Cinege
Vasi Madártani Tájékoztató 3. szám
Szerkesztette: Dr. Gyurácz József
Szombathely 1998
Herman Ottó emlékének
Kiadja a Chernel István Madártani és Természetvédelmi
Egyesület (MME 8. sz. Vas megyei Csoportja) 9700 Szombathely, Károlyi
G. tér 4.
Dr. Gyurácz József elnök, Bánhidi Péter titkár, Horváth
Ildikó gazdasági vezető, Barbácsy Zoltán alelnök, Jene Sándor titkár-helyettes
Tartalom
Egyesületi élet, visszatekintés 1998-ra
Gyurácz J.
Az "Országos gyurgyalagvédelmi program" védelmi javaslatai
Bánhidi P. Madárgyűrűző
táborok Tömördön
Bánhidi P.
Kucsmás poszáta (Sylvia melanocephala) előfordulása Tömördön
Barbácsy
Z. A kis lile (Charadrius dubius) és a billegetőcankó (Actitis
hypoleucos) fészkelése a Rába-völgyben
Fehér I.
Adatok a Répce-sík fészkelő madárvilágáról
Németh Cs.
Újabb adatok a kis légykapó (Ficedula parva) Kőszegi- hegységi fészkeléséhez
Varga L. Madárritkaságok
a gyöngyöshermáni kavicsbányatavon
Dankovics R.
A foltos szalamandra (Salamandra salamandra) előfordulása Vas megyében
Kelemen T. Madarász Suli
Lőrincz Cs. Madarász Ovi
Horváth D.
A bálák tetején (Gyermekpályázat 1998)
A Chernel
István Madártani és Természetvédelmi Egyesület támogatói 1998-ban
EGYESÜLETI ÉLET
1998. január 31-én tartottuk rendes évi közgyűlésünket
a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban (MMIK). A közgyűlés elfogadta
az egyesület 1998. évi munkatervét és költségvetését.
Márciusban rendeztünk kiállítást az MMIK és egyesületünk
által meghirdetett Madáretetőm madarai című pályázatra beérkezett rajzokból.
A kiállítás megnyitóján adtuk át a pályázatra legjobb rajzokat, fogalmazást
beküldő gyerekeknek a díjakat.
Május elején rendeztük meg a Tömördi Természetvédelmi
Táborunkat, ahol a Herman Ottó Szakközépiskola tanulóinak terepgyakorlatot
is tartottunk.
A Madarász Suli és a Madarász Ovi nevelési programunk keretében
kéthetente rendeztünk a résztvevő gyerekeknek foglalkozásokat.
A költési, vegetációs időszakban folyamatosan végeztük
a fehér gólya, gyurgyalag, kétéltű, hüllő és denevér állományfelméréseket,
valamint a florisztikai adatgyűjtéseket. Szükség esetén megtettük a védelmi
intézkedéseket, tárgyalásokat. Folytattuk a gyöngybagoly költőládák kihelyezését,
sajnos idén csak három helyre jutottunk el. Jövőre Polovitzer Péter tagtársunk
vállalta a gyöngybagoly védelmi program megyei koordinálását. Körmendi
munkacsoportunk júliusban szervezte meg szokásos madárgyűrűző táborát a
Rába árterében. Júliusban Szarvaskend határában egy-két napos madárgyűrűzést
szerveztünk. Augusztus 10-től szeptember 20-ig folyamatosan működött a
Tömördi Madárgyűrűző Táborunk. Ez év folyamán készült el a Tömördi Madárvártán
az épület fűtése (kémény, kályha), valamint a mosakodásra és ívásra is
alkalmas vizet biztosító kút. Vásároltunk egy hangszigetelt áramfejlesztőt
és elvégeztük a madárvárta épületén, illetve a környéken lévő odútelepen
a karbantartó munkálatokat is. Október 2-án a tömördi tó környékére szervezett
madármegfigyeléssel bekapcsolódtunk a Nemzetközi Madármegfigyelő Nap akcióba,
a szombathelyi Premontrei Gimnázium tanulóinak részvételével. Október végén
két- hetes madárgyűrűzést tartottunk a madarász sulisok és ovisok segítségével
Tömördön, az idei Madárkarácsonyt szintén itt tartottuk. A téli madáretetéshez
idén is 10 q napraforgót vásároltunk, melyet tagjaink között osztottunk
szét.
1999-ben lesz az MME és a Vas megyei csoport megalakulásának
is a 25 éves évfordulója. Ennek tiszteletére egyesületünk történetével
és programjaival kapcsolatos írásokat közöl a Vasi Szemle 1999. évi első
száma, amelynek előkészítését már 1998. februárjában megkezdtük. Köszönjük
a lehetőséget dr. Gyurácz Ferencnek, a folyóirat főszerkesztőjének.
A kutatási és védelmi tevékenységünk anyagi hátterének
biztosításához több pályázatot készítettünk 1998-ban is. Ezek közül a Központi
Környezetvédelmi Alaphoz és Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatához
benyújtott pályázataink kapták a legtöbb támogatást. Ez évi tevékenységünkről
is többször hírt adtunk különböző lapokban, tévékben.
Tagtársainknak köszönjük áldozatkész segítségét és további
eredményes munkát kívánunk!
A Chernel István Madártani és
Természetvédelmi Egyesület vezetősége
MADÁRVÉDELEM
Az
"Országos gyurgyalagvédelmi program" védelmi javaslatai
Gyurácz József 9737 Bük, József A. u. 1/d
A gyurgyalag folyók sodorirányú oldalán kialakult természetes
fészkelőhelyei az 1997. január 1-vel hatályba lépett természetvédelmi törvény
által védelmet élveznek - ennek érvényt kell szerezni.
A költőállománynak és veszélyeztetettségének felmérését
tovább kell folytatni. A felmérések tapasztalatait publikálni kell. A legjelentősebb
telepeket országos vagy helyi védettség alá kell helyezni, ez állampolgári
kezdeményezésre is megvalósulhat. Egyes telepek esetében meg kell vizsgálni
a megvásárlás lehetőségét az állami temészetvédelem, vagy más társadalmi
szervezet által.
A "gyurgyalagos" bányák üzemeltetése során a természetvédelmi
hatóság állásfoglalását feltétlenül be kell szerezni. Ha szükséges, akkor
a bányaművelést a költési időben szüneteltetni kell (május 15. - augusztus1.).
Ha elég nagy a bánya, akkor elképzelhető, hogy a művelés mellett is szavatolható
a biztonságos költés. Ezt minden esetben egyeztetni kell a természetvédelmi
hatósággal. A madarak tavaszi visszaérkezése előtt célszerű a leomlott
költőüreges falat függőlegesre igazítani, a költőüregekhez való hozzájutást
mechanikai eszközökkel (árok, kerítés) gátolni, a fal elé nőtt növényzetet
eltávolítani.
A madarak pusztítását meg kell akadályozni, ha ilyet észlelünk, akkor
a bizonyítékokkal együtt a temészetvédelmi hatóságnak jelenteni kell. Gyurgyalagtelep
1-2 km-es körzetében nem ajánlott méhkaptárakat telepíteni, mert a nagy
tömegű zsákmányállat jelenléte, különösen párás, esős időszakokban rendszeres
méhfogyasztásra késztetheti a gyurgyalgokat. Méhkaptárak környékéről feketére
vagy sötétbarnára festett, életnagyságú ragadozómadár (pl. héja, sólyom)
röpkép 6-8 m-es magasságban történő kifüggesztésével lehet elriasztani
a gyurgyalagokat. A röpképet három ponton kell felfüggeszteni úgy, hogy
az egyik zsinór egy kicsit rövidebb legyen a másik kettőnél. Így a "madarunk"
jobban fog mozogni. Egy ragadozómadár röpkép körübelül 50 m sugarú körből
riasztja el a gyurgyalagokat (Dr. Kalotás Zsolt szóbeli közlése)
Költési időben a táplálkozó és fészkelőterület zavaratlanságának maximális
biztosítására kell törekedni. A telep környéki természetszerű élőhelyeket
(pl. gyepek, mocsarak) meg kell őrizni.
A védelemmel kapcsolatos színes tájékozatót, amely a fenti
javaslatokat is tartalmazza, és amely a MME Bükki Helyi Csoportjának kiadásában
jelent meg, eljuttattuk azoknak a bányatulajdonosoknak, -kezelőknek, akiknek
a működési területén gyurgyalag költ
A gyurgyalagvédelmi programot a Központi Környezetvédelmi
Alap támogatja.
MADÁRGYŰRŰZÉS
Madárgyűrűző
táborok Tömördön
Bánhidi Péter 9700 Szombathely, Nagy L. U. 35.
1998-ban egyesületünk három tábort rendezett Tömördön. A tavaszit április 30-tól május 10-ig. E táborban - melyet a Gyermek és Ifjúságvédelmi Alapprogram Tanácsa is támogatott - a madárgyűrűzésen kívül természetvédelmi fenntartó munkát is végeztünk. Ez alatt elsosorban a rétterület egy részének kaszálása értendő. A gyűrűzés eredményei: 33 faj 171 példánya kapott gyűrűt. A nagyobb számban jelölt illetve érdekesebb fajok a következők:
barátposzáta (Sylvia atricapilla)
44 pd
tövisszúró gébics(Lanius collurio)
25 pd
karvalyposzáta (Sylvia nisoria)
4 pd
kis vöcsök (Podiceps ruficollis)
3 pd
réti cankó (Tringa glareola)
1 pd
A második tábor - a Tömördi Madárgyűrűzo Tábor - augusztus
10-től szeptember 20-ig tartott. Ez volt a tömördi Nagy tó és környéke
vizsgálatának történetében az elso két hét időtartamot meghaladó akció.
Az idén kísérletnek szánta az egyesület vezetősége azzal, hogy a későbbiekben
- ha az eredmények indokolják - rendszeres hosszú tábort szervezünk az
őszi vonulási időszakban.
A hat hét alatt 64 faj 1676 példányát sikerült jelölni.
A befogás 23 db függönyhálóval történt. A befogott madarakon vizsgáltuk
a szárnyhosszt, farokhosszt, zsírt és a testtömeget.
Az ötven példányt meghaladóan befogott fajokat ill. az
érdekességeket az alábbiakban ismertetem:
barátposzáta (Sylvia atricapilla )
241 pd
füsti fecske (Hirundo rustica)
235 "
mezei veréb (Passer montanus)
172 "
molnárfecske (Delichon urbica)
133 "
vörösbegy (Erithacus rubecula)
95 "
kormos légykapó (Ficedula hypoleuca)
74 "
kis poszáta (Sylvia curruca)
65 "
csilpcsalp füzike (Phylloscopus collybita)
57 "
erdei pityer (Anthus trivialis)
55 "
fitiszfüzike (Phylloscopus trochilus)
50 "
tüzesfeju királyka (Regulus ignicapillus)
19 "
hegyi billegető (Motacilla cinerea)
16 "
nagy fülemüle (Luscinia luscinia)
3 "
fürj (Coturnix coturnix)
1 "
réti cankó (Tringa glareola)
1 "
erdei cankó (Tringa ochropus)
1 "
gyurgyalag (Merops apiaster)
1 "
sarlósfecske (Apus apus)
1 "
kis légykapó (Ficedula parva)
1 "
kerti sármány (Emberiza hortulana)
1 "
A munkában heti váltásban gyűrűzőként résztvettek Bánhidi
Péter, Góczán József, dr. Gyurácz József, Németh Csaba, Polovitzer Péter
és Varga László. Munkájukért köszönet illeti őket, akárcsak a többi résztvevőt.
A tábort a másfél hónap során több vasi iskola osztályai,
egyéb szervezetek és magánszemélyek látogatták meg.
A hat hét gyűrűzési eredményei megmutatták, hogy a munkát
folytatni kell. Ezúton is kérem az eddigi résztvevőket és azokat is, akik
most nem tudtak időt szakítani rá - különös tekintettel az egyesület (H.Cs.)
gyűrűző tagtársaira - , hogy vegyenek részt a jövő évi tábor munkájában.
Célunk ugyanis, hogy az őszi vonulást minél hosszabb ideig vizsgálni tudjuk.
Kalkulációink és a tapasztalatok szerint reális esély van arra, hogy 1999-ben
10 hetesre bővüljön a tábor.
A gyűrűzési eredmények számítógépre kerültek, és az egyesület
tagjai részére hozzáférhetők.
A harmadik táborunk október 16-tól 31-ig volt. Ez a már
hagyományosnak számító októberi "rigótábor". A két hét alatt 30 faj 810
példánya kapott gyűrűt. A nagyobb számban gyűrűzött fajok adatai a következők:
vörösbegy (Erithacus rubecula)
166 pd
királyka (Regulus regulus)
124 "
fekete rigó (Turdus merula)
91 "
mezei veréb (Passer montanus)
63 "
nádi sármány (Emberiza schoeniclus)
57 "
ökörszem (Troglodytes troglodytes)
56 "
széncinege (Parus maior)
50 "
csilpcsalp füzike (Phylloscopus collybita)
45 "
tütesfeju királyka (Regulus ignicapillus)
32 "
kék cinege (Parus caeruleus)
27 "
Ez a tábor - szándékaink szerint - a jövő évben már egybeolvad az őszi
vonulásra szervezett hosszú táborral.
FAUNISZTIKA
Kucsmás
poszáta (Sylvia melanocephala) előfordulása Tömördön
Bánhidi Péter
Egyesületünk néhány tagjával 1998. április 4-én Tömördre
mentünk két napos gyűrűzésre. Útközben viharos dél-nyugati szél fújt, itt
is, ott is porviharokat kavarva.
A délutáni hálóállítás után a szokásos módon éjszakára
a hálók alsó két zsebét felhúztuk elkerülendő, hogy valami hívatlan vad
keresztülmenjen rajtuk és megrongálja őket. Másnap, vagyis 5-én reggel
még sötétben húztuk szét újra a zsebeket. Ezt követően négyen mentünk el
a 6 órás ellenőrzésre.
Az egyik bokrok közé állított háló alsó zsebében egy fekete
sapkás madarat láttam meg. Korán érkezett hím barátkának gondoltam. Közelebb
érve azonban óriási meglepetés ért. A madár sokkal nagyobb kiterjedésu
fekete fejdíszt viselt, mint egy barátka. Ez, és élénkvörös szemgyűrűje
rögtön elárulta - noha személyesen még soha nem találkoztunk -, hogy egy
kucsmás poszáta fekszik a hálóban. Nagy élmény volt kibontani a hálószemek
közül egy ilyen ritkaságot. Közben másik három társam is odaért a többi
hálótól és együtt gyönyörködtünk az öreg hím madárban elbűvölve az ő és
a ritka pillanat szépségétől.
Rögtön általános ébresztő következett, és telefonértesítése
után fél órával már elnökünk, Gyurácz József is a helyszínre érkezett megcsodálni
a valószínuleg szélviharsodorta ritka vándort, melyet gyűrűzés és mérés
után útjára engedtünk.
Hamarosan kiderült, hogy e dél-európai elterjedésű poszátának
ez a második magyarországi bizonyított előfordulása (a két megfigyelés
között 20 év telt el). Nem csoda, hogy nagy volt az öröm, amit ezúton szeretnék
megosztani a tagtársakkal.
A
kis lile (Charadrius dubius) és a bilegetőcankó (Actitis hypoleucos) fészkelése
a Rába-völgyben
Barbácsy Zoltán 9941 Őriszentpéter, Siska-szer 2.
A rábai kavicszátonyok jellegzetes, kis számú fészkelő
madara a kis lile. Gyakran megtelepszik kavicsbányában is. A Rába Meggyeskovácsi
és Nick közötti szakaszán 1975ben átlagosan 0,45 pár /km sűrűségben fészkeltek.
Kisebb, kedvező szakaszokon ez az érték 1,1 pár/km, illetve maximálisan
1,4 pár/km volt. Legelső: Sárvár (Sömjén-tó) 1979.03.25. 1-2 pd. Rábánál
az áradások mellett, a zátonyokon végzett kavicsbányászat és a fürdőzés
okozhat érzékeny károkat költésében.
A billegetőcankó a Rába kis számú fészkelője. Meggyeskovácsi-Nick közötti
42 km-es szakaszon 1975-ben átlagosan 0,3 pár/km sűrűségben költöttek.
Kisebb, kedvező szakaszokon ez az érték 0,6 pár/km, illetve maximálisan
0,85 pár/km volt. 1986-ban Csörötnek-Rábagyarmat között 0,66 pár/km, míg
Rábagyarmat-Csákánydoroszló között 0,83 pár/km sűrűségben fészkeltek. A
táj teljes költő állománya 55-65 párra tehető. Vonulásuk lefolyását a Rábán
kívüli 75 előfordulás havi megoszlását szemlélteti az ábra. Tavasszal 04.07-05.12,
nyáron és ősszel 07.05.-09.20. között egyenként vagy néhány fős társaságokban
mozognak. Legnépesebb csapata: Sárvár (Sömjéni-tó) 1977.07.15. 8 pd.
Adatok
a Répce-sík fészkelő madárvilágáról
Fehér István 9662 Tompaládony, Kossuth u. 2.
A megfigyeléseket Mesterháza, Tompaládony, Nemesládony
és Nagygeresd községekhez tartozó területeken végeztem. A Répcétől északra
fekvő tökéletes sík terület jelentős része mezőgazdasági művelés alatt
áll. Nagygeresd határában kiterjedt ártéri kaszálórétek, Nemesládonynál
cserestölgyes erdőrészletek húzódnak a szántóföldek között. A Répce medre
itt még szabályozatlan, partjain füzes-nyáras ligetek díszlenek.
Törpegém (Ixobrychus minutus): Néhány pár költ. Nagygeresd, 1992.05.27.
6 tojás,
07.18. 4 fióka.
Kabasólyom (Falco subbuteo): Ritka költőfaj. Mesterháza, 1993.06.16.
3 tojás.
Vörös vércse (Falco tinnunculus): A kabasólyomnál is ritkább fészkelő.
Tompaládony, 1992.05.31. 5 tojás.
Fogoly (Perdix perdix): Tompaládony és Mesterháza határában, kis számban
költ. Mesterháza 1993.06.07. 15 tojás.
Guvat (Rallus aquaticus): Nagygeresd és Mesterháza határában költ.
Nagygeresd, 1991.07.06. 7 tojás.
Haris (Crex crex): A nagygeresdi réteken a csapadékviszonyoktól függően
minden
évben költ 1-10 pár. Tompaládony határában 1996.06.19-én hallottam
jellegzetes hangját búzatáblából.
Pettyes vízicsibe (Porzana porzana): A nagygeresdi réten 1989 augusztusában
láttam egy pelyhes fiókát. Azóta költését nem tapasztaltam.
Kis vízicsibe (Porzana parva): A nagygeresdi réteken költ. Nagygeresd,
1991.05.27. 6 tojás.
Bíbic (Vanellus vanellus): A nagygeresdi réteken alkalmi fészkelő.
Nagygeresd, 1992.04.16. 5 tojás (Mesterházy A. szóbeli közlése),
1993.04.13. 4 tojás.
Kis lile (Charadrius dubius): Csak a mesterházi kavicsbányában alkalmi
fészkelő. Mesterháza, 1992.05.19. 4 tojás, 1998.05.28. 3 tojás.
Gyöngybagoly (Tyto alba): Ritka fészkelő. Nagygeresd, 1993.05.14. 3
tojás.
Gyurgyalag (Merops apiaster): A mesterházi kavicsbányában alkalmi fészkelő.
Mesterháza, 1993-ban 1 pár költött.
Búbos banka (Upopa epops): A nemesládonyi Haraszti-erdőben költ 1 pár.
Nemesládony, 1998.05.08. 7 tojás.
Közép fakopáncs (Dendrocopos medius): A nemesládonyi Haraszti-erdőben
költ. 1997-ben két lakott odút találtam.
Függőcinege (Remiz pendulinus): A Répce-menti füzesekben, valamint
a nagygeresedi és a mesterházi kavicsbányában jellemző faj. Költések:
Nagygeresd, 1989.08.02. 1 pár, 1993.04.13. 1 pár, 1994.04.01. 2 pár,
1998.05.13. 1 pár. Mesterháza, 1991.05.07. 1 pár.
Rövidkarmú fakusz (Certhia brachydactyla): Nemesládony, 1998.05.13.
fiókáit etető szülők, Csáfordjánosfa (Csáfordi-erdő) 1998.04.26.
6 tojás.
Hegyi fakusz (Certhia familiaris): A nemesládonyi Haraszti erdőben
költ. Nemesládony, 1997.04.15. 6 tojás, 1998.04.23. 4 tojás.
Újabb
adatok a kis légykapó (Ficedula parva) Kőszegi-hegységi fészkeléséhez
Németh Csaba 9723 Gyöngyösfalu, Arany J. u. 5.
1996. és 1998. között a Kőszegi-hegység magyar oldalán
fészkelő kis légykapó állományviszonyait, élőhely-választását és élőhelyének
términtázatát vizsgáltam. Megállapítottam, hogy a vizsgált területen átlagosan
6-7 pár kis légykapó fészkel évente. A potenciális kis légykapó élőhelyek
térképe szerint a hegység területének 1/6-od részén, 645 hektáron számíthatunk
alkalmi költésre. A vizsgált terület egészéhez viszonyított állománysűrűség
0,018 pár/10 ha, a potenciális élőhelyek viszonylatában pedig 0,11 pár/10
ha. A madár biztos fészkelőhelyei olyan ÉÉK kitettségű patakvölgy oldalak
voltak, melyeket átlagosan 80 százalékban bükk alkotta, 10 évnél idősebb
erdők borítanak. Ezen fészkelőhelyek mindegyike a potenciális élőhelyek
nagy tömbjében helyezkedik el. Természetvédelmi szempontból a potenciális
élőhelyek idős bükkerdeinek fenntartásával őrizhető meg a kis légykapó
Kőszegi-hegység béli fészkelő állománya.
Madárritkaságok
a gyöngyöshermáni kavicsbánya-tavon
Varga László 9700 Szombathely, Szt. Márton u. 25.
Szombathely-Gyöngyöshermán területén, a 87-es főút, a Szombathely-Táplánszentkereszt
községhatár és a vasvári vasútvonal által határolt háromszögben fekszik
a gyöngyöshermáni kavicsbánya. A nyílt vízfelület az utóbbi időkben 30-32
ha, de ez jelentősen változik a csapadékmennyiség függvényében.
Északi búvár (Gavia stellata): 1994.11.13-án 1 példány érkezett magányosan
a tóra.
Sarki Búvár (Gavia arctica): 1987.10.11. 1 pd.
Vörösnyakú vöcsök (Podiceps griseigena): Csak oszi vonuláskor mutatkozik
1994.09.18. 2 pd.
Rövidcsőrű lúd (Anser brachyrhynchus): 1994.11.13-án 1 pd érkezett
nyári ludakkal egy időben.
Üstökös réce (Netta rufina): 1993.03.14. 2 pár, 04.04.1pár, 04.12.
1 pár, 04.18. 1 pár.
Halászsas (Pandion haliaetus): 1997.09.05. 1 pd.
Kerecsensólyom (Falco cherrug): 1994.09.04. 1 pd.
Ezüstlile (Pluvialis squatarola): 1993.10.02. 1 pd átrepült.
Prérisirály (Larus pipixcan): 1993.04.12-én és 18-án 1 ad. pd.
Csüllo (Rissa tridactyla): 1993.11.14-én 1 immatur pd.
Lócsér (Sterna caspia): 1994.04.16. 2 pd, 1995.04.15. 1 pd.
A
foltos szalamandra (Salamandra salamandra) előfordulása Vas megyében
Dankovics Róbert 9721 Gencsapáti, Ady E. u. 4.
Vas megyében a foltos szalamandra elterjedése a Kőszegi-hegységre
és a Vendvidékre korlátozódik. Jelentős szaporodóhelyei a Kőszegi-hegység
forrásmedencéi és a patakok lassú folyású szakaszai.
Bozsok, 1994.09. 25 1 pd.
Cák, 1997.
Felsőszölnök, Jani-hegy, 1993.07.09. 2 pd.
Felsőszölnök, Hampó-völgy, 1992.04.23. 3 pd, 1993.07.06. 3 pd.
Felsőszölnök, János-hegy, 1987.10.19. 3 pd.
Kétvölgy, 1994.06.20. 1 pd.
Kőszeg, Hétforrás, 1997., Meszes-völgy, 1996.,1997., Szabó-hegy 1997,
Vöröskereszt, 1996.
Velem, 1996.07.11. 1 pd, Borha-forrás, 1996.07.11. 1 pd, 1996.07.12.
5 pd, Hörmann- forrás, 1996.07.11. 2 lárva., Hosszú-völgy, 1996.07.08.
6 pd, 1997.07.09. 2 pd,
Szent-Vid, 1996.07.12. 3 pd, Terv-út, 1997.
Velem és Cák között sárga jelzésu úton, forrásban 1996.07.11. 3 lárva.
TERMÉSZETVÉDELMI NEVELÉS
Madarász Suli
Kelemen Tibor 9700 Szombathely, Deák F. u. 54. - Pálmai Angéla
A már több éve működő Madarász Sulit 1998-tól új helyszínen,
a Gotthard Jenő Általános Iskolában folytatjuk. Ezt az új kezedeményezést
az iskola pedagógusai is örömmel fogadták. Az előzetes tapasztalatok alapján
a téma iránt fogékonyabb és kitartóbbnak tűnő alsós korosztályt céloztuk
meg. A foglalkozásokat általában kéthetente tartjuk, melyek tantermi vagy
terepi foglalkozások. Mindig évszaknak megfelelő aktuális témát dolgozunk
fel. Már az egészen kicsik is szeretik tevékenyen kivenni részüket a madárvédelmi
munkából. Ez év tavaszán a Kámoni Arborétumban elkezdtünk kialakítani egy
odútelepet, amit szeretnénk kibővíteni. Ennek ellenőrzése tavasszal rendszeres
elfoglaltságot ad a gyerekeknek, ahol közvetlen közelről tanulmányozhatják
a költés és a fiókanevelés folyamatát. Természetesen az odútelepet rendszeresen
karbantartjuk és tisztítjuk.
Hétvégi túrákon főleg a környék, illetve Vas megye jellegzetes
tájait járjuk be, ahol megfigyeljük a terület madárvilágát, a különböző
élőhelyek sokszínűségét. Többször eljutottunk a Tömördi Madárvártára is,
a Nemzetközi Madármegfigyelő Napon és a hétvégi madárgyűrűzések alkalmával.
A gyerekek nagy lelkesedéssel és figyelemmel tanulmányozták a madarakat
kézközelben. Részt veszünk más szervezetek természetvédelmi táboraiban
és túráin, amelyek nagyon jól kiegészítik programunkat. Az idei tanév végén
tábort szerveztünk az Őrségi Tájvédelmi Körzetben, Őriszetntpéteren.
Az iskolában külön faliújságunk van, ahol a Madarász Suli
programjai, rejtvények, vetélkedők, madarakkal kapcsolatos érdekes írások
olvashatók folyamatosan. A programokkal kapcsolatos költségeket, kiadásokat
pályázatokon elnyert pénzekből próbáljuk fedezni.
Nagyon jó a kapcsolatunk a Madarász Ovival, hiszen több
alkalommal közös programokon veszünk részt.
Madarász Ovi
Lőrincz Csilla 9700 Szombathely, Széll K. u. 51
A Madarász Ovi a tavalyi tanévben indult, miután részt
vettem, mint óvónő az MME visegrádi módszertani továbbképzésén. A Madarász
Ovi programjában az Aréna úti óvodások nagycsoportosai vesznek részt. Meggyőződésünk,
hogy egyre nagyobb szükség van arra, hogy természetközpontú gondolkodásmódra
neveljük gyermekeinket, s ezt nem lehet elég korán elkezdeni. Mivel óvodánk
nevelési programja a néphagyomány és a népi kalendárium mindennapjai szerint
működik - amelyben nagy hangsúlyt kap a környezeti nevelés - ezért gondoltam,
hogy a Madarász Ovi szerves részét alkothatná óvodánk programjának.
A Madarász Sulihoz hasonlóan foglalkozásaink kéthetente
követik egymást. A kötetlen óvodai élet teszi lehetővé, hogy hétvégi programokon
kívül hét közben is - beépítve az óvodai nevelési rendszerbe - foglalkozunk
madarászattal, madármefigyelésekkel. Bekapcsolódtunk a Madarász Suli odútelepítési
programjába. Sokszor ellátogatunk a Tömördi Madárvártára, ahol madárgyűrűzésen
vehetünk részt, továbbá Horvátnádaljára, ahol a gyűrűzésen kívül a Rába
és a környező árterek csodálatos világát is megfigyelhetjük.
Éves programunk zárásaként hagyományt teremtve több napot
töltünk el a Tömördi Madárvártán, ahol a gyerekek megtapasztalhatják a
természet harmóniáját, nyugalmát, szépségét.
A
bálák tetején (Gyermekpályázat 1998)
Horváth Dusán 9799 Szentpéterfa, Általános Iskola
Gyönyörű reggelre ébredtünk 1998 február 21-én. Egyik osztálytársunknál,
Paukovits Gyurikáéknál gyűltünk össze. Hosszas tanakodás után úgy döntöttünk,
hogy megnézzük az előző napon kitett madárodút.
- Vajon belefészkelt-e már egy madár?
Vili teljesen biztos volt abban, hogy egyáltalán nem találunk
benne semmilyen madarat. Vili és én vittünk magunkkal távcsövet is, hogy
biztosan tudjuk milyen állatot látunk. A madárban bővelkedő környéken természetesen
a sok madár csivitelése és a szarkák gúnyos rikácsolása köszöntött minket.
Felmentünk egy dombra, ott volt a leshely (leshely=szalmabála). Azonnal
felmásztunk rá.
- Előttünk járt valaki!
Meg is találtuk a bizonyítékát: ölyvköpetek. A kecses, hatalmas madár
tegnap is ezen a helyen ült. Mintha egy szobor lett volna! Nem tudtuk mit
csinált. Talán a párját várta? Netán következő áldozatát leste? Ezen a
napon ez a rejtély is megoldódott. A furcsa ölyvköpetekben megtaláltuk
az egér bordáját és felső állkapcsát. Az állkapocs metszőfogai hosszúak
és élesek voltak. Miközben ezeket nézegettük, Peti felkiálltott.
- Őzek!
A gyönyörű állatok ott feküdtek a kiszáradt út mellett. Gyorsan elővettük
a távcsöveinket. - Úgy számolom 16-an vannak,- szólalt meg Zoli.
Nem sokáig nézhettük őket, mivel hamarosan elindultak, vissza az erdőbe.
Ezen a napon még sikerült 3 ölyvet, 17 őzet, 10 citromsármányt és 3 pacsirtát
is látnunk. Útban hazafelé még egy fácánt is felriasztottunk a bokorból.
A túra végére kellemesen elfáradtunk, de abban mindannyian egyetértettünk,
hogy megérte a látottakért.
A Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkájának támogatói 1998-ban
Központi Környezetvédelmi Alap
Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Környezet- és Természetvédelmi
Bizottsága
Berzsenyi Dániel Tanárképzo Főiskola, Állattani Tanszék
Fertő-Hanság Nemzeti Park
Független Ökológiai Központ
Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsa
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Megyei Művelodési és Ifjúsági Központ, Szombathely