Cinege
Vasi Madártani Tájékoztató 4. szám
Szerkesztette: Dr. Gyurácz József
Szombathely 1999
Vönöczky-Schenk Jakab emlékének
Kiadja a Chernel István Madártani és Természetvédelmi
Egyesület (MME 8. sz. Vas megyei Csoportja) 9700 Szombathely, Károlyi
G. tér 4.
Dr. Gyurácz József elnök, Bánhidi Péter titkár, Horváth
Ildikó gazdasági vezető, Barbácsy Zoltán alelnök, Jene Sándor és Lőrincz
Csilla titkár-helyettesek
Tartalom
Egyesületi élet, visszatekintés 1999-re
Gyurácz J.
25 éves a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Haraszthy L. levele
Kelemen T. Békamentés
Balogunyom határában
Gyurácz J.
- Polovitzer P. - Németh Cs. Gyurgyalag- (Merops apiaster)
és gyöngybagoly (Tyto alba) -védelem Vas
megyében (1999)
Bánhidi P. Madárgyűrűző
táborok (1999)
Lepold Z.
Vízirigó (Cinclus cinclus) fészkelése a gyár alatt
Németh Cs.
Holló (Corvus corax) fészkelése a Kőszegi-hegységben
Mesterházy
A. - Fehér I. Holló (Corvus corax) és feket gólya (Ciconia
nigra) fészkelése Vas megye északi részén
Németh Cs.
Havasi sarlósfecske (Apus melba) előfordulása a Kőszegi-hegységben
Keszei B.
Újabb adatok a Répce-sík flórájának ismeretéhez
Kelemen T. Madarász Suli
Lőrinc Cs. Madarász Ovi
Lőrinc Cs.
Madarak és Fák Napja Országos Verseny
A Chernel
István Madártani és Természetvédelmi Egyesület támogatói 1999-ben
Fotók
EGYESÜLETI ÉLET
1999. január 30-án tartottuk rendes évi és egyben tisztújító
közgyűlésünket a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán. A korábbi, vezetői
tisztségeket betöltő személyeknek még 5 évre bizalmat szavazott a közgyűlés,
illetve Lőrinc Csillát titkár-helyettesnek választotta. A közgyűlés elfogadta
az egyesület 1999. évi munkatervét és költségvetését.
1999. februárjában jelent meg a Vasi Szemle idei első
száma, amely az MME 25 éves jubileumának tiszteletére egyesületünk történetével
és programjaival kapcsolatos írásokat tartalmaz.
Márciusban rendeztünk kiállítást az MMIK és egyesületünk által meghirdetett
"Figyeld a gólyát" című pályázatra beérkezett rajzokból és egyéb pályaművekből.
A pályázaton több mint 400 gyermek vett részt. A kiállítás megnyitóján
adtuk át a legjobb pályázóknak a pénz, könyv és egyéb jutalmakat.
Áprilisban volt az MME jubileumi közgyűlése, ahol Bánhidi Péter, csoportunk
titkára kiemelkedő természetvédelmi tevékenysége elismeréseként Chernel
István emlékplakettet vehetett át, továbbá 25 éves emléklapot kapott Barbácsy
Zoltán, Dankovics Róbert, Gyurácz József, Kelemen Tibor, Varga László és
Szombathely Önkormányzatának Környezetvédelmi Bizottsága. A bizottság nevében
László Győző elnök vette át az emléklapot.
Május elején rendeztük meg a Tömördi Természetvédelmi
Táborunkat. A Madarász Suli és Madarász Ovi nevelési programunk keretében
kéthetente rendeztünk foglalkozásokat. A Madarak és Fák Napja Országos
Vetélkedőn is jól szerepeltek a vasi madarász gyerekek. A körzeti versenyt
Kelemen Tibor és Lőrincz Csilla szervezte Szombathelyen. A Madarak és Fák
Napjához kapcsolódva egyesületünk kiállítási anyagát a körmendi Olcsai-Kiss
Zoltán Általános Iskolában mutattuk be. A kiállítás ősszel a szombathelyi
Gothard Jenő Általános Iskolában és az Aréna utcai Óvodában is bemutatásra
került.
A költési, vegetációs időszakban folyamatosan végeztük
a fehér gólya, gyurgyalag és kétéltű állományfelméréseket, valamint a florisztikai
adatgyűjtéseket. Szükség esetén megtettük a védelmi intézkedéseket, tárgyalásokat.
Folytattuk a gyöngybagoly költőládák kihelyezését. Júniusban a Biharugrai-halastavaknál
megrendezett MME összejövetelen Bánhidi Péter, Bánhidi Márton, Lőrincz
Csilla és Szabolcs Alex képviselte a vasi csoportot. Körmendi munkacsoportunk
júliusban szervezte meg szokásos madárgyűrűző táborát a Rába árterében.
Augusztus 22-től október 31-ig folyamatosan működött a
Tömördi Madárgyűrűző és Természetvédelmi Táborunk. Ez év folyamán készült
el a Tömördi Madárvártán az esőbeálló és még egy asztal padokkal. Idén
a Herman Ottó Szakközépiskola vadász szakos tanulói töltötték szakmai gyakorlatukat
a madárvártán. A szakközépiskola segítségével idén először tudtuk a réteket
kezelni gépi szárzúzóval. Október 2-án a tömördi tó környékére szervezett
madármegfigyeléssel bekapcsolódtunk a nemzetközi Madármegfigyelő Nap akcióba.
Szeptemberben volt az Európai Ornitológiai Unio II. Kongresszusa
Gdanskban (Lengyelország), októberben pedig a madárgyűrűzés 100 éves jubileumára
rendezték meg a "Bird Ringing 100 years" nemzetközi tudományos konferenciát
Helgoland szigetén (Németország). A vasi madártant-madárvédelmet mindkét
konferencián Gyurácz József, csoportunk elnöke képviselte. Novemberben
Budapesten került megrendezésre az MME 5. Tudományos Ülése, amelyen Vas
megyéből Gyurácz József és Németh Csaba tartott előadást.
Novemberben járt le első polgári szolgálatosunk, Somlai
Szilárd megbizatása. Munkája jelentősen hozzájárult egyesületünk elmúlt
másfél évi eredményeihez. A téli madáretetéshez idén 12 q napraforgót vásároltunk,
melyet tagjaink között osztottunk szét. Decemberben a Madárkarácsony alkalmával
búcsúztunk az óévtől és a második évezredtől.
A kutatási és védelmi tevékenységünk anyagi hátterének
biztosításához több pályázatot készítettünk 1999-ben is. Ezek közül a Környezetvédelemi
Alap Célelőirányzathoz és Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatához
benyújtott pályázataink kapták a legtöbb támogatást. Ez évi tevékenységünkről
is többször hírt adtunk különböző lapokban, tévékben.
Tagtársainknak köszönjük áldozatkész segítségét és további
eredményes munkát kívánunk!
A Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület vezetősége
25 éves a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
(Elhangzott 1999. május 14-én a körmendi Olcsai-Kiss Zoltán Általános Iskolában rendezett kiállítás megnyitóján)
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Gyerekek!
Európa legnagyobb természetvédelmi szervezete közel egymilliós
tagságával a Brit királyi Madárvédelmi egyesület. Magyarországon az első
intézmény, amely természetvédelmi feladatokkal is foglalkozott, a Magyar
Ornitológiai Központ (később Madártani Intézet) volt, melyet Herman Ottó
alapított 1893-ban. Az első és máig legnépszerűbb és legmeghittebb természetvédelmi
ünnepnapunk a Madarak és fák napja, amelyet itthon először a Vas megyei
születésű Chernel István rendezett meg 1902-ben. 25 évvel ezelőtt, 1974-ben
alakult meg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), amely
mára hazánk és Kelet-Közép-Európa legnagyobb természetvédelmi-társadalmi
szervezetévé vált, hiszen ötezer tagja van. Az egyesület több, külföldön
is elismert sikeres természetvédelmi akciót folytat, mint például a túzok,
a ragadozómadarak, fehér gólya vagy a rákosi vipera védelmével foglalkozó
programok.
Ezek az események és számok mutatják, hogy a madártan
és madárvédelem mindig is "húzóágazata" volt a gyakorlati és intézményes
természetvédelemnek világszerte és hazánkban egyaránt.
Ennek oka - úgy gondolom - elsősorban a madarak természetében keresendő,
melyek kiemelkedő helyet foglalnak el az ember és a természet kapcsolatában.
A növények vagy más állatcsoportok szín- és formagazdagsága sem kevésbé
változatos, mint a madaraké, mégis költőink és íróink műveinek sora népünknek
elsősorban a madárvilágunk iránti rokonszenvéről, érdeklődéséről tanúskodik.
Talán a madarak életére jobban jellemző dinamizmus, némelyikük akrobatikus
repülése és titokzatos, tengereket és sivatagokat átívelő vonulása, mások
dallamos éneke, valamint többségük nappali aktivitása lehet az, amivel
kiérdemelték az emberek kitüntető figyelmét.
Természetes élőhelyük, az erdők, rétek, mocsarak megóvása
nemcsak az egyes madárfajok védelmét, de más természeti kincsünk, a biológiai
sokféleség hosszú távú fenntartását is szolgálja, amely nélkül nincs harmonikus
emberi élet.
Ez a kis kiállítás, az MME Chernel Istvánról elnevezett,
Vas Megyei Csoportjának tevékenységéből ad ízelítőt, amely ötleteket adhat
azoknak, akik szűkebb természeti környezetük védelméért tenni is szeretnének
valamit "a természet szolgálatában".
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
dr. Gyurácz József
Dr. Gyurácz József részére
Szombathely
Kedves Jóska,
Rettenetes olvasási lemaradásban vagyok, ezért csak most jutottam el odáig, hogy a Vasi Szemle rólunk szóló számát elolvassam.
Nagyon örülök annak, hogy ez az összeállítás megjelent, és különösen annak, hogy végre valakik tollat ragadtak és a saját múltjukból is papírra vetettek egy darabot. Véeményem szerint egy idő után - ha most nem írjuk le ezeket - nem lehet már rekonstruálni bizonyos történéseket.
Külön öröm számomra az a rendkívül színes szakmai tevékenység ami
abban a térségben zajlik, és amelyhez minden szerzőnek és adatgyűjtőnek
szívből gratulálok.
Hiszem, hogy amíg ilyen magasszintű szakmai tevékenység folyik az
MME-ben, addig van jövőnk.
Kérem tolmácsold köszönetem mindazoknak akikhez ez a levél nem jut el és a legcsekélyebb részük is van abban, hogy ma mindannyiunkat büszkeség tölt el, hogy az MME tagjai lehetünk.
Barátsággal köszöntelek és külön gratulálok szerkesztői munkádhoz.
1999 október 6.
Haraszthy László
alelnök
TERMÉSZETVÉDELEM
Békamentés
Balogunyom határában
Kelemen Tibor 9700 Szombathely, Király u. 15. I/3.
Az elmúlt évek során megfigyeltük, hogy minden tavasszal
március tájékán több száz béka igyekszik átmenni a Balogunyomot Jákkal
összekötő út néhány száz méteres szakaszán a közeli tó irányába. Az úton
sok békát eltapostak az autók. Ezért néhány tagtársammal úgy döntöttünk,
hogy 1999 tavaszán békamentő akciót szervezünk március 20-tól 30-ig.
Március 20-án Somlai Szilárddal és Dankovics Róberttel
felállítottunk egy 200 m hosszú fóliasort Balogunyom határában az úttal
párhuzamosan, majd 15 vödröt ástunk le a fólia mentén nagyjából egyenlő
távolságra egymástól úgy, hogy a felső szélük a talajszintnél legyen. Később
a Kárpáti László által készített "békás" figyelmeztető táblákat is kihelyeztük
a fólia mellé. Sajnos valakik a táblákat megrongálták és néhány vödröt
is elloptak, illetve összetörtek. Az egyik nap Pálmai Angéla tartott előadást
a békákról a balogunyomi iskolásoknak. A helyi általános iskolából Bodorkós
Bálint és Boda Zsolt 5. osztályos tanulók nagy lelkesedessél vettek részt
a békamentésben. A falu lakosságának és az autósoknak többsége megértéssel
fogadta akciónkat, amelyről Gyöngyösi Péter írt cikket a Vas Népében.
A fóliát a békák nem tudták átugorni, így a fólia mellett
az átjárót keresve belepotyogtak a vödörbe. A vödrök ellenőrzését reggel
fél 7-től 9 óráig és este 19 órától 22 óráig végeztük. A vödrökbe esett
békákat átvittük az út túloldalára, ahonnan már biztosan elérhették a tavat.
A nyolc nap alatt összesen 679 példány kétéltűt mentettünk meg. Az út egy
100 m-es szakaszán ez idő alatt 200 békát tapostak el az autók. A különböző
kétéltűfajok megmentett egyedszámát az alábbi táblázat mutatja.
A barna varangy megmentett állományánál a nemek aránya a következő
volt: 325 hím, 234 nőstény.
03.23. | 03.24. | 03.25. | 03.26. | 03.27. | 03.28. | 03.29. | 03.30. | Összesen | |
Barna varangy
(Bufo bufo) |
13 | 4 | 46 | 128 | 161 | 131 | 63 | 13 | 559 |
Zöld varangy
(Bufo viridis) |
4 | 4 | 1 | 2 | 7 | 15 | 2 | - | 35 |
Erdei béka
(Rana dalmatina) |
6 | 6 | 8 | 8 | 7 | 21 | 3 | - | 59 |
Gyepi béka
(Rana temporaria) |
1 | 1 | - | 1 | - | - | - | - | 3 |
Barna ásóbéka
(Pelobates fuscus) |
- | - | - | - | - | 2 | - | - | 2 |
Zöld levelibéka
(Hyla arborea) |
- | - | - | - | - | 3 | 5 | - | 8 |
Kecskebéka
(Rana esculenta) |
- | - | - | - | - | 3 | 2 | 1 | 6 |
Pettyes gőte
(Triturus vulgaris) |
- | 1 | - | - | 2 | 1 | 2 | 1 | 7 |
Összesen | 24 | 16 | 55 | 139 | 177 | 176 | 77 | 15 | 679 |
Gyurgyalag-
(Merops apiaster) és gyöngybagoly (Tyto alba)-védelem Vas megyében (1999)
Gyurácz József 9737 Bük, József A. 1./d. - Polovitzer Péter 9943
Kondorfa, Hegy u. 40. - Németh Csaba 9730 Kőszeg, Arborétum u. 2.
Az idén is felmértük az ismert helyeken a Vas megyében
költő gyurgyalagok számát. Az eddig ismert telepeken kívül két új, bár
már korábban is meglévő telepről szereztünk tudomást. Az egyik Cák, a másik
Mersevát (Varga László szóbeli közlése) határában található. 1999-ben a
15 költőhelyen a költőpárok becsült száma összesen 139 volt:
Bozsok
20
Cák
3
Egervölgy
5
Gérce
8
Győrvár
10
Hosszúpereszteg
6
Ikervár
48
Izsákfa
1
Káld
1
Köcsk
0
Mersevát
15
Olaszfa
2
Pácsony
7
Petőmihályfa
9
Vashosszúfalu
4
1999. április 29-én Kőszegszerdahelyen a Kerekerdő Alapítvány
bejelentése alapján az alapítvány, egyesületünk, a helyi termelőszövetkezet,
a Fertő-Hanság Nemzeti Park és a Veszprémi Bányakapitányság részvételével
egyeztető tárgyalásra került sor a bozsoki homokbánya (gyurgyalagtelep)
falainak lerézsűzésével kapcsolatban. A tárgyalás eredménye, hogy a lerézsűzés
helyett a bányakapitányság a biztonsági előírások betartására kötelezte
a tulajdonos termelőszövetkezetet, illetve a bánya tájrendezési tervének
elkészítése során a tulajdonos egyeztet a természetvédelmi hatósággal.
Így a gyurgyalagok fészkelési lehetősége a jövőben is biztosított Bozsokon.
Az 1999. év előtt, templomokba kihelyezett 13 gyöngybagoly költőláda
ellenőrzésének tapasztalatai:
Eset
friss köpet
1
2 záptojás
1
galambok fészkelése
5
nincs madár
3
a ládát megrongálták
1
a ládát leszerelték
2
1999-ben 7 (2 templomban, 5 mezőgazdasági épületben) költőládát helyeztünk
ki. A nemesbődi major épület padlásán költött gyöngybagoly, 8 fiókát gyűrűztünk.
A tapasztalatok alapján a költőládák kihelyezését mezőgazdasági épületekben
foglyuk elsősorban folytatni.
Kérjük tagtársainkat, akik újabb gyurgyalagtelepről vagy gyöngybagoly
fészkelésről, illetve költőláda kihelyezésére alkalmas és engedélyezett
épületről tudnak, legyenek szívesek e cikk szerzőinek jelezni. Előre is
köszönjük!
MADÁRGYŰRŰZÉS
Madárgyűrűző
táborok (1999)
Bánhidi Péter 9700 Szombathely, Nagy L. u. 36.
1999-ben a táborok rendezését nehezítette az a körülmény,
hogy a Környezetvédelmi Minisztérium nem írta ki a már megszokott tábori
pályázatot. Ezt a kieső - korábban minden évben elnyert - bevételt azonban
más támogatásból részben sikerült pótolni, így egyesületünk ez évben is
két tábort rendezett Tömördön.
A már évek óta hagyományosnak számító tavaszi gyűrűző tábor az idén
május 1-től 8-ig tartott. A 8 nap alatt 31 madárfaj 175 példánya kapott
gyűrűt.
Az őszi vonulásra szervezett táborunk - a Tömördi Madárgyűrűző Tábor
- ez évben már 10 hetes volt, ezzel megvalósult az elképzelés, miszerint
a már régóta folyó októberi tábor összeolvadt a nyárvégi-őszi gyűrűzéssel.
A madarak befogásához 29 db függönyhálót állítottunk. A befogás és jelölés
augusztus 22-től október 31-ig folyamatosan történt. Ez idő alatt 72 faj
3186 példányát jelöltük. A fajokat és a fajonkénti példányszámokat az alábbi
táblázat tartalmazza.
Faj
Példány
barátcinege (P. paustris)
8
barátposzáta (S. atricapilla)
364
barázdabillegető (M. alba)
2
berki tücsökmadár (L. fluviatilis)
2
cigány csaláncsúcs (S. torquata)
19
citromsármány (E. citrinella)
53
cserregő nádiposzáta (A. scirpaceus)
5
csicsőrke (S. serinus)
2
csilpcsalp füzike (Ph. collybita)
221
csuszka (S. europaea)
6
énekes nádiposzáta (A. palustris)
11
énekes rigó (T. philomelos)
50
erdei cankó (T. ochrupos)
1
erdei pinty (F. coelebs)
26
erdei pityer (A. trivialis)
39
erdei szürkebegy (P. modularis)
46
fekete rigó (T. merula)
194
fenyőpinty (F. montifringilla)
2
fenyőrigó (T. pilaris)
2
fenyvescinege (P. ater)
12
fitisz füzike (Ph. trochilus)
33
foltos nádiposzáta (A. schoenobaenus)
28
függőcinege (R. pendulinus)
3
fülemüle (L. megarhynchos)
2
fürj (C. coturnix)
1
füsti fecske (H. rustica)
5
geze (H. icterina)
6
házi rozsdafarkú (Ph. ochruros)
9
hegyi billegető (M. cinerea)
1
hegyi fakusz (C. familiaris)
8
kék cinege (P. caeruleus)
142
kékbegy (L. svecica)
1
kenedrike (C. cannabina)
1
kerti poszáta (S. borin)
24
kerti rozsdafarkú (Ph. phoenicurus)
16
királyka (R. regulus)
112
kis fakopács (D. minor)
4
kis légykapó (F. parva)
1
kis poszáta (S. curruca)
72
kis sárszalonka (L. minimus)
2
kormos légykapó (F. hypoleuca)
52
közép fakopács (D. medius)
1
meggyvágó (C. coccothraustes)
10
mezei poszáta (S. communis)
34
mezei veréb (Pas. monatnus)
364
molnárfecske (D. urbica)
1
nádi sármány (E. schoeniclus)
94
nagy fakopács (D. major)
5
nagy fülemüle (L. luscinia)
3
nagy őrgébics (L. excubitor)
2
nyaktekercs (J. torquilla)
3
ökörszem (T. troglodytes)
88
őszapó (Ae. caudatus)
64
partifecske (R. riparia)
1
pettyes vízicsibe (P. porzana)
1
réti pityer (A. pratensis)
1
réti tücsökmadár (L. naevia)
9
rövidkarmú fakusz (C. brachydactyla)
4
seregély (S. vulgaris)
2
sisegő füzike (Ph. sibilatrix)
4
sordély (M. calandra)
9
süvöltő (P. pyrrhula)
15
szajkó (G. glandarius)
18
széncinege (P. major)
171
szőlőrigó (T. iliacus)
37
szürke légykapó (M. striata)
16
tövisszúró gébics (L. collurio)
25
tüzesfejű királyka (R. ignicapillus)
33
vízityúk (G. chloropus)
2
vörösbegy (E. rubecula)
530
zöld küllő (P. viridis)
3
zöldike (C. chloris)
47
Visszafogtunk több korábban ugyanitt jelölt madarat, továbbá hálóba
került - akárcsak öt éve - október 30-án egy svéd gyűrűs (Riks Museum Stockholm)
nádi sármány is. A gyűrűzési eredmények számítógépre vitele folyamatban
van és a tagság részére hozzáférhető lesz.
A tábor megkezdése előtt együttműködési megállapodás jött létre egyesületünk
és a szombathelyi Hermann Ottó Szakközépiskola között. Ennek értelmében
öt-öt fő vadásztanuló kettő és fél-kettő és fél napot töltött a madárvártán
természetvédelmi gyakorlaton szeptember 6. és október 15. között. Így összesen
60 leendő hivatásos vadász vett részt a táborban. Amellett, hogy hasznos
segítséget jelentettek a napi munkában, ottlétük jelentősége - meggyőződésem
szerint - abban rejlik, hogy segíti közeledni egymáshoz a vadászatot és
a természetvédelmet. Fontosnak tartom e téren az ellentétek félretételét
és a közös érdekek erősítését. Márpedig ez az együttműködés erre is hivatott.
A tíz hét alatt több iskola, óvoda tanulói és oktatói keresték föl
a tábort erdei iskolai foglalkozás, osztály- ill. szakköri kirándulás keretében.
Összesen közel 400 látogatót fogadtunk, többek között egy német ornitológust
is.
A tábor megrendezéséhez - akárcsak tavaly - szükség volt 1 fő polgári
szolgálatos alkalmazottunk részvételére. A gyűrűző munkát heti váltásban
Bánhidi Péter, Góczán József, dr. Gyurácz József, Jánosa László, Kiss János
(Pécs), Németh Csaba, Polovitzer Péter és Varga László végezték. A legaktívabb
további résztvevők: Kelemen Tibor, Lepold Ágnes, Lőrincz Csilla és Ruff
Andrea voltak. Köszönet illeti őket - akárcsak a gyűrűzőket - áldozatos
munkájukért.
A jövő évben is számítunk tagságunk aktív közreműködésére annál is
inkább, mivel - reményeink szerint - tovább nő az őszi tábor időtartama.
Tömördön ez évben is folyt élőhelymegőrző munka. A rétterület egy részét
kézi erővel tisztítottuk, de idén első alkalommal az erőgéppel hozzáférhető
területeken szárzúzózást is végeztettünk. Ez a jövő évi gépi kaszálást
alapozta meg.
FAUNISZTIKA, FLORISZTIKA
Vízirigó
(Cinclus cinclus) fészek a gyár alatt
Lepold Zoltán 9730 Kőszeg, Gábor Á. u. 23.
1999. április 26-án a Gyöngyös-patak Kőszeg feletti
szakasza mellett sétálva vízirigó gyors repülésére lettem figyelmes. A
madár a nemezgyár alá repült be egy szűk nyíláson át. A nyílás az épület
alatt áthúzódó csatornába (Malom-árok) vezetett. A következő napon a gyár
zsilipkezelője kérésemre leengedte a vizet a csatornából és így meghallhattam
a fiókák hívó hangját, és az egyik öreg madarat is megfigyelhettem, amint
táplálékot hozott fiókáinak. Ezután azonnal értesítettem Bánhidi Pétert,
egyesületünk titkárát, aki mellcsizmával és gyűrűkkel felszerelkezve csatlakozott
hozzám. Újra felhúzták kérésünkre a zsilipet és bemehettünk a gyár alatti
alagútba. A fészket az alagút nyugati végétől kb. 2 m-re, a vízszinttől
kb. 1 m-re a téglafal üregében meg is találtuk. Öt csupasz fióka volt a
fészekben, meggyűrűzni még nem lehetett őket. Ezután felállítottuk a hálókat
a patak felett, s nem egészen egy óra leforgása alatt mindkét öreg madarat
befogtuk és meggyűrűztük.
A fiókák gyűrűzésére május 7-én tértem vissza a kőszegi
nemezgyárhoz Gruber Ágnes, Gyurácz József és Polovitzer Péter társaságában.
Ezúttal is megkértük a gyár zsilipkezelő munkatársát a víz leengedésére.
A fiókák már tollasak voltak, gyűrűzés és fotózás után visszahelyeztük
őket a fészekbe. Az egyik öreg madár hamarosan meg is etette a fiókákat.
Megfigyelésem szerint a táplálékot főként a patak szabályozott
szakaszáról hordták a szülők, egyszáz, háromszáz méteres távolságból. Néha
közelebbről is, ha a gáton nem tartózkodott senki. A szabályozatlan szakaszon
ötszáz méternél is messzebb merészkedtek. Elsősorban tegzes lárvákat gyűjtöttek,
a lárvákat kőhöz csapkodva "szabadították meg" apró homok-kavics szemekből
vagy fatörmelékből készült tegezüktől.
Május 13-án a délelőtti órákban három kirepült fiókát
láttam. Bár augusztus közepéig rendszeresen kijártam a területre, újabb
költést nem tapasztaltam. (A fent leírt májusi költés lehetett a másodköltés,
az első költés már március-áprilisban megtörténhetett. A szerk.)
Holló
(Corvus corax) fészkelése a Kőszegi-hegységben
Németh Csaba 9730 Kőszeg, Arborétum u.2.
A holló (Corvus corax) egészen a közelmúltig, mint kóborló
madárfaj volt ismert a Kőszegi-hegység területén. Hozzá legközelebb a Ság-hegyen,
felhagyott bazaltbánya oldalában költött. Megjelenése a Kőszegi-hegységben
a 90-es évek közepétől egyre gyakoribbá vált. Elsősorban az itt dolgozó
erdészek, természetvédők észlelték rendszeresen.
Magam 1995. ősze óta végzek rendszeres megfigyeléseket a területen.
1995. és 1998. között összesen 10 alkalommal találkoztam hollóval, főként
az Írottkő, Hámor község és Kőszeg térségében. A megfigyelések augusztus
12. és április 18. közötti időszakra esnek. A madár hat esetben magányosan,
négy esetben pedig párban mozgott. 1997-ben -Dr. Markovics Tibor szóbeli
közlése szerint- 2 pd holló rendszeresen látható volt Kőszegen a Rőti-völgy
felett, amint az Alsó erdő és a Kálvária között repültek.
Az észlelések szaporodásával erősödött a gyanú, hogy a holló fészkelhet
a Kőszegi-hegységben, vagy legalábbis fészkelésére előbb-utóbb számítani
lehet. A hegység geológiai jellegzetességeinek ismeretében valószínűsíthető
volt, hogy gallyfészekben telepszik meg a madár, hiszen fészkelésre alkalmas
sziklafal a cáki kőbányát kivéve nem áll rendelkezésre. Sejthető volt az
is, hogy a hegység háborítatlanabb, forgalomtól mentes területe, az írottkői
főgerinc nyugati oldala vonzza a madarakat. Fentiek tudatában fokozott
figyelmet fordítottam az ismert egerészölyv fészkek ellenőrzésére, de egészen
1999-ig nem találtam meg a hollók fészkét.
1999. március 21-én értesültem róla, hogy Mesterházy Attila és Fehér
István lakott hollófészket talált Vas megyében. Másnap, március 22-én magam
is fészekkeresésre indultam. Bíztam benne, hogy ha fészkel a területen
holló, akkor az ebben az időszakban a fészke körül tartja revírjét. Először
egy sziklagörgeteges területet kerestem fel Kőszeg községhatárban, itt
azonban sem fészket sem hollót nem találtam. Ezt követően továbbmentem
és egy meredek oldalon lévő fiatalos szélén álltam meg távcsövezni. Az
autóból kiszállva azonnal meghallottam a holló hangját. Csendben a kocsi
mellett maradtam és néhány perc múlva két holló húzott el előttem, közvetlenül
a fák fölött. Miközben tovább vártam, a madarak többször elrepültek fölöttem,
láthatóan egy helyen tartottak. Elindultam a hegyoldalon fölfelé, bízva
abban, hogy megtalálom a fészket. Mintegy 500 méterrel odébb találtam is
egy kisméretű gallyfészket, melyről azonban rögtön kizártam, hogy a hollóké
lenne. Leereszkedve arra az útra, ahol gépkocsim állt, észrevettem, hogy
a hollók követnek és hang nélkül figyelik mozgásomat. Elhallgatásukból
arra következtettem, hogy a fészek közelében járhatok. Néhány perc múlva
találtam is egy a varjúfélék által használt "hevenyészett" jellegű fészket,
melynek szélén némi meszelés mutatkozott. Leültem egy fa mögé és figyeltem
a fészek környékét. Rövid idő múlva az egyik holló többször elrepült a
fészek fölött, majd beszállt egy tőle 50 méterre lévő fára. Kis idő múlva
átrepült a fészek túloldalára, de már csak 20-30 méterre ült le a fészektől.
Ezután röviddel rászállt a fészekre, de rögtön meg is látott és továbbrepült.
Ekkor megbizonyosodtam, hogy a hollópár fészkét találtam meg.
A fészek északi fekvésű hegyoldalban, 420 m tengerszint feletti magasságban
épült. Bükkfán található kb. 15 m magasan a fatörzs első elágazásában.
Kisebb egerészölyv fészek méretű, főként vastagabb gallyak alkotják. Csészéje,
bélelése kívülről nem látható.
Megtalálásának időpontjában sem tojás, sem fióka
nem látszott a fészekben. A következő ellenőrzést, a zavarás kiküszöbölése
érdekében csak egy hónap múlva, április 20-án végeztem. Mivel ekkor négy,
majdnem anyányi fiókát találtam a fészekben valószínű, hogy a megtaláláskor
a madár már javában kotlott. Április 26-án három, látszólag teljesen kifejlett
fióka volt a fészekben, a negyedik valószínűleg már elhagyta azt. Május
6-án a fészek üres volt. A négy fióka és a szülők később együtt mozogtak
a nyár derekáig. Ezután egyesével, kettesével mozgó hollókat lehetett látni
a területen.
Holló
(Corvus corax) és fekete gólya (Ciconia ciconia) fészkelése Vas megye északi
részén
Mesterházy Attila 9662 Mesteháza, Petőfi S. u. 2. - Fehér István
9662 Tompaládony, Kossuth L. u. 2.
1992. február 2-án gallyfészkeket kerestem a Porpác és
Vép közötti erdőkben. Délután három óra tájban láttunk két hollót, amint
a Sormás-patak fölött repültek északi irányba. Mivel ilyenkor a hollók
már a fészkelő területükön tartózkodnak, reméltük, hogy ebben az erdőben
az általunk talált valamelyik gallyfészekben fog költeni. Március 13-án
felkerestük a helyszínt és rövid keresés után megtaláltuk a fészket. A
fészek egy öreg tölgyfára épült 21 m magasan és már akkor kotlott tojások
voltak benne. A hollópár a "Köles tető" nevű erdőrészletben telepedett
meg, ami nagyrészt cseres-tölgyes, kiesebb-nagyobb tarvágásokkal tarkítva.
A tölgyek mellett a Sormás-patak közelében kőrisfák is előfordulnak. A
fészek is ilyen keményfa-ligetben épült még 1999-ben. Április 24-én újra
felkerestük a fészket és benne két kirepülés előtt álló fióka ült. Az öreg
madarak a fészektől kb. 30 km-es távolságra, Tompaládony határába is eljártak
táplálékért.
Ugyanebben az erdőben április végén egy kerecsensólymot
is megfigyeltünk, amint berepült a fák közé.
Egy másik észak vas megyei erdőben 1999. április 24-én
a fekete gólya lakott fészkét is megtaláltuk.
Havasi
sarlósfecske (Apus melba) előfordulása a Kőszegi-hegységben
Németh Csaba 9730 Kőszeg, Arborétum u.2.
1998. szeptember 27-én Herbert Keil német madarász társaságában jártam
a Kőszegi-hegységet. 12 óra 20 perckor érkeztünk az Óház tető - Pintér
tető hegygerinc keleti oldalán lévő Kőszeg 57 B1 erdőrészlethez, ahol tájkép
fényképezése céljából álltunk meg. Miközben Herbert Keil fényképezett,
én a légtérben vadászó 100-150 pd molnárfecskét (Delichon urbica) figyeltem
távcsövemmel. Ezek a madarak már előző nap is itt vadásztak, laza csapatuk
3-400 méterre közelített meg bennünket. Mialatt a molnárfecskéket figyeltem
egy nagyobb termetű madárra lettem figyelmes, mely a molnárfecskék és a
köztem lévő légtérbe repült be, ÉNY-i irányból. A madarat havasi sarlósfecskének
(Apus melba) határoztam.
Azonnal szóltam Herbert Keil-nak, aki az 50 méterre lévő autóhoz indult
távcsövéért. A madarat 30 másodpercig volt alkalmam figyelni, ezalatt két
teljes kört írt le előttem a levegőben. Mozgása során kb. 70 méterre közelített
meg, majd eltűnt abban az irányban, ahonnan érkezett. Társamnak már nem
volt alkalma megfigyelni.
Eltűnése után az Óház kilátóba siettünk, bízva abban, hogy újra szem
elé kerül, esetleg le is fényképezhetjük. A kilátó tengerszint feletti
magasságát tekintve pontosan száz méterrel a megfigyelés helye fölött helyezkedik
el. A következő fél órában azonban már nem sikerült a nyomára akadni.
A madár Kőszeg községhatárban, az Óház tető - Pintér tető hegygerinc
keleti oldalán lévő Kőszeg 57 B1 erdőrészlet feletti légtérben tartózkodott.
A megfigyelés helyének tengerszint feletti magassága 460-480 méter, a madár
a terep fölött 30-40 méter magasan repült. A hegyoldal ezen részén mészkerülő
gyertyános-kocsánytalan tölgyes erdők találhatók, zömmel középkorú állományok.
A Kőszeg 57 B1 erdőrészlet korát tekintve kivétel, mivel ez egy fiatalos
korú erdő kocsánytalan tölgy, bükk, vörösfenyő és szelídgesztenye fafajokkal.
A megfigyelést összességében ideálisnak mondható látási viszonyok jellemezték.
A délelőtti pára teljesen felszállt, csak néhány gomolyfelhő volt az égen.
Az előző napi rendkívüli pára és borultság után kellemes idő volt, 18-20
°C körüli hőmérséklettel. Néhány óra múlva egy átvonuló front széle érintette
Kőszeg térségét, így felhős és napos, néha kellemetlenül meleg időszakok
váltogatták egymást. Ilyen, frontokban gazdag időjárás előzte meg a megfigyelés
napját is. A nap a felszínnel hegyesszöget bezárva, a megfigyelés helyéhez
képest déli irányból sütött. A felszín közelében gyenge, a hegygerinc fölött
közepes erősségű szél fújt, NY-DNY irányból. A megfigyelés napjának reggelén
8 óráig szemerkélt az eső, később azonban nem volt csapadék.
A madár első pillantásra sarlósfecskének tűnt egyszínű, sötét háta
és hosszú, hegyes szárnyai alapján. A mögötte, mellette lévő molnárfecskékhez
képest azonban aránytalanul nagy volt. Különösen feltűnő volt a szárnyfesztávolság
és a testhossz közötti, több mint kétszeres különbség. Mikor repülése során
felém fordult, egyértelműen látszott fehér színű hasa, melyet a mellen
egy határozott, sötét szalag szegélyezett.
Amennyire mozgás közben meg lehetett ítélni, feje fecske-szerűen lapos,
csőre rövid, szeme sötét volt. Nyaka rövid, teste hengeres, lába egyáltalán
nem látszott. Tollazata összességében sötét árnyalatúnak, amikor közelembe
ért egyöntetűen barnának tűnt. Hangot egyáltalán nem adott, a megfigyelés
időtartamának 1/3 részét aktív repüléssel, 2/3 részét siklással töltötte.
Repülése gyors szárnycsapásokkal járt, a siklás alkalmával szárnyait a
vízszintestől kissé lefelé lógatva tartotta.
A havasi sarlósfecske indo-afrikai faunaelem. Elterjedési területe
magában foglalja Európa mediterrán régióját, Kelet- és Dél-Afrikát, Kis-Ázsiát,
a Himaláját, Indiát és Sri Lankát. A megfigyelés helyéhez legközelebb az
osztrák Alpokban, a Magas Tauern déli peremén költ. Mivel hegyvidékeken
fészkel, elterjedési területén belül előfordulása foltszerű. Teljes európai
állománya -Törökország nélkül- 50 000 pár körül alakul
Magyarországon eddig egyetlen hitelesített előfordulási
adata van. 1996. április 1-én, Nyíregyházán került kézre egy példány, melyet
április 5-én, Budapesten engedtek szabadon. E példány valószínűleg a Déli-Kárpátokban
költő populációból származott. A Kőszeg mellett megfigyelt példány nagy
valószínűséggel az Alpokban költő populációhoz tartozott. Mivel az észlelés
ideje egybeesik a faj vonulási idejével, lehetséges, hogy egy Délre indult
példányt térített el vonulási útjáról és szorított le földközelbe a megfigyelést
megelőző időjárási front.
Újabb
adatok a Répce-sík flórájának ismeretéhez
Keszei Balázs 9730 Kőszeg, Űrhajósok útja 15/a.
Az elmúlt néhány év botanikai és zoológiai munkájának eredményeként
a Répce vidék flórájának, faunájának és vegetációjának olyan értékeit sikerült
feltárni, amelyek mérlegelése után a környezetvédelmi miniszter 1/1999
(I. 18) számú rendeletével a Répce menti mocsárréteket a Fertő-Hanság Nemzeti
Park hansági területegységhez csatolta. A Répce-sík kistáj természetvédelmi
szempontból legértékesebb egybefüggő területei így védettek lettek és megőrzésük
lehetőségének realitása megnövekedett. A nemzeti park részévé vált területek
azonban csak részei annak az egységnek, amelynek értékei törvényes oltalommal
vagy anélkül mindenképpen megőrzésre érdemesek!
A Répce vonalát követő területek mellett további rétek, fás ligetek
biztosítanak hasonló életkörülményeket, mint a most védetté nyilvánított
élőhelyek. Különlegességük miatt kiemelésre érdemesek a Répce vidék szikes
élőhelyei illetve az azon növényfajok, amelyek semmilyen nyugat-dunántúli
adattal nem rendelkeznek (pl. Phlomis tuberosa, Peucedanum officinale).
Az újabb adatok közlésével ezen referátumot a korábban megjelent írások
kiegészítésének szánom.
Florisztikai adatok
Jelmagyarázat: P: Pteridophyta (harasztok)
A: Arrabonicum (Kisalföld flórajárás)
C: Castriferreicum (Alpokalja flórajárás)
Sorszám (SIMON 1992) fajnév (védett ) (magyarul) - flórajárás: lelőhely
P 48. Dryopteris filis-mas (L.) Schott (erdei pajzsika)
- A: Vámoscsalád, malom, akácos
21. Anemone ranunculoides L. (bogláros
szellőrózsa) - A: Csáfordjánosfa, "Csáfordi erdő"
22. Anemone nemorosa L.(ligeti szellőrózsa)
- A: Csáfordjánosfa, "Csáfordi erdő"
81. Asarum europaeum L. (kapottnyak)
- A: Csáfordjánosfa, "Csáfordi erdő"
307. Dorycnium herbaceum Vill. (zöld dárdahere)
- A: Iván, legelő
308. Lotus siliquosus L. (bársonykerep) -
A: Csér, bányató partján
340. Vicia hirsuta (L.) S. F. Gray (borzas bükköny)
- A: Vámoscsalád , Domb
358. Vicia angustifolia L. (vetési bükköny)
- A: Vámoscsalád, Domb
422. Polygala comosa Schkuhr (üstökös pacsirtafű)
- A: Iván, disznólegelő, cséri szikesek
499. Oenanthe fistulosa L. (bördös borgyökér)
- A: Iván, cséri szikesek
502. Aethusa cynapium L. (ádáz) - A: Vámoscsalád,
temető
511. Peucedanum officinale L. (sziki
kocsord) - A: Iván, disznólegelő
534. Cruciata pedemontana (Bell.) Ehrend. (apró
keresztfű) - A: Iván, disznólegelő
574. Valeriana officinalis L. (orvosi macskagyökér)
- A: Csáfordjánosfa, Nyárfai rét, árokpart
773. Phlomis tuberosa L. (macskahere)
- A: Iván, cséri szikesek
878. Veronica triphyllos L. (ujjaslevelű veronika)
- A: Vámoscsalád, kavicsgödör
899. Melampyrum nemorosa L.(kéküstökű csormolya)
- A: Csáfordjánosfa, "Csáfordi erdő"
943. Plantago maritima L. (sziki útifű) - A: Iván,
cséri szikesek
957. Corydalis cava (L.) Schw. et Koerte (odvas
keltike) - A: Uraiújfalu, "Családi erdő"
1076. Arabidopsis thaliana (L.) Heynh. (lúdfű) -
A: Vámoscsalád, kavicsgödör
1089. Helianthemum ovatum (Viv) Dun. (közönséges napvirág)
- A: Iván, disznólegelő
1155. Aster linosyris (L.) Bernh. (aranyfürt) -
A: Iván, disznólegelő
1156. Aster sedifolius ssp. canus (W. et
K.) Merxm. (réti őszirózsa) - A: Iván, disznólegelő
1269. Echinops sphaerocephalus L. (fehér szamárkenyér)
- A: Nagygeresd, útszélen
1345. Podospermum canum (C. A. Mey.) Griseb. (közönséges
szikipozdor) - A: Iván, cséri szikesek
1347. Chondrilla juncea L. (nyúlparéj) - A: Vámoscsalád,
kavicsgödör
1396. Hieracium sabaudum L. (olasz hölgymál) - A:
Vámoscsalád, iskola udvar
1448. Dianthus superbus L. (buglyos szegfű)
- A: Tompaládony, Répce part
1456. Dianthus pontederae Kern. (magyar szegfű)
- A: Iván, disznólegelő
1732. Fritillaria meleagris (L.) (kockásliliom)
- C: Ikervár, Csörnöc menti rétek (több ezer)
1736. Scilla vindobonensis Speta (ligeti
csillagvirág) - A: Csáfordjánosfa, "Csáfordi erdő"
1761. Galanthus nivalis L. (hóvirág) - A: Vámoscsalád,
Nagyvölgy, erdőszél
1781. Juncus effusus L. (békaszittyó) - A: Vámoscsalád,
kavicsgödör
1783. Juncus conglomeratus L. (csomós szittyó) -
A: Vámoscsalád, kavicsgödör
1807. Epipactis palustris (L.) Cr. (mocsári
nőszőfű) - A: Iván, disznólegelő
1831. Orchis morio L. (agárkosbor)
- A: Csáfordjánosfa, Nyárfai rét, Iván, disznólegelő
1836. Orchis militaris L. (vitézkosbor)
- A: Iván, cséri szikesek (Mesterházi Attila adata, köszönet érte)
1843. Dactylorhiza incarnata (L.) Soó (hússzínű
ujjaskosbor) - A: Iván, disznólegelő
1865. Schoenoplectus taubernaemontani (C. C. Gmel.) Palla
(kötőkáka) - C: Kőszeg, Lupidomb
1870. Holoschoenus romanus (L.) Fritsch (szürkekáka)
- A: Iván, legelő
1897. Carex divulsa Stokes (zöldes sás) - A: Csáfordjánosfa,
"Csáfordi erdő"
1917. Carex tomentosa L. (molyhos sás) - A: Csáfordjánosfa,
Nyárfai rét
1934. Carex flacca Schreb. (deres sás) - A: Csáfordjánosfa,
Nyárfai rét
1935. Carex panicea L. (muhar sás) - A: Csáfordjánosfa,
Nyárfai rét
1937. Carex sylvatica Huds.(erdei sás) - A: Csáfordjánosfa,
"Csáfordi erdő"
1939. Carex distans L. (réti sás) - A: Iván, cséri
szikesek
1982. Festuca pseudovina Hack. ex Wiesb. (sovány v.
sziki csenkesz) - A: Iván, disznólegelő, Vámoscsalád, Domb
2000. Puccinella limosa (Schur) Holmgb. (sziki mézpázsit)
- A: Iván, cséri szikesek
2001. Poa bulbosa L. (gumós perje) - A: Vámoscsalád
, Domb
2010. Poa compressa L. (laposszárú perje) - A: Vámoscsalád,
kavicsgödör
TERMÉSZETVÉDEMI NEVELÉS
Madarász Suli
Kelemen Tibor 9700 Szombathely, Király. u. 15. I./3.
A madarász suli második éve működik a Gothard Jenő Általános
Iskolában töretlen lendülettel. Ez idő alatt több tanuló is tagja lett
a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek.
A foglalkozások során, melyek jó része terepen történik,
megismerkedtek a gyerekek szűkebb, valamint tágabb környezetük élővilágával.
A gyakorlati foglalkozás tapasztalatait előadás, vetélkedő, kiállítás keretében
dolgozták fel. A kámoni arborétumban második éve gondozunk egy, mostanra
már 40 odúból álló odútelepet. Az ezzel járó feladatokat, az április végétől
július elejéig tartó kéthetenkénti odúellenőrzéseket, az őszi odúkarbantartást
a gyerekek nagy lelkesedéssel végzik. Az iskolában a téli madáretetés során
is jó alkalom nyílik a madarak megfigyelésére. A madarász suliban a gyerekek
fajismerete is egyre bővül, de lehetőségük van a madár és természetvédelem
aktív gyakorlására is. A saját programokon kívül még más természetismerettel
foglalkozó rendezvényeken - erdei iskola, nyári táborok- is részt veszünk.
Az alsós tanulóknak kiírt Kikelet című természetismereti vetélkedő megyei
döntőjén a madarász sulis csapat a 2. helyen végzett. Az MME által kiírt
madarász sulis feladatlapok sikeres megfejtői között az iskolából is szerepeltek
szerencsés nyertesek. Többször megfordultunk a Tömördi Madárvártán is,
ami a gyerekek körében mindig osztatlan sikert aratott. A későbbiekben,
ahogy a gyerekek egyre nagyobbak lesznek, szeretnénk még aktívabban bekapcsolódni
az egyesület munkájába.
Madarász Ovi
Lőrincz Csilla 9700 Szombathely, Széll K. u. 51
1999-ben már a 3. éve indítottam be a madarász ovit az
Aréna úti óvodában a nagycsoportosoknak. Programunk tevékenységeit meghatározza
a kisgyermek őszinte rácsodálkozásának képessége, s erre a mindent átható
gyermeki tulajdonságra építve próbálom a gyermekekkel megismertetni, megszerettetni
a természet gyönyörű világát. Az óvodás gyermek egész személyiségét még
érzelmei befolyásolják, s ezt az érzékenységet kihasználva sokat tehetünk
a kisgyermek sokoldalú fejlesztéséért. Intézményünkben már 10 éve a környezeti
nevelésre fektettük a hangsúlyt, amikor még csak éledőben volt e nevelési
terület előtérbe kerülése. Mivel a néphagyományt, a népi kalendárium mindennapjait"
éljük át" óvodánkban, nagyon fontos nevelési célunk a természetismereti
és a környezeti nevelés. A régi kor embere tevékenységeit a "természetes
idő" szerint végezte, tehát hatalmas természetismeretre volt szüksége.
Ezért is próbáljuk óvodásainkkal megismertetni, megszerettetni a természeti
környezet minden szépségét, s annak összefüggéseit, törvényeit óvodás nyelvre
lefordítva.
A népi kalendárium sokat foglalkozik a madarakkal, madármegfigyelésekkel,
ezért úgy gondoltam, hogy a madarász ovi programja szerves része lehet
az óvodánkban folyó nevelőmunkának.
A természet iránt érdeklődő nagycsoportosok vesznek részt
a madarász oviban. Minden hónapban egy benti és egy kinti foglalkozást
tartok. Az óvodai foglalkozásokat diavetítés - beszélgetés - természetismereti
játékok - manuális tevékenységek teszik ki, amik mindig illeszkednek témájuk
szerint az előző, vagy a következő természetbeni barangolásokhoz. Fontosnak
tartom, hogy a kinti tevékenységeink összefüggjenek az évszakok változásaival,
annak megfigyeléseivel. Őszi kirándulásaink sokszor az Arborétum gyönyörű
fái-bokrai közötti barangolások, madármegfigyelések. Télen, a Csónakázótón
és annak környékén kirándulunk, s figyeljük a téli madárvilágot. Minden
évben ellátogatunk a közegi Chernel-kertbe is, ahol az itthon maradt gólyákon
kívül élő ragadozómadarakat is láthatunk a sok-sok érdekesség mellett.
Tavaszi hagyományos programunk, hogy elutazzunk Horvátnádaljára, ahol Vas
megye legszebb tavaszi erdejét láthatjuk, benne az elénk táruló virágszőnyeggel.
Tavasszal óvodánkban évek óta megrendezzük a Madarak és Fák Napját,
melyet kolléganőim közreműködésével teszünk tartalmasabbá, feledhetetlenné
mind a 300 gyermek számára.
A madarász ovisok legnagyobb élménye azonban az, amikor madárgyűrűzésen
vehetünk részt, megsimogathatjuk és közelebbről megnézhetjük kedvenceinket.
A madarász ovi 1 éves programjának zárása mindig a háromnapos táborozás
az egyesület tömördi madárvártáján. A városi gyerekeket szinte elvarázsolja
ez a néhány nap az erdőn-mezőn. Változatos programokkal örök élménnyé szeretném
tenni ezeket a napokat. Számtalan tevékenységünket segítik az egyesület
lelkes tagjai.
Az ovisok természet iránti szeretete, tisztelete iskolás korukban is
meghatározzák érdeklődési körüket, többen közülük a madarász suliban folytatják
tevékenykedésüket. A családok is szívesen választanak olyan szabadidős
programokat, amik megfelelnek a gyermekük igényeinek.
Madarak
és Fák Napja Országos Verseny
Lorincz Csilla 9700 Szombathely, Széll K. u. 51.
Egyesületünk évfordulós programjai között meghirdette a
"Madarak és Fák Napja Országos Versenyt", melyet az MME Dombóvári Csoportjával
közösen írt ki.
A háromfordulós megmérettetésre felső tagozatos diákok 3 fős csapatai
nevezhettek.
A verseny célja: versenylehetőség biztosítása azoknak a természet iránt
érdeklődő tanulóknak, akik ismereteikről, tapasztalataikról számot szeretnének
adni
A verseny tartalma: a tananyagon kívül Kaán Károly és
Herman Ottó munkássága, a Nemzeti Parkok értékei, madártani ismeretek,
növényismeret és természetismereti tudás.
A házi versenyek után az első komoly megmérettetést a körzeti fordulók
jelentették. Vas és Győr-Moson-Sopron megye diákjai együtt versengtek az
országos döntőbe jutásért. Az eredeti helyszín a kiírás szerint a Fertő-Hanság
Nemzeti Park sarródi központja a "Kócsagvár" lett volna, azonban (a komoly
előkészítő és felkészítő munkának köszönhetően, amit Kelemen Tibor a Madarász
Suli és Lőrincz Csilla a Madarász Ovi helyi vezetője végzett) Vas megyéből
24, míg a másik megyéből csak 4 csapat nevezett, így Szombathely rendezhette
meg a területi versenyt. A Gyermekek Háza adott otthont a regionális megmérettetésnek
melyre 26 csapat jött el.
A központilag kiadott kérdőívek kitöltése után diaképekről madárfelismerés,
madárhang-felismerés következett, utána növényismeretből is számot adtak
a versenyzők. A területi verseny főrendezője a Fertő-Hanság Nemzeti Park
munkatársa Fersch Attila irányította a versenyt, de sok segítséget kapott
a Szombathelyi rendezőgárdától is (Pálmai Angéla, Gyöngyössy Péter, Lőrincz
Csilla) és a főszervezőtől Kelemen Tibortól.
A verseny szép vasi sikert hozott. Az első 7 helyet megyénk
iskolái nyerték. A győzelmet a kőszegszerdahelyi általános iskola, a második
helyet a répcelaki általános iskola, a harmadik helyezést a szombathelyi
Neumann J. Általános Iskola csapata szerezte meg. E csapatok néhány tagja
a madarász suli diákja is egyben. A dombóvári országos döntőbe a legjobb
két csapat jutott, ahol komoly küzdelem után a 7. és a 11. helyet szerezték
meg.
A Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkájának támogatói 1999-ben
Központi Környezetvédelmi Alap
Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat
Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Környezet- és Természetvédelmi
Bizottsága
Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Állattani Tanszék
Fertő-Hanság Nemzeti Park
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, Szombathely