a feltárása és ennek alapján az állomány védelmének elősegítése.
    Az 1991 óta végzett gyurgyalag állományfelmérések alapján megállapíthatjuk, hogy a faj költésére alkalmas függőleges földfalak elsősorban működő, vagy felhagyott homokbányákban alakultak ki. Évente a 13-15 bányában 70-80 pár gyurgyalag költ. 1997-ben a legnagyobb költőtelep (27 pár) kialakulására alkalmas gércei, D-i, DK-i kitettségű bányafalak kerültek veszélybe. A bányafalakig kiterjedő hétvégi telkek tulajdonosai kezdeményezték a falak lerézsűzését a bányatulajdonos faluszövetkezetnél, mondván, hogy a falak balesetveszélyesek. Kutatási eredményeink bizonyítják, hogy Vas megyében a gyurgyalagok elsősorban a jobban felmelegedő D-i kitettségű falakat választják költésre.  Egy egyeztető tárgyalás után, javaslatainkat megfontolva az illetékes hatóságok (bánya-felügyelőség, Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság) elutasították a bányafal lerombolásának lehetőségét, de a bányatulajdonos egyetértésével baleset-megelőzési intézkedések határidős végrehajtását írták elő. Ez az eset is példa arra, hogy egy kutatás eredményei miként válhatnak a papírra vetett formából értékmentő tényezővé. Sajnos az izsákfai homokbánya költésre alkalmas falait rekultiváció keretében lerézsűzték! 1997-től az országos gyurgyalagvédelmi program koordinálása is Szombathelyről történik. A megyei tapasztalatokról és az országos védelmi programról beszámoltunk a Magyar Biológiai Társaság Természetvédelmi Szakosztályának ülésén és több újságcikkben is.
    Az 1988-ban elvégzett Vas megyei felmérés szerint is a templomtornyok megszűntek, mint a gyöngybagoly hagyományos költőhelyei. A tornyokat lezárták, hogy a sok fészekanyagot behordó galambokat, verebeket távoltartsák. Indokolt ez tűzveszélyességi és az elektromos harangozó szerkezetek meghibásodása szempontjából. A gyöngybaglyok más költőhelyet ( pl. szalmakazal, magtárak padlásai ) választottak, ahol a korábbiaknál zavartabb körülmények ( nagyobb mértékű predáció, fokozottabb emberi jelenlét ) között próbálták felnevelni fiókáikat. A fészkelőhely-váltással kapcsolatos nagyobb fiókapusztulás is okozta a hazai állomány utóbbi évtizedekben tapasztalt nagyarányú csökkenését. Ezen a helyzeten a templomtornyokban megfelelő tájolású költőládák kihelyezésével, a verebek és galambok bejutását továbbra is megakadályozva lehet eredményesen javítani. 1997-ben 12 költőládát készítettünk, 7 új láda felszerelésével 10-re növeltük a Vas megyében költésre alkalmas költőládák számát.
    A gyurgyalag - és gyöngybagolyvédelmi programot a Központi Környezetvédelmi Alap támogatta. Köszönjük a  védelemben együttműködő bányatulajdonosok, -kezelők és plébániahivatalok segítségét.
 

Adatok a Haraszti erdő odúlakó madárfajairól
Mesterházy Attila 9962 Mesterháza, Petőfi u. 2.

    A Haraszti erdő a Vas megyei Nemesládony község közelében terül el. A legnagyobb része fiatal, telepített erdei fenyő, tölgy, illetve akác. A déli részén öreg kocsányos- és cserestölgyes állományok vannak. A legöregebb részeken 130 éves fák is találhatók. Az idős állományok kiváló élőhelyet jelentenek az odúlakó madárfajoknak. Ezekben a tölgyesekben idén 30 mesterséges fészekodút helyeztünk ki 2-m-es magasságban. Az odúk röpnyílásának átmérője 32 mm és 15 mm között változik. Az odúk szinte mindegyike bérlőre talált. A legtöbb fészekodúban szén- és kék cinege (Parus major et caeruleus) költött, de fészkelt bennük egy-egy pár csuszka (Sitta europaea), seregély (Sturnus vulgaris) és örvös légykapó (Ficedula albicollis) is. Három pár nyaktekercs (Jynx torquilla) költését figyeltük meg a kihelyezett odúkban, közülük két pár másodszor is költött. A három pár nyaktekercs összesen 30 fiókát repített ki. Fakuszok (Certhia sp.) számára kéregrepedéseket  alakítottunk ki, melyek közül egyben költést is észleltünk. Az erdőben 3-4 pár fakusz költhetett. 1997-ben az előbb említett fajokon kívül 1 pár búbos banka (Upopa epops), 3 pár fekete  harkály (Dryocopus martius), 3 pár közép fakopáncs (Dendrocopos medius) és 1 pár zöld küllő (Picus viridis) fészkelését is megfigyeltük. A legöregebb erdőrészletben 1 pár kék galamb (Columba oenas) is költött. A csuszka és a nagy fakopáncs (D. major) gyakori fészkelő volt az idén a Haraszti erdőben, a szürke légykapó (Muscicapa striata) és az örvös légykapók száma kevesebb volt a korábbi évekhez képest. Sajnos az öreg erdőrészletek aránya a Haraszti erdőben is folyamatosan csökken, mára már csak 10 ha lehet az idős állományok területe. Ez az öt évvel ezelőtti nagyságnak az egyharmada. Valószínűleg ezzel magyarázható a darázsölyvnek (Pernis apivorus), mint fészkelő fajnak az eltűnése az erdőből.
 

Darázsölyv (Pernis apivorus) fészkelése a Vasszilvágyi erdőben
Fehér István 9662 Tompaládony, Kossuth u. 2.

    1997 február 7-én gallyfészkek keresése közben darázsölyv fészekre bukkantam egy idős tölgyesben. A fészek tölgyfára épült 12 m magasan és már több éve lakott. A tojó a tojásokat június első felében rakta le. Július végén egy fióka ült a fészekben, ami ritka eset. A fióka mellett több darázslép darab is volt. A másik fióka valószínű a csapadékos, hideg időjárás, a kevesebb táplálék  miatt pusztult el. Az egyedül maradt fióka augusztus közepén szerencsésen kirepült.
 

TÁBOROK

Beszámoló a Tömördi "Nagy-tónál" végzett tevékenységről (1997)
Bánhidi Péter 9700 Szombathely, Nagy L. u. 36.

     Az 1997-es év során Tömördön két tábort rendeztünk, továbbá több egy napos, illetve hétvégi akciót.
     A tavaszi táborra május 1-10-ig került sor. A táborban élőhely-rekonstrukciós munkákat végeztünk átlagosan 10-12 fő részvételével. A korábbi években megkezdett cserjeirtást folytattuk, továbbá egy kisebb terület kaszálását is elvégeztük. Kialakítottunk egy új táborhelyet, mert az eddigi kívül esett azon a területen, melyet megvásároltunk.
     Ezeken kívül természetesen a madarakra is maradt időnk. A faunisztikai megfigyelések mellett a fő hangsúly a gyűrűzésen volt. Összesen 15 hálóval végeztük a befogást az évek óta állandó helyeken. A 10 nap alatt 38 faj 258 példányát jelöltük. A legérdekesebbnek számított a pajzsos cankó (Philomachus pugnax) hálóba kerülése, ennek a fajnak ugyanis a területről még nem volt adata. Befogtuk továbbá mindhárom tücsökmadárfaj (Locustella naevia, luscinioides et fluviatilis) 1-1 példányát. Jelöltünk még 12 pd barázdabillegetőt (Motacilla alba), 3 pd sárgabillegetőt (M. falva), 12 pd réti cankót (Tringa glareola), 1 pd kis lilét (Charadrius dubius) és egy hantmadarat (Oenanthe oenanthe), hogy csak az érdekesebb fajokat említsem.
    Az őszi tábort október 19-26-ig rendeztük. Fő tevékenységünk a rigó- és pintyfélék gyűrűzése volt. A nyári hálóvásárlást követően már 20 hálóval tudtunk dolgozni. A 8 nap alatt 29 faj 438 példányát jelöltük meg. Ezek közül nagyobb számban az alábbiakat fogtuk be és gyűrűztük:
 

Vörösbegy (Erithacus rubecula)                           94 pd
Erdei pinty (Fringilla coelebs)                               78 pd
Fekete rigó (Turdus merula)                                 71 pd
Fenyőpinty (Fringilla montifringilla)                       32 pd
Csilp-csalp füzike (Phylloscopus collybita)            27 pd
Királyka (Regulus regulus)                                    24 pd
Meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes)        21 pd
Ökörszem (Troglodytes troglodytes)                     15 pd

     Említést érdemel még mint érdekesebb faj az 5 pd tüzesfejű királyka (R. ignicapillus), az 5 pd szőlőrigó (T. iliacus) és az 1 pd csörgőréce (Anas crecca) jelölése.
     Elvégeztük továbbá a területen kihelyezett mesterséges fészekodúinkon az elengedhetetlen javításokat, valamint még a tábor ideje alatt megkezdtük új odúk készítését, mert az 1987-ben kihelyezett odúk egy része cserére szorul.
    A madarászás mellett ősszel is folyt kaszálás és a tavasszal levágott cserjék egy részének elégetése.
    Mindkét táborunkat a Központi Környezetvédelmi Alap terhére kiírt tábori pályázaton elnyert támogatással rendeztük meg.
    Az őszi tábor ideje alatt épült a kialakított új táborhelyen a Tömördi Madárvárta. Az épület fából készült, fa zsindellyel fedett, hogy minél jobban illeszkedjen a tájba. Jellegét tekintve alpesi stílusú, kétszintes és a két szint együtt cca. 40 m2. Épült a KTM Központi Környezetvédelmi Alap, Szombathely Megyei Jogú Város Környezet- és Természetvédelmi Bizottsága, a Böröcz-Masszi KFT, Gencsapáti és a LÉPTÉK KFT, Szombathely támogatásával. A jövő feladata a legszükségesebb bútorzat beszerzése, valamint a madárvárta fűthetővé tétele.
   Az épület adta lehetőségeket kihasználva az 1997-es évtől az őszi vonulási időszakra egy többhetes, többturnusos gyűrűzőtábort szeretnénk megvalósítani.
 

Az V. Csörnöc-völgyi Természetvédelmi Kutató Tábor
Gyurácz József 9737 Bük, József A. u. 1/d.

    A Csörnöc-patak völgyében, Szarvaskend határában rendeztük meg az V. Csörnöc-völgyi Természetvédelmi Kutató Tábort. A kutatott terület Vas megye egyik legszebb, rétekkel, mocsarakkal, öreg erdőkkel tarkított vidéke, ahol a BDTF Állattani Tanszéke által kezdeményezett tájvédelmi körzet kialakítása évek óta húzódik.
    Egyesületünk kutató táborának feladata elsősorban a terület gerinces állatvilágának tanulmányozása volt. A madarak gyűrűzésével a madárpopulációk térbeli eloszlásáról, a madarak vonulási útjáról és telelőterületeiről kapunk értékes információkat. Mértük a befogott madarak testtömegét, becsültük a raktározott zsírkészletüket, így következtetni tudunk arra, hogy egy adott madár csak megpihene-e a vizsgálati területen vagy táplálkozik, energiát is gyűjt ott útja további folytatásához. A tíz nap alatt 29 madárfaj közel 300 egyedét gyűrűztük meg. A vidék temészetvédelmi jelentőségét növeli, hogy a Vasi-Hegyhát erdeiben hat harkályfaj jelenlétét sikerült kimutatnunk: nyaktekercs (Jynx torquilla), zöld küllő (Picus viridis), szürke küllő (P. canus), fekete harkály (Dryocopus martius), nagy fakopáncs (Dendrocopos major), kis fakopáncs (D. minor). Az erdei tócsák és a rétek tocsogói kiváló szaporodóhelyei a különböző békafajoknak. Ezek közül leggyakoribb a vöröshasú unka (B. bombina), a mocsári és erdei béka ( Rana arvalis et dalmatina). A vízisikló (Natrix natrix) és a parlagi (rákosréti) viperához hasonló méretű és mintázatú, de emberre teljesen veszélytelen rézsikló (Coronella austriaca) a legjellegzetesebb kígyófajai a területnek. Előfordul itt a törékeny gyík (Anguis fragilis), vagy más néven kuszma is, melyet sokan kígyónak vélnek a lábatlansága miatt. A törpeegér (Micromys minutus), az erdei pocok (Clethrionomys glareolus) és a pirók egér (Apodemus agrarius) egy-egy példányát is megfigyeltük a tábor ideje alatt.
    A tábor évről-évre egyre népszerűbb, idén 30 fő, főleg diákok vettek részt a tábor munkájában, akik Komárom, Somogy és Vas megyéből, valamint Budapestről érkeztek. A táborozók jó kapcsolatot alakítottak ki a szarvaskendiekkel, akik készségesen segítettek a nehézségek ( szállítás, útviszonyok, vízhordás, stb. ) leküzdésében. Köszönjük!
 

BOTANIKA

Adatok a Répce vidék flórájának és vegetációjának ismeretéhez
Keszei Balázs 9730 Kőszeg, Űrhajósok útja 15/a.

   A  Répce folyót kísérő természetes területek a botanikai irodalomban szinte fehér foltnak számítanak. Ennek oka, hogy a kutatók többnyire az egyedi, unikális értékeket részesítik előnyben. Az utóbbi néhány évtizedig ezek a területek csupán középszerűek voltak e tekintetben, a meglévő hasonlók közül nem tűntek ki különlegességeikkel.
A vizes-füves élőhelyek csökkenése azonban odavezet, hogy a megmaradt területek felértékelődnek. Az országban előforduló hasonló adottságú - hansági rétek, alföldi árterek stb. - területekkel való összehasonlítás érdekében mind jobb megismerésük egyre indokoltabbá válik.
E dolgozatot a korábban megjelent írások kiegészítésének szánom az újabb előfordulási adatok közlését illetően.

Florisztikai adatok
rövidítések:  Char: Charophyceae  A: Arrabonicum  Cast.: Castriferreicum

Sorszám (SIMON 1992)    fajnév (védett) (magyarul) - a flórajárás : lelőhely

 Char. Chara vulgaris L. (csillárkamoszat) - A.: Vámoscsalád, mocsártársulás
 6.       Juniperus communis L. (közönséges boróka) - Castr.: Iván, borókás-tölgyes
 32.     Clematis recta L. (egyenes iszalag)- Cast.: Tompaládony, Répce parti    szegénynövényzet
 42.     Ranunculus trychophyllus Chaix (hínáros viziboglárka) - A.: Vámoscsalád,   mocsártársulás
 153.   Potentilla neglecta Baumg. (molyhos pimpó) - A.: Vámoscsalád, kavicsgödör
 186.   Rosa gallica L. (parlagi rózsa) - Castr.: Iván, borókás-tölgyes
 208.   Padus avium Mill. (májusfa) - Cast.: Répceszentgyörgy, liget
 322.   Astragallus cicer L. (hólyagos csüdfű) Cast.:Répceszentgyörgy,erdőszegély
 384.   Peplis portula L. (tócsahúr) - A.: Vámoscsalád, kavicsgödör
 487.   Pimpinella saxifraga L. (hasznos földitömjén) - kaszálóréteken
 488.   Aegopodium podagraria L. (podagrafű) - Répce parti szegénynövényzetben
 532.   Cruciata laevipes Opiz (mezei keresztfű) - fasorok szegélyén
 563.   Viburnum opulus L. (kányabangita) - fasorokban
 602.   Malva alcea L. (érdes mályva) - A.: Nick, Rába ártér
 620.   Geranium phaeum L. (fodros gólyaorr) - Cast.: Répceszentgyörgy,     erdőszegélyen
 677.   Centaurium erythraea Rafn. (kis ezerjófű) - A.: Vámoscsalád, kavicsgödör
 754.   Teucrium scordium L. (vízi gamandor)- A.: Vámoscalád, mocsártársulás
 1113. Elatine alsinastrum L. (pocsolyalátonya) - A.: Vámoscsalád, kavicsgödör
 1137. Campanula trachelium L. (csalánlevelű harangvirág) - Cast.:     Répceszentgyörgy, erdőszélen
 1173. Gnaphalium luteo-album L. (halvány gyopár) - A.: Dénesfa, marhalegelőn
 1375. Hieracium pilosella L. (ezüstös hölgymál) - A.: Vámoscsalád, kavicsgödör
 1409. Calluna vulgaris (L.) - Hull (csarab) Castr.: Iván, borókás-tölgyes
 1422. Silene vulgaris (Mönch) Garcke (hólyagos habszegfű) - fasorok szegélyén
 1441. Cucuballus baccifer L. (szegfűbogyó) - A.: Nagygeresd, patakmenti    szegélynövényzetben
 1442. Gypsophylla muralis L. (mezei fátyolvirág) - A.: Répcelak, Vámoscsalád,    tarlón
 1446. Petrorhagia prolifera (L.) Ball et Heyw (aszúszegfű) - A.: Vámoscsalád,    kavicsbánya
 1462. Saponaria officinalis L. (szappanfű) - Répce part
 1480. Moenchia mantica (L.) Bartl. (rigószegfű) - A.: Vámoscsalád, kavicsgödör
 1496. Moehringia trinervia (L.) Clairv. (erdei csitri) - Castr.: Iván, borókás
 1577. Lysimachia punctata L. (pettyegetett lizinka) - Castr.: Iván, borókás
 1773. Iris sibirica L. (szibériai nőszirom) - A.: Vasegerszeg, mocsárréten
 1810. Epipactis helleborine (L.) Cr. (széleslevelű nőszőfű) - A.: Uraiújfalu,    erdőszél
 1831. Orchis morio L. (agárkosbor) - A.: Vámoscsalád, kavicsgödör
 1875.  Bolboschoenus maritimus (L.) Palla (szikikáka) - A.: Vámoscsalád,    mocsártársulás
 1948. Carex vesicaria L. (hólyagos sás) - A.: Nagygeresd, magassásosban
 1969. Festuca altissima All. (erdei csenkesz) - A.: Hegyfalu, Répceszentgyörgy,   tölgyesben
 1980. Festuca rupicola Heuff. (pusztai csenkesz) - kaszálóréreken
 1990. Brachypodium pinnatum (L.) P.B. (tollas szálkaperje) - A.: fasorokban,    ligetekben
 2076. Avenula pubescens (Huds.) Pilg. (pelyhes zabfű) - kaszálóréteken
 2090. Agrostis canina L. (ebtippan) - A.: Vámoscsalád, kavicsbánya
 2160. Typha angustifolia L. (keskenylebelű gyékény) - árkokban
 2161. Typha latifolia L. (bodnározó gyékény) - árkokban, mélyedésekben
 

KÉTÉLTŰEK, HÜLLÔK, DENEVÉREK

Kétéltű, hüllő faunisztikai vizsgálatok Vas megyében (1997)
Dankovics Róbert 9700 Szombathely, Vadrózsa u. 9.

    Az elmúlt évekhez hasonlóan 1997-ben is folytatódott Vas megye kétéltű és hüllő faunájának feltérképezése. A felmérés során diafelvételeket is készítettünk a vizsgált szaporodóhelyekrôl, kétéltűekrôl és hüllôkrôl, különös tekintettel a  Rana fajok taxonómiai vizsgálatára. Ezek kiértékelése egy szakdolgozat keretében fog megtörténni. Az 1996-ban vizsgált területek ismételt ellenőrzésén felül további községek és környékük kerültek felmérésre.
    A felmért területek listája:

Felmért települések, UTM

Alsóújlak, XN 41                                                                             Őriszentpéter, XM 08 - XM 09
Apátistvánfalva, WM 99                                                                   Perenye, XN 13
Bozsok, XN 14                                                                             Rum XN 32 - XN 42
Cák, XN 14                                                                                     Söpte, XN 23
Csákánydoroszló XN 10                                                                  Szajk, XN 51 - XN 50
Farkasfa, WM 99 - XM 09                                                              Szakonyfalu, WM 99
Felsőcsatár XN 03                                                                         Szalafő, XM 09
Felsőszölnök, WM 89                                                                      Szarvaskend, XN 20
Gencsapáti XN 23                                                                          Szombathely, XN 13 - XN 23
Hegyhátszentjakab XM 19                                                                Szentpéterfa XN 11
Ivánc XM 19                                                                                    Tömörd, XN 24
Kám XN 41                                                                                     Vasasszonyfa, XN 24
Kétvölgy, WM 99                                                                            Vasalja XN 10
Kondorfa, XM 09                                                                            Vaskeresztes XN 02 -12
Körmend XN 20                                                                              Vasvár, XN 31
Kőszeg, XN 15 - XN 14                                                                  Velem XN 14
Nagykölked XN 11
Narda XN 13
Orfalu, WM 99

A vastagon szedett települések az új, 1997-ben elôször felmérésre került területek.

A felmért területeken talált fajok listája:
 

Kétéltű Foltos szalamndra (S. salamandra) Pettyes gőte (Triturus vulgaris) Tarajos gőte (Triturus cristatus) Alpesi gőte (Triturus alpestris) Barna varangy (Bufo bufo) Zöld varangy (Bufo viridis) Barna ásóbéka (Pelobates fuscus) Vöröshasú unka (B. bombina) Sárgahsú unka (B. variegata) Zöld levelibéka (Hyla arborea) Erdei béka (Rana dalmatina) Gyepi béka (Rana temporaria) Mocsári béka (Rana arvalis) Kecskebéka (Rana kl. esculenta) Rana lessonae (Kis vízibéka)

Hüllő Mocsári teknős (E. orbicularis) Törékeny gyík (Anguis fragilis) Fürge gyík (Lacerta agilis) Fali gyík (Podarcis muralis) Rézsikló (Coronella austriaca) Erdei sikló (Elaphe longissima) Vízisikló (Natrix natrix)

Az Őrség épületlakó denevérei (1997)
Pálmai Angéla 9700 Szombathely, Károlyi G. tér 4.
 
 

Faj	Helység	Padlás	Torony	Megjegyzés
Közönséges denevér (Myotis myotis)	Alsószölnök Apátistvánfalva Bajánsenye Csákánydoroszló Kondorfa Nagyrákos (ev.) Őriszentpéter (ref.) Rábagyarmat Szaknyér Szőce Viszák (ev.)	48 pd 300 pd 300 pd 1 pd 5 pd 1 pd	4 pd 5 pd 2 pd   18 pd 68 pd 5 pd 1 pd 1 pd	harangláb
Kései denevér (Eptesicus serotinus)	Csákánydoroszló Nagyrákos (ev.) Szakonyfalu	10 pd 15 pd 10 pd
Szürke hosszúfülű denevér (Plecotus austriacus)	Felsőszölnök		45 pd

A Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkájának támogatói 1997-ben

Központi Környezetvédelmi Alap
Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Környezet- és Természetvédelmi Bizottsága
Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Állattani Tanszék
Fertő-Hanság Nemzeti Park
Független Ökológiai Központ
Kőszeg Város Önkormányzata
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, Szombathely
Böröcz-Masszi KFT, Gencsapáti
LÉPTÉK KFT, Szombathely

Fotók